Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-01-25 / 4. szám

1940 Január 25. oooooooooooooooooooooooo OOOOOOO írja: Kemény György OOOOOOO IX. A megfertőzött közvélemény A polgárháborút követő, ipari fejlődés és az azzal járó meggazdagodási vágy nemcsak a tőke és munka között megvivott és csak­nem minden esetben véres ipari háborúkat váltottak ki ebben az országban, ha­nem alaposan megváltoztat­ták a honalapító pioneerek puritán felfogását s a hir­­telenül való meggazdagodás vágya olyan politikai vissza éléseket váltott ki, amilye­nekre alig volt példa a tör­ténelemben. A nagy fények mellett nagyok voltak az ár­nyékok. Amikor a mindjobban el­hatalmasodó tőke és az egy­re jobban elkeseredett mun­kásság között megindult a nagy harc és a tőke javai védelmében a fegyveres gaz­emberek csordáit bérelte fel a szervezkedő mukásság -el­len, ugyancsak szükség volt arra, hogy a majdnem ál­landóan embervérben fürdő érdekek tisztára moshassák véres kezeiket politikai be­folyás révén. És megkezdődött a veszte­getés minden vonalon. Sze­nátorokat, kongreszusi kép­viselőket, kormányzókat, pol gármestereket, rendőrfőnö­köket és sheriffeket nyert meg a véres nyomok eltisz­­titására és olyan politikai, vesztegetések, annyira gyalá zatos “giraff’ek voltak szana széjjel az országban, hogy megmételyezték itt az egész közvéleményt és valóságos csoda, hogy ez az ifjú nem­zet teljesen bele nem pusz­tult abba a lelki kutmérge­­zésbe. És talán még na­gyobb csoda az, hogy a ba­rátságtalanul fogadott, le­nézett és gyakorta halomra lőtt bevándorolt munkás minden kálvária-jár ás mel­lett is hűségesen kitartott, húzta nehéz igáját és idővel igazán értékes része lett a nagy nemzet-testnek. A kémeket és sztrájktörő­ket foglalkoztató iparválla­latok nem elégedtek meg az­zal, hogy valósággal bilincs­ben tartsák munkásaikat, hanem itt Amerikában, a demokrácia hazájában ala­posan hozzájárultak ahhoz is, hogy a különféle nemze­tiségeket izgassák egymás ellen. Fényes bizonyíték erre a többi között az az utasítás, amit 1919-ben adott ki a Sherman-féle ügynökség az illinoisi acél­sztrájk letörésére fogadott kémeknek és “fink”-eknek. Ez az igazán gyalázatos megbízatás az ügyész kezébe jutott és igy került nyilvá­nosságra a demokrácia és a sokat hangoztatott “fair play” nagyobb dicsőségére. Ez az utasítás igy szólt: “Az az utasításunk, hogy minél több gyűlöletet szít­sanak az olasz és szerb mun kások között. Súgják meg a szerb munkásoknak, hogy az olaszok visszatérnek a munkába.. Egyáltalán hasz­náljanak fel minden lehető eszközt arra, hogy a gyűlö­letet szítsák a két nemzeti­ség között.” így izgatták Amerikában a nemzetiségeket egymás ellen s közben a mit sem sejtő, a dolgok lényegét nem ismerő amerikaiak vál­tig azon csodálkoztak, hogy miért van annyi nemzetiségi súrlódás Európában a kü­lönféle nemzetek és nemzeti ségek között. Arra vajmi kevesen gondoltak, hogy a hasznát féltő és az azért mindenre képes tőke még itt is hozzájárul az európai békétlenség szitásához ak­kor, amikor semmitől sem irtózó kémeivel egymásra uszítják a különféle nemzeti ségeket. Mert szerintük bár­miféle eszköz megengedett volt akkor, amikor emberibb bánásmódot és a munkabé­rek némi javítását kérte vagy követelte az iparválla­latoktól a munka. A kémsz'erv ezetre, a sztrájktörésre, a külső és belső spiclikre, a törvény­hozók és állami, valamint helyi hatóságok megveszte­getésére sokkalta többet költött vakságában a nagy­tőke, mint amennyivel meg­javíthatta volna a munká­sok fizetését és egészsége­sebb munkaviszonyokat te­remthetett volna ebben a hatalmas és gazdag ország­ban. A kémek, a sztrájktörők vezérei valósággal fejedelmi vagyonokat kerestek itt pisz kos szolgálataikért. A “vö­rös ördög” milliókat kere­sett és volt olyan hónapja, amikor egynegyed millió dollárnál több volt a bevé­tele az embermészárlás ré­vén. A Sherman-féle ügy­nökség főnöke egy éven 235 ezer dollár jövedelmi adót fizetett és ez mutatja, hogy milyen busás volt a keresete. És ha tekintetbe vesszük azt, hogy ma közel kétezer ilyen “ügynökség” jeleske­dik az országban, hogy az iparvállalatok csaknem ki­vétel nélkül állandóan fize­tik ezeket a kémszervezete­ket, sőt maguk is külön kém hálózatot tartanak és még a kémeket is külön kémekkel figyeltetik s igy az egész országból valósággal kém­hálózatot csináltak, akkor elképzelhetjük azt, hogy a sokszor pennykért reszkető vállalatok billiókat költenek évente arra, hogy az ipari életben valósággal rabszolga államot teremtsenek ebben a szabad országban. Hozzáértők megállapitása szerint legtökéletesebb kém­szervezete van az úgyneve­zett acéltrusztnak s azután jönnek ezen a téren a gép­kocsikat gyártó vállalatok, amelyek közül egyesek odáig mentek hogy még az illem­helyeken is megfigyeltetik a munkásaikat. Egy általán csaknem minden nagyobb ipari vállalatnak megvan a maga kémszervezete, amely sokszor a munkás magán­ügyeibe is beleüti az orrát. Köteteket lehetne össze­írni arról, hogy miként mű­ködnek ezek a kémszerveze­tek és talán ideje is lenne már annak, hogy ez az or­szág végre-valahára tuda­tára ébredjen annak, hogy miként fertőzik meg itt a közvéleményt, miként ütik arcul a demokráciát, az em­beri szabadságjogokat azok, akik pedig bőségesen élve­zik ennek az országnak minden javát. Előző írásaimban igyekez­tem bemutatni nehány vé­res harcot az ipar és a mun­ka háborújából. Elsősorban azokat a véres harcokat em­lítettem meg, amikben be­vándoroltak« szerepeltek, a miknél magyarok is vérzet­tek a munka háborújában. Csak a nagyobbakat emlí­tettem meg röviden, mert hiszen az összes sztrájkok elsorolása és a véres részle­tek említése évekig is eltar­tana ilyen rövid lélekzetü írásokban. A kisebb harcok említése is csaknem lehetetlenség, pedig ezek a kisebbek is va­lóságos háborúk voltak. Ott volt például a New Jersey állambeli Keasbeyn a Na­tional Fireproofing Com­­panynál kiütött sztrájk 1908 novemberében. A sztrájko­lok legnagyobb része ma­­gyár volt, de lengyelek is bőven akadtak a sztrájkolok között. A'rövidtartamu, de mégis véres sztrájkot a “vö­rös” ördög száz “fink”-je akarta letörni és amikor a sztrájkolok tüntető menet­ben vonultak fel a gyár Verhovayak Lapja előtt, a fegyveres haramiák sor tüzet nyitottak rájuk a gyár ablakaiból. Hét ember maradt sebesülten az utcán, kettő halálosan megsebesült a többi súlyosan. Sok-sok sebesültet hazavittek hozzá­tartozóik és a háznál ápol­ták azokat. A “vörös ör­dög” bandája hamarosan le­­vitézlett Keasbeyn, mert a nagy elkeseredés miatt a kormányzó katonaságot kül­dött oda és eltűntek a vé­rengző “fink”ek. A rövid, de véres üzletért mindössze valami ezerhétszáz dollárt kapott a “vörös ör­dög”, aki nem szerette az ilyen olcsó üzleteket. Keasbey közelében a perth amboyi American Smelting and Refining Company ma­gyar és tót származású munkásai sztrájkoltak 1912- ben. Ennél a sztrájknál is a “vörös ördög” bandája remekelt. Junius 12-én öt­száz “fink” kezdte lövöldöz­ni a sztrájkolókat a gyárak tetejéről. Volt elegendő em­ber-vad, mert ötezernél több magyar és tót munkás volt sztrájkon. Az első lövöldözésnél há­rom sztrájkoló sebesült meg súlyosan, másnap pedig 4 sztrájkolót lőttek agyon a fogadott pribékek. Az elke­seredett emberek kövekkel ét tégladarabokkal feleltek a gyilkos puskázásra, erre azután a fenevadak lőtték a népet jobbra és balra, te­kintet nélkül arra, hogy sztrájkolok voltak-e vagy nem. Megszűnt a vagyon és az életbiztonság Perth Amboyban s a lakosság már ki se mert menni az utcák­ra, mert a vérszomjas em­bervadászok minden tekin­tet nélkül lövöldöztek, mi­alatt a környékbeli mocsa­rakba zavarták a puskázott sztrájkolókat. A városi halottkém jelen­tésében arra kérte a városi ügyészt, hogy indítsa meg a bűnügyi eljárást az ember vadászok, a vad gyilkosok ellen, de az ügyész azzal vé­dekezett, hogy nagyon ba­jos lenne a felelősség meg­állapitása és ezért azután ez az embervadászat is bün­tetlenül múlt el a földi Igaz­ság örök szégyenére. Sok-sok véres sztrájk volt még ezeken kívül az utóbb­­való félszázad alatt, sok sztrájknál pusztultak ma­gyarok is a többi nemzeti­­ségüekkel együtt s a leg­több vérengzésnek az volt a vége, hogy diadalmasan vo nultak el a fogadott gyil­kosok és vajmi kevesen tö­rődtek azokkal, akik halot­taikat siratták apró munkás házakban. Ezek a véres, embertelen harcok legtöbb esetben a nagytőke győzelmével vég­ződtek. ha győzelemnek le-3-ik Oldal Intézkedhet az előre kifizetett hajójegyek iránt. Rendszeres haj'óindulások minden' két hét­ben New Yorkból a semleges olaszországi Genua és Nápoly kikötőiből. s. s. MANHATTAN New Yorkból Január 27. (Olaszországból Feb. 12) s.s. WASHINGTON New Yorkból Pebruár 10. (Olaszországból Feb. 26) (és ezután kéthetenként) Teljes felvilágosításért fordul­jon hajójegy ügynökéhez vagy U. S. Lines 527 Union Trust Building PITTSBURGH, PA. hét tekinteni azt, hogy éket vertek, áthidalhatatlannak látszó sáncot vájtak a mun­ka és tőke között s egymást gyűlölő két táborra szakí­tották az amerikai nemze­tet ugyannyira, hogy voltak idők, amikor már-már újabb polgárháború fenyegette ezt az országot. A Roosevelt-korszak szo­ciális igazságot célzó tör­vényei valamit változtattak ugyan a régi helyzeten, de még mindig nem oldották meg a nagy kérdést, mert hiszen a már vértelenebb és modernebb ülő-sztrájkok gya kori megismétlődései mind ezt bizonyítják. Az úgyne­vezett Company Uniók, meg a sokat hangoztatott “col­lective bargaining” nem hoz­ták meg a várt és kívána­tos eredményt. Csak úgy­nevezett flastromok voltak azokon a régi, nagy sebeken, amiket csak alapos műtéttel lehet eltávolítani a nemzet testéről. A fejét homokba dugó tőke még mindig kémekkel, fizetett “fink”-ekkel és a ha­talom eszközeivel akarja to­vábbra is betegen tartani ezt a nagy nemzetet, amely­nek pedig minden oka és jo­ga megvan arra, hogy egész­séges és igazán boldog le­syen.____________________ PAIN IN BACK MADE HER MISERABLE Read How She Found Blessed Relief Muscles were so sore she could hardly touch them. Used Hamlins Wizard Oil Liniment found wonderful relief. Try it today if your muscles are stiff, sore, achy. Rub it on thorough­ly. Feel its prompt warming action ease pain; bring soothing relief. Pleasant odor. Will not stain. Money-back guarantee at all drug stores. HAMLINS WIZARD OIL LINIMENT For MUSCULAR ACHES and PAINS RHEUMATIC PAIN —LUMBAGO

Next

/
Oldalképek
Tartalom