Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-08-29 / 35. szám

1940 Augusztus 29 Verhovayak Lapja 3 1k Oldal A GYERMEKTAGOK OSZTALÉKA A GYERMEKOSZTÁLYOK ÜGYKEZELŐINEK SZIVES FIGYELMÉBE. Múlt heti írásomban rá­mutattam, hogy van egy földreform törvény Magyar­­országban, mely végrehaj­tásra vár és amely földet juttat majd a földreéhes millióknak. Részben örök­­tulajdont kapnak, részben pedig bérelhetnek majd föl­det méltányos feltételek mellett. Az úgynevezett földreform törvényen kívül is van egy törvény — zsidótörvény — melynek alapján földbirto­kok felosztásra kerülnek. Magyarország terű létén össze is írták már, hogy mennyi zsidóbirtok áll ren­delkezésre. Kiderült az ösz­­szeiráskor, hogy nagyon sok­kal kevesebb, mint ameny­­nyit a nyilas agitátorok hir­dettek, ami nagy csalódást okozott aztán tömegeiknél. A zsidóbirtokokra igényt tartókat is összeírták már községek szerint. Jelentkezni lehetett, szabad volt a vá­lasztás. Persze az történt, hogy nagyon sokszorosan felül jelentkeztek a föl­dekre. A jelentkezés során újabb súlyos csalódás érte a töme­geket. Ismét csak azokat a jelentkezéseket vették fi­gyelembe, melyek anyagilag is alá voltak támasztva. Akik ezekből a földekből kértek, azoknak is tőkéjük­nek kellett lenni, másként nem vették figyelembe az igénylést. Legfeljebb úgy je­gyezték elő a teljesen nincs­teleneket, hogy esetleg bér­be kapnák — ha nem akad pénzzel is rendelkező. Fél­­íeértések elkerülése végett megjegyzem, hogy nem kí­vánták, hogy a föld teljes értéke meg legyen a jelent­kezőnek. Csak azt, hogy kis százalékával rendelkezzék az igénylő és valami pénze ma­radjon is a gazdálkodáshoz, ne akadjon el már az indu­lásnál. A jelentkezések után a tömegek azt hitték, hogy azonnal osszák is a földet. Tavasszal azonban meg­tudták, hogy az ez évi ter­mést még a régi tulajdono­sok takarítják majd be. Ez is újabb csalódást je­lentett. Most aztán hire jött, hogy a zsidó földeket mégis oszt­ják majd. Félek, uj csaló­dást hoz ez is. Tudok na­gyon sok olyan helyet, ahol főleg ügyvédek, bankárok, jegyzők, tanítók jelentkez­tek — pénzük volt hozzá — és ilyen helyeken aztán a _FAY- FISHER ANDOR_ “budapesti szerkesztő“ nincstelenek e 1 k e s e redése még nagyobb lesz. * * A kormány ma Magyar­­országban nagyon nehéz helyzetben van, ezt tudja az egész világ. Nemcsak tudja, de csodálja, hogy még ma is hatalmon van, amikor any­­nyi nehézséggel kell meg­küzdenie. Súlyos probléma a föld­osztás ügye is. A tömegek elégedetlenkednek, földet kí­vánnak. A kormány szeretné is végre ezt a kérdést a meg­hozott törvény keretein belül rendezni. Nem tudja most tenni, mert hiszen minden fillért, amit csak össze tud­nak szedni, hadsereg fejlesz­tésre kell költeni. Abban egyetért az ország, hogy ez mindennél elöbbrevaló, de a tömegek azért főleg nyilas uszítás következtében, a föld osztást is sürgetik. Nemcsak a hadsereg fel­szerelése jelent a kormány­nak súlyos gondokat, hanem az is, hogy mióta Európában háború van, minden percben mozgósítania is kell, ami tö­méntelen millióba kerül. Nagyon sokkal többe, mint amennyire a földreform végrehajtásához szükség len­ne. De fegyverben kell tartani százezreket, mert meglepeté­seknek nem tehetik ki az országot. Ha a háború nem jön közbe, ez év őszén megkap­ták volna a földet azok is, akik öröktulajdont igényel­tek és azok is, akik csak bérlethez jutnak. Megjegy­zem, akik bérleteket kapnak, úgy kapják, hogy ha meg­erősödnek, kérhetik öröktu­­iajdonba az általuk müveit földet. A kezdéshez kapnak segítséget a kormánytól. Azt is meg kell monda­nom, hogy volt egy püspök­ség — szombathelyi — mely nem várta meg, mig a