Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-06-13 / 24. szám
1940 Junius 13. Pletyka Verhovayak Lapja_________________________5ik old>1 Elejét veheti-e a böjtkúra a rákra való hajlamosságnak? Háborús országokban tilos a gondatlan fecsegés. Londonban vannak nők, akik ruhájukon viselik a figyelmeztetést, kabátjuk hátára van ráhimezve a mondat: “No careless talk!’’ Ezt a rendszabályt a kémekre való tekintettel léptették életbe. Általában az a hit van elterjedve, hogy az asszonyok a pletykásak. A férfiak úgy beszélnek a pletykáról, mint ha azt kizárólag asszonyok találták volna ki és kizárólag asszonyok művelnék. Pedig az az igazság, hogy vannak pletykás asszonyok, de vannak pletykás férfiak is elegen. A gondatlan fecsegés nem csak háborúban veszedelmes és ártalmas, hanem a békés életben is. A felelőtlen üres beszéd tönkreteheti üzletek és karrierek sikerét, családok békéjét, házastársak boldogságát és nemescélu egyesületek hasznos működését is. Mint ahogy volt már példa a múltban elegendő, mindegyikre. A legnagyobb baj az, hogy a veszedelmes pletykázások oka a legtöbb esetben talán nem is tudatos rosszakarat, hanem meggondolatlanság és hatásvadászat. Kellemetlen dolgokat suttogni valakiről — érdekes, mert a hallgató rendszerint nagy szemeket mereszt és csodálkozva mondja: — Komolyan? ... Ez szinte hihetetlen! De azért rögtön elhiszi, sőt tovább is adja. A nagy forgalomban aztán nő és bokrosodik a talán majdnem ártalmatlanul elindult kis pletyka s úgy terjed, busásan, mint a gaz, amelynek a leggyengébb föld is elég jó. Mindenki ismer talán olyan lányt, akinek életét ha nem is tönkretette, de alaposan megrontotta a pletyka. Egy gondatlanul elejtett megjegyzés már elindítja az egész lavinát. Elég egy lányra csak annyit mondani, hogy: no, ez se lehet valami rendes lány... A pletykások nyelvén ez már ok arra, hogy homályos és félig kimondott részleteket is beszéljenek róla s bizonyítékokat is lássanak olyan dolgokban, amik teljesen ártatlanok. Igaz, hogy a mai világban van mit beszélni sok lányról. Manapság — a nagy szabadság és a gyorsan járó autó együttes segítségével — sok olyan dolog történhetik a lányokkal, amikről a szomszédok előbb tudnak, mint a szülők. Jóakaratu szomszéd ilyenkor átmegy a szülőhöz és a lány előtt mondja el a dolgokat, rosszakarati szomszéd pedig a harmad-1 szomszédnak meséli s köz ben jól vigyáz, hogy a szü lök meg ne tudják. Mind egyik aztán megtoldja eg? kicsivel. így aztán nem se gitett senkinek, de bajt é: bánatot okozott egy egész családnak, Arról is tud mindenki, hogy jobb sorsra méltó egyesületek, vagy egyesületi fiókok hogyan mentek tönkre, vagy maradtak hátra a munkában olyan viszálykodás miatt, aminek pletyka volt az alapja. Nagy divatban van mondogatni egyesületek tájékán, hogy: ez ezt mondta, az meg amazt mondta és szívesen suttogják helyenkint azt is, hogy például az elnök vagy titkár, akik megfeszített erővel dolgoznak az egyesület érdekében, titokban szeméi yes hasznot húznak munkájukból, vagy csak azért csinálják, mert be akarnak kerülni az újságokba. Ha a lányokról, asszonyokról terjesztett pletykák művelői leginkább a nők, az egy esületi pletykákat viszont túlnyomó részben a férfiak művelik. Néha egytgy meggondolatlan pletyka sorozat olyan egyesületet tesz tönkré amelynek működése száz és száz honfitársunkat segíthetné és támogatná . Természetesen most, amikor országok élet-halál harcukat vivják, s mindenütt kémek leselkedhetnek, életbevágóan fontos, hogy meggondolatlan fecsegéssel ne segítsék az ellenséget. A magánéletben s az egyesületi életben is leselkednek kémek, befurakodó ellenségek, akik egyének és csoportok megrontására törekednek. Ezeket az ellenségeket segíti mindenki a megfontolatlan locsogással. A pietykázási hajlam, a m e g g ondolatlan fecsegésre való készség is nevelés kérdése. Lehet, hogy egyikmásik szülő semmi jelentőséget sem tulajdonit annak, ha gyermekeik barátaikat vagy iskolatársaikat a hátuk mögött, otthon kibeszélik és lekritizálják. Sőt sok házban esetleg a szülők a gyerekek előtt szapulják a szomszédokat, munkástársaikat, vagy barátaikat. Ha ártalmatlanoknak is látszanak eleinte ezek a kis pletykázások, a fogékony gyerek könnyen hozzászokik ahhoz, hogy szabad bárkire meggondolatlan, csípős, csúfoló vagy félig igaz megjegyzést tenni. Ha azonban a szülők felismerik, hogy a veszélytelennek látszó kis szokásokat a gyerek felnőtt erebély tanár uj megái ításai. — A hústalan nap ótékony hatása a sz vezetre A hústalan napok elre ielése és bevezetése Euró] egtöbb országában nyilvá? /alóan közgazdasági szén pontból történt. Ugyanakkc akaratlanul is rendkivi fontos egészségvédelmi ak siónak lett elindítója. Ak egy kissé elgondolkozik azor hogy nem okvetlenül szükséges a mindennapos hús evés, az rájön arra is, hogy a szervezet karbantartása esetleg még más restrukciókat is igényelhet. Erre vonatkozólag érdekes útmutatással szolgál Halász Henrik főorvos érdekes, nagyszabású tanulmánya, amely a böjtkúra problémájával foglalkozik. Még pedig nem a lesoványodás, hanem a betegségek megelőzése, kiküszöbölése, sőt gyógyítása szempontjából. Halász Henrik főorvos tanulmányában rámutat arra, hogy bármennyire is hihetetlennek és valószínűtlennek látszik, mégis a böjtkúra az a gyógymód, amely korára is megtartja, sőt komolyabb méretekben fokozza is, akkor már a gyerekből kell kiirtani a pletykálkodást, a fecsegési hajlamot . — Ha jót nem tudsz mondani valakire, rosszat ne mondj — hallottam ezt sokszor az anyámtól. És ajánlatos is, hogy minden anya hangoztassa ezt a nagyon megszívlelendő tanácsot, parancsot, nemcsak az iskolás gyereknek, hanem a felnőtt fiatalnak is. De persze a jó tanácsot igazán csak a jó példaadás erősiti meg. Háborús időkben a gond' tlan és oktalan fecsegés, rémhírterjesztés hazaárulásszámba megy. S a hazaárulás nagyon lenézett, undok bűn. De éppen ilyen nagy bűn az embertársak elárulása is. Ahogy egy ország létét veszélyeztetheti az ostoba, alaptalan beszéd, épen úgy teheti tönkre egy ember életét vagy egy egyesület érdemes jövőjét a meggondolatlan fecsegés. És ilyen károkat nem érdemes okozni egy embernek vagy egy embercsoportnak csak azért, hogy valaki tágra meressze a szemét és csodálkozva mondja: — Komolyan!? Ez szinte hihetetlen! ... Fülöp Ilona nden eddig alkalmazott ógyszeres és műszeres ügykezelést messze felülul. A böjtölés már az ősidőin valóságos tudománnyá jlődött, áldásos hatása ionban feledésbe ment és ilyette szokássá vált napí-napra nagytömegű táp:crek fogyasztása. Pedig z emberi szervezet is olyan iint a gépezet, amelyet dónként meg kell tisztogatni. Mivel pedig a helyes táplálkozás népegészségügyi probléma, e g y b en tehát ::ynzeti kérdés is, ezért tanítani kellene a táplálkozásra vonatkozó tudnivalókat AGYONESZIK MAGUKAT AZ EMBEREK Halász Henrik főorvos rendkívül érdekes munkájában többek között rámutatott arra is, hogy az ember fogazata és főleg belső emésztési szervei berendezésüknél fogva gyümölcs és növényi tápszerek fogyasztására vannak alkotva. Foglalkozik a mérsékelt, kevés tápszerrel beérő emberekkel, akik meg vannak kiméivé attól a sok szenvedéstől, amit az ésszerűtlenül megválogatott és túl sok étel fogyasztása okoz. A böjtölésnek éppen az a célja, hogy az ilyen helytelen táplálkozás ártalmait kiküszöbölje az emberi szervezetből. A böjtölésnek hihetetlen sikerei vannak az összes idült betegségeknél, nem túlságosan előrehaladt rákos betegségeknél, szivdegenerációnál, gyomor-, máj,-, vese- és bélbajoknál, légzési zavaroknál, hajhullásnál, rossz látó- és csökkent hallóképességnél. Valóságos forradalom köszönt be az emberi szervezetbe a böjtölés tartama alatt. Az egész szervezet mintegy újjáalakul, megfiatalodik. a test rugalmassága, az arc üdesége visszatér, a látás, hallás megjavul, magas vérnyomás leszáll, mélyebb, üdítőbb és rövidebb alvás köszöit be és a szórakozottság és szellemi restség megszűnik; az agy felfogóképessége hihetetlen módon növekedik, amely körülmény minden szellemi munkával foglalkozónak megbecsülhetetlen érdeke és értéke. Téves az á felfogás, hogy teljesen egészséges, jóétvágyu ember minden ok nélkül ne tartson böjtkúrát. Éppen ellenkezőleg, azoknak az embereknek van erre a legnagyobb szükségük, akik kellő mozgás híján jó étvágygyal esznek szükségletükön felül és igy túlságosan megterhelik emésztő, vérkeringési és kiválasztó szerveiket. Az az étvágy, amellyel a szellemi munkálkodást, vagy ülő életmódot folytató ember bőséges táplálékát elfogyasztja, természetellenes és csak célszerűtlen megszokásból származik. Az ember a fogaival ássa meg a sírját, — tartja egy nagyon találó mondás. Az emberek agyoneszik magukat, agyondolgoztatják gépezetük alkatrészeit és igy mielőtt elérték volna a természet által rendelt élethatárt, lényegesen hamarább válnak meg a földi élettől. A RAKHAJLAM ÉS A TÁPLÁLKOZÁS A tulajdonképpeni böjt megkezdése előtt tanácsos két-három napon át gyűmölcskoszton élni, majd ezután napi egyszeri gyümölcs étkezés következik és csak ezután kezdődjék a tápszerek teljes megvonása. Hogy meddig tartson a böjtölés, az függ a beteg állapotától, de függ a beteg tűrőképességétől, önuralmától, intelligenciájától, étkességétől is. Tanácsos fokozatos tápszermegvonással kezdeni a böjtkúrát, olyanképpen, hogy a négy-ötnapos gyümölcskoszt után előbb a reggelit, majd az ebédet és végül az esti étkezést szüntetjük be. Érdekesen vélekedik erről a kérdésről Verebély Tibor, a világhírű sebésztanár, a rákbetegség kutatója: — Az elgondolást jónak tartom — mondta a professzor, — hiszen el kell ismernem azt az igazságot, hogy a mai kulturált ember bizony tultáplálkozik. A szakácsmüvészet raffinériái nem szolgálják az emberiség érdekeit. Mindenki tapasztalhatta már magán, hogy bőséges táplálkozás után testi-szellemi ellustulás áll be. Viszont mérsékelt étkezéssel a közérzet feltűnő módon javul, az ember testileg-szellemileg elasztikusabbá lesz. Tehát a böjtölést és a mérsékeltebb étkezőt feltétlenül helyesnek tartom. Klinikámon ilyen irányú kísérletek nem történtek, mivel ide már többnyire súlyos, műtéti beavatkozást igénylő betegek jönnek. Ezeknél egy böjtkúra alkaimazása teljesen lehetetlen. A rákbetegségekkel kap-
