Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-08-22 / 34. szám
■ • " 16-ik Oldal Verhovayak Lapja 1940 Augusztus 22. 1007OIVIAOYAR BESZÉLŐ FILMEK "MOZI VILÁG" HANGOS HETI HÍRADÓ A Grand Színházban SZERDÁN, CSÜTÖRTÖKÖN, AUGUSZTUS 28 és 29-ÉN A Három Sárkány' és Meseautó' c. filmek lesznek újra bemutatva A LEGSIKERESEBB ZENÉS, NÓTÁS MAGYAR FILMVIG JÁTÉK, A “HÁROM SÁRKÁNY” Városunkban a Grand Színházban augusztus 28 és 29-én A pompás magyar filmek soraiban díszes helyet fog kapni a legújabb. ragyogó magyar zenés filmkomédia, a HÁROM SÁRKÁNY, amely újból feleleveníti bennünk az igaz magyar életet. Nézd meg a Kút és menj feleségül az apjához! Egy mondatba összesüriisitve ez történik a Hunyady Sándor HÁROM SÁRKÁNY cimü vigjátékában. Szerencsés téma, ötletes, pergő meséjü történet, jó figurák vannak benne és amellett — ami talán legnagyobb értéke — meg van a magyar levegője. Ez a magyar levegő reszket a tájakban, az emberekben, az eseményekben, anélkül azonban, hogy erőltetett népszínmű ize leune a filmnek. Magyar téma — modern szemmel nézve, modern eszközök megelevenitésében. Egyéni ize van a filmnek! A HÁROM SÁRKÁNY sikerének egyik titka RAJNAY GÁBOR, akivel a magyar hangos filmkészítők eddig nagyon mostohán bántak, de ezután annál kapósabb lesz. Az idősebb Csaholyit játsza, a magyar urat, aki lenn a vidéki magányában vágyakbzik Pestre, kisértik a régi, mulatós emlékek és aztán mikor felkerül újra, a régi, mulatós huszárkapitánnyá változik. Együtt mulat a fiával s egy nő kerül közéjük. Rajnay Csaholyi Balázsa élettel teljes, csupa derű, melegség, könnyedség — minden szava, gesztusa keresetiekül őszinte, nem a szinész játsza a szerepet, hapem Csaholyit látjuk, a kávási földesurat. Rajnay Gábor alakítása emlékezetes lesz minden filmbarátnak. Ám az együttes többi tagjai is méltók a főszereplőkhöz: Lázár Mária, akit a magyar sajtó joggal da«»'. f ■ . . '.-i--. Jelenet a “Három Sárkányából nevezett el a magyar Lili Dagovernek, elragadóan szép és finom. Márkus Emília nemesen egyszerű. Sziklay Szeréna és Berky Lili “sárkánysága” mögött pedig vidáman csillan meg a jóság. Persze, mint mindig, most is állandó kacagást vált ki Kabos Gyula utánozhatatlan. aranyos humora, aki mellett Gózon Gyula. Rózsahegyi Kátmán és Pethes Sándor adnak vidám alakításokat. A HÁROM SARKANY-nyal együttesen lesz a EB URA FAKÓ' Crescent-i Magyar Házban ---------- Vasárnap, Aug. 25-én d. u. 3-kor Martins Ferry-i Magyar Házban, Vasárnap, Aug. 25-én este 8-kor “MESEAUTÓ” BEMUTATVA A sikeres magyar filmek sorában is díszes helyet foglal el a MESEAUTÓ. ízig-vérig magyar zenés-nótás filmvigjáték. Eddigelé ez az egyetlen magyar film, amelyből óriási költséggel angol nyelvű verziót is készítettek “CAR OF DREAMS’’ címmel és világszerte a legnagyobb siket aratta. Törzs Jenő. Kabos Gyula, Perczel Zita, Gömbaszögi Ella. Gózon Gyula e szenzációs szépségű, pompás muzsikáju nagyszerű filmvigjáték főszereplői és éppen úgy, mint Európában, Amerikában is egy csapásra meghódította a nézőket és ez a film, melyet mindenki szívesen néz meg többször is. Márkus Alfréd fülbemászó énekszámai világslágerekké váltak és népszerűségük ma már itt Amerikában is olyan, mint otthon. Derű, vidámság, napsugaras szerelem, ez mind benne van a MESEAUTÓ- ban, amelynek megtekintése pom-Jelenet a “Meseautó" c. filmből pás, kellemes kétórás szórakozást jelent. Jön a MESEAUTÓ! Senki na maradjon le a vidámság, kedély, szórakozás autójáról. 130 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLAGA 131 két kicsi ember sorsának villámai csaptak keresztül. Dölit most mellbevágta valami, amire eddig soha nem gondolt, mikor ébren vagy álomban Bogárka körül röpdösött a vágya. Mire gondolt ő eddig, ezzel a latorral kapcsolatban? Arra az undok mozdulatra, ahogy Bogárkához kapott akkor. S ettől olyan szilaj harag markolja meg a torkát most is, hogy rögtön megölné. De akkor mégis a saját semmisége fájt neki, az, hogy az ur nem is törődött vele: lehet valaki másé is a lány. őt meg se láthatta s ha látta volna is, a katonaur gőgjével köpött volna rá. Ez, ez gyújtotta ki benne a régen, mindig lappangó elhatározást: lenni valakivé, egyenlővé lenni, megmutatni neki, megtanitani, fegyverrel!... De Győr ur nem törődik ezzel, nem is tud róla, nem is fog tudni egész addig... Ez volt a gondolata, máig. Most azonban egy szempillantásban más lett minden. Az az arc, amelyik szembemered vele onnan, nem az ur gőgös, pökhendi, semmibevevő ábrázata... s nem a közönyös idegené... Hanem a vetély társé! ... Sőt: az alulmaradt vetélytársé! Úgy megérezte ezt Dőli romlatlan ösztöne, mintha szemtanúja lett volna mindennek. Csúnya forradás gyűlt ki s lüktetett kékvörösen azon az eltorzult ajakon. Dőli élesen emlékezett most, hogy nem volt akkor ilyen hibája. Szinte hallotta a fogak dühödt csikorgását s az ádáz szemek halált löveltek feléje. — Mi történt? — nyilallott Dölibe a kérdés. — Mert történt valami, Bogárka s e között, biztosan! ... Hiszen, jaj, védtelenül hagyta!... S nagyobb volt a farkas étvágya szegény báránykájára, mint ahogy gondolta volna... Beő jutott eszébe a nyillal s tarisznyával és hogy elég lesz az Győr urnák! ... Igen, akkor is mardosta a gondolat, hogy Bogárka megejtésére készülnek ... s most bizonyos lett... S ha aztán megrohanta a leányt, mint a du vad? ... De hiába rohanta meg! — öntötte el az igazság hirtelen. — Boglárka nem hagyta, megvédte magát! ... Hiszen ez lángol Győr emberevő. gyilkos gyűlöletében feléje, ez! ... Föllélekzett, csodálatos könnyűség áradt el benne... Most már Isten s ember előtt joggal hivhatja számadásra, hiszen el akarja őt emészteni ez az ember! ... Ezek pedig, itt Győr körül, akik rámutattak, szövetségben vannak vele az ő ifjú ura ellen. Azért is nem bánnák, ha ő elpusztulna, hogy ne legyen a fiatal fejedelemnek őrizője. Gyalázatos hálót szőnek, rosszabbat a nyilt lázadásnál. Csak a Nagyur halálát iesik, hogy levetve álarcukat, Koppányhoz álljanak. Vagy talán még most, ma akarnak valamit? Miért szállingóznak, tomörödnek az asztal felé? ösztönösen hátrapillantott a tűz mögé. Rakták, folyton rakták a máglyát a szolgák, a Nagyasszony parancsából. Láng és füst függönyként takarták Koppányék elől a hátteret. Ahol Vecelin gróf áll s a lovagurak mind, a láncingesekkel. Dőli közelebb lépett urához s a mozdulatában elszánt kihivás volt. Győr látta ezt s Dőli is a farkasvigyorgást, mely ellenfele képén átvonaglott. De most elhalt a lakoma zaja. Mindenki néma figyelemmel fordult Koppány ur felé, aki, kezében telt kupával felállt, hogy köszöntse a vendéglátó Nagyurat. Egy zörrenés nem volt többet, sehol. Dőli úgy látta, hogy még a csillagok hunyorgása is megszűnt. — Uram, szabad magyari nemzetségek hadnagya, Nagyur! — Hallgatjuk, atyánkfia! — Minden nemzetségek fejei, akik itt vannak, köszöntének téged az én számmal! A mi eleink tisztességes szokása szerint vendégül láttál minket. Megelégitettél házad javaival: jó vadüzéssel, bő lakomákkal, atyafi indulattal. Köszönjük Neked és a Nagyasszonynak, aki a te házad ékessége s csillaga. Az asszonyra pillantott, fellángoló szemmel. Sarolt bűvölő mosollyal viszonozta s feje intésével köszönte a szép szavakat.