föld­reform törvény végrehajtás­ra kerül, saját maga egye­zett meg azokkal a népek­kel, akik a törvény által ki­hasítandó földre bérlőkül je­lentkeztek. Az idők szavát megértve, összehívták a népet, meg­egyeztek a törvény által meg szabott bérben, kimérték ne­kik a földet. Sőt tovább ment a püspökség: hitelbe jószá­got is adott azoknak, akik arra szorultak és intézőinek is meghagyta, hogy nézze­nek utána, boldoguljanak a bérlők, lássák el őket ta­náccsal és segítsék őket minden módon. Meg kellett ezt monda­nom, hogy tagtársaim lás­sák, Magyarországban is van­nak szociális gondolkozásu főpapok is. A tavasszal Pesten annak is hire járt politikusok kö­rében, hogy Hitler a legha­tározottabban ellene van an­nak, hogy a földbirtokokat a háború folyamán megboly­gassák. Állítólag attól tart, hogy a földreform végrehajtása nyomán kevesebb termény kerülhetne kivitelre, mert a kisgazdák elsősorban olyan növényeket termelnének, melyek saját szükségletükre kellenek és csak a felesleget adnák el. Nem tudtam ellenőrizni ennek a hírnek a valódisá­gát, de nem tartom lehe­tetlennek. Lehetséges, ha Magyaror­szágnak sikerül Romániával a területi kérdést az ősz fo­­lyomán rendezni és nem kell hatalmas hadsereget állan­dóan készenlétbe tartani: még ebben az évben végre­hajtják a földreformot. A kormánynak érdeke, hogy a nép körében némi megnyugvás álljon be. Annál is inkább, mert Er­dély visszatértekor a magyar tömegek azt látják majd, hogy Erdélyben széleskörű földreformot hajtottak vég­re a románok. Igaz úgy, hogy a magyar birtokokat románoknak osztották szét, magyarok alig kaptak ott földet. De földreform volt mégis. Ha a magyar földesurak előbb belátták volna, hogy a földet igazságosabban kell elosztani, ha Erdélyben nem az Astra és Albina parcel­lázott volna, hanem magyar bankok juttattak volna magyar földmiveseknek föl-] det: bizony másként állna Erdélyben a nemzetiségi kér­dés is. És ha a régi kormányok jobban törődtek volna a nép sorsával, ha előbb belátták volna, hogy a magyar né­pet csak akkor lehet jobb­léthez juttatni, ha földhöz juttatják őket: kevesebb fel­osztani való föld várta vol­na a cseh legionistákat, ro­mán mócokat. A háború előtti kormá­nyok — sajnos — nem lát­ták meg a földkérdés rende­zésének sürgősségét. Meg­fizetett érte Magyarország alaposán. *' Milliós magyarságot vesz­Igazgatóságunk márciusi gyűlésén elhatározta, hogy a 15 és 25 centes kötvényekkel rendelkező gyermektagok­nak az idén osztalékot juttat. A határozat értelmében, erre az osztalékra jogos minden gyermektag, ha tagsági igazolványa az elmúlt év végén már három teljes eszten­deje érvényben volt s havidija 1940 szeptember havára is be lesz fizetve. Az ilyen gyermektagok osztalék címén 3 azaz három havidijat kapnak, ami más szóval azt jelenti, hogy három havi dijuk és pedig az október, november és december havi javukra lesz írva. i s --í jj Erre a határozatra ismételten és nyomatékosan fel­hívjuk a szülők és a gyermek osztály ügykezelők figyelmét, kérve őket arra, hogy szeptember vége előtt szedjék be a hátralékokat, hogy a gyermekek az osztalékot megkap­hassák. OSZTALÉKOT NEM KAPHATNAK A KÖVETKEZŐK: a) akiknek kötvénye 1937. február haváról vagy ké­sőbbről kelt, mivel múlt évi zárlattal még nem volt báron» éve érvényben. b) akiknek a kötvénye 1937. január haváról vagy azelőttről kelt, de szeptemberi zárlattal hátralékosok. Az osztalékra való jogosságot tehát nem az állapítja meg, hogy a tag kötvénye MOST MÁR három éves, hanem az, hogy 1939. DECEMBER 31-IKI zárlattal —- tehát a múlt év végén — már három esztendeje volt érvényben. Az osztalék utalás az utolsó üzleti év — mely 1939. december 31-ével záródott — eredményei alapján történik s igy abban csupán azok részesülhetnek, akik 1939. de­cember 31-én már három éve tagjai voltak a gyermekosz­tálynak, ha szeptemberi zárlattal nem lesznek hátra­lékban. A NEM-POLGÁROKAT INTIK, HOGY ÓVAKOD­JANAK AZ ÜZÉREKTŐL, AKIK A REGISZTRÁ­LÁSSAL SZÉLHÁMOSKODNAK WASHINGTON. — Earl G. Har­fison, az Igazságügyminisztérium­hoz tartozó Idegen Regisztrálási Hivatal igazgatója, óva inti az ide­geneket, hogy ne üljenek fel azok­nak, akik a regisztrálással szélhá moskodnak és azt Ígérik a nem­polgároknak, hogy ők “el tudják intézni” az ügyet oly módon, hogy az idegennek nem kell majd re­gisztrálnia. A nem-polgárók, akik ilyen egyének tanácsára hallgat nak, duplán szenvednek. Elsősor­ban is fizetni fognak olyasmiért, amit a csaló sosem lesz képes véghez vinni; másodsorban az idegent a regisztrálás kikerülése címén pénzbírságra, börtönbünte­tésre, vagy mindkét büntetésre Ítélhetik. Valamennyi idegennek regisztrálnia kell. “Senkisem helyettesítheti az idegent a regisztrálást és ujjle nyomatozást illetőleg. A törvény világosan kimondja, hogy minden idegennek személyesen kell jelent keznie a postahivatalban augusz­tus 27 és december 26 között és az erre kijelölt postai tisztviselők utján kell ujjlenyomatot adnia és regisztrálnia. Óva intem az idege­neket oly egyénektől akik azzal az Ígérettel igyekeznek pénzt kicsi­karni, hogy őket a regisztráláskor és ujjlenyomatozáskor helyettesí­tik. A regisztrálással kapcsolatos mindennemű szolgálat és Írás díj­talan. Ha az idegennek segítségre van szüksége, úgy forduljon a postahivatalhoz, vagy megbízható társadalmi szolgálatokat nyújtó egyesületekhez, amelyek bizonnyal szívesen lesznek segítségére.” tett el, az elvándorolt ma­gyarokban. Az uj földreform ha nem is juttatja nyugvópontra a kérdést, de legalább valami­vel mégis csak javítja ott­honi testvéreink helyzetét. “Az idegenek kényelmére a Pos­taügyi Minisztérium igyekszik tol­­mácsi szolgálatot nyújtani a na­gyobb posta hivatalokban. Idege­­! nek saját tolmácsaikat is maguk­kal hozhatják, ha óhajtják, de ta­nácsos az ilyen fordítót a saját családjuk vagy baráti körükből vá­lasztani.” Mr, Harrison megemlítette, hogy több olyan esetről jelentettek neki, amelyekben bizonyos egyé­­nek ujjlenyomatot kínáltak a re­gisztrálás alkalmával — bizonyos dij fejében. “Kaptunk jelentése­ket,” mondotta Mr. Harrison “arról, hogy szélhámosok pénzt igyekez­nek kicsikarni az idegenektől és nem győzőm elég hangsúllyal kér­ni az amerikai polgárokat, vala­mint a sok sok ezer idegent, aki ily csalásoknak nem ül fel, hogy legyen segítségünkre az eféle svindlik megakadályozásában. VizS- gáló tisztviselőink máris nyomá­ban vannak és utána járnak ne­hány ily —v feltűnőbb — esetnek.” Mr. Harrison azt is megemlí­tette, hogy “bizonyos ismeretlen egyének egyes városok idegenbe­­született lakóit látogatják, hogy ' megtudják, polgárai-e az illetők az ! Egyesült Államoknak. Az eféle vizsgálatokra és vizsgáztatásokra az Igazságügyminisztérium nem adott felhatalmazást, úgy tűnik te­hát, hogy ez valami uj szélhámos­ság, amellyel az idegeneket akar. j jak megcsalni.” Az idegenek regisztrálását az ■ Egyesült Államok Igazságügy- és ! Postaügyi minisztériumai intézik. Minta űrlapok, amelyekre az ide­geneknek regisztráláskor válaszol­­niok kell, máris rendelkezésre áll­nak a postahivatalokban. Ajánla­tos az idegennek beszerezni egy ilyen űrlap példányt és azt kéz­írásával otthon, vagy máshol ki­tölteni és az ily módon kitöltött ivet annak idején elvinni á posta­­hivatalba, ahol regisztrálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom