Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-03-14 / 11. szám
8-ik Oldal 1940 Március 14. Verhovayák Lapja A TRÁGYÁZÁS LÉNYEGE ÉS NÖVÉNYEINK ÉLETE Az elmúlt hetekben alig esett szó másról, mint a nagy hóról, a kemény hidegről és a fenyegető nagy árvizekről, melyek még nincsenek ugyan itt, de már útban vannak. Most pedig, hogy itt a március és a föld ébredezik téli álmából, a Verhovay Farmvilág körében sokat beszélgetünk a növények életéről és ezzel kapcsolatban a tavaszi trágyázásról is. Sokan vannak közöttünk, akik tu dományos szempontból is meg akarják ismerni a növények életét, mely minden tekintetben szép és tanulságos. Az “Ohio Farmer” Amerika egyik legjobb mezőgazdasági szaklapja igen szépen világítja meg ezt a fontos biológiai problémát, midőn a következőket Írja: — A növények egész életfolyamata építésből áll. Ez a tevékenység a magban is folytatódik mindaddig, amig a mag teljesen be nem érik. A beéréshez szükséges: bizonyos beszáradás és levegővel való érintkezés, hogy az élő sejtben levő sajátságos anyag (protoplazma) építő tevékenysége folytatódjék. A mag a beérési idő alatt elraktározza belsejében azokat a tápanyagokat, amelyekre a csírázásnál az uj, fiatal növénynek szüksége lesz. Ha a magot nedvesség éri, ez erjedést indit meg a mag belsejében. Az erjedés meleget fejleszt s ezzel megindul egy sajátságos vegyi folyamat. A meleg életre kelti a magban elraktározott foszfort, ez feszíti a sejtfalakat és a nedvesség által felbontott anyagokkal megindítják a sejtépitést. A sejtek igy szaporodnak és megindul a csira növekedése, mely utat tör magának és a levegővel közvetlen érintkezésbe lép. Kibúvik a földből és most már nem csira, hanem valóságos kis fiatal, zsenge növény áll előttünk. Ekkor már a magban elraktározott anyagok is fogyóban vannak, de ez már nem számit, mert közben a csirából a gyökérzet is kifejlődött és most ez vette át a növény testének a táplálását. A gyökerek felszívják a talajból a szervetlen ásványi anyagokat s ezeket hajszáledényekben szállítják a növény testébe. Most lássuk csak, miféle tápláló anyagokra van szüksége a növényeknek? A növények alkotó elemek szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, foszfor, kálium, mész, magnézium, klór, kén és vas. Ha ezekből a növény nem kap elegendőt, akkor nem fejlődik, sőt el is pusztul. De honnan veszi a növény ezt a sokféle anyagot? A szenet a levegőből veszi. A levegő kimeríthetetlen szénraktár a növényzet számára, tehát a gazdának semmi gondja sincs arra, hogy növényeinek elegendő szene legyen. A hidrogént és oxigént a növény a vízből kapja. A farmvilág körében nincsen talán egyetlen egy fia lélek sem, aki nem tudná, hogy milyen nélkülözhetetlen a viz a növényi életben. Ez már nincs mindig “kéznél” elegendő mennyiségben a növények részére. Pedig a viz azért is fontos, mert -különféle ásványi sók is vannak benne feloldott állapotban, melyekre a növénynek szintén szüksége van. Sőt ezen felül a talajban levő ásványi anyagokat is csak úgy tudja a gyökérzet közvetíteni a növény egész testébe, ha a földben meg van a kellő nedvesség. A többi tápláló anyagokat a földből veszi a növény. Ezek közül a mész, a magnézium, a klór, a kén és a vas rendszerint olyan menynyiségben van meg a földben, amennyire a növénynek szüksége van. Legfeljebb egyes növényfajták termelésénél kell egyikét, másikát mesterségesen pótolni. Ellenben a nitrogén, a foszfor és a kálium csak korlátolt mennyiségben van meg a talajban, pedig ezeket a növény nagy mennyiségben fogyasztja. Ha ezek az anyagok elfogynak, a talaj kimerül. A gazda tehát mesterségesen pótolja az elfogyasztott anyagokat a trágyázással. A legáltalánosabban használt és legfontosabb trágya az istálló trágya, amely az állatok szilárd és hig ürülékének az “alom”-mal való keverékéből származik. Az istállótrágya a növények táplálására szükséges és fentcmlitett anyagok mindegyikét tartalmazza. Az istállótrágyával azonban nemcsak táplálékot nyújtunk növényeinknek, hanem a benne levő szerves anyagokkal humuszt (televényt) is juttatunk a talajba. A televény kedvezően befolyásolja a talaj tulajdonságait, fokozza tevékenységét, előmozdítja benne az elmálást s elősegíti a növények által nehezen felvehető, vagyis nyers növényi táplálék átalakulását könnyen felvehető, u. n. kész táplálékká. Ezért itt Amerikában az istállótrágyát “teljes trágyának” nevezik és az ezzel való trágyázás képezi a trágyázás alapját éppen úgy, mint Magyarországon. Ezzel szemben a műtrágyákat, melyek nem az öszszes, hanem csak egyik-másik növényi táplálékot tartalmazzák, egyoldalú trágyáknak kell minősítenünk és az istállótrágyát nem is pótolják, hanem annak kiegészítésére és az istállótrágya hatásának fokozására vannak hivatva főként a kisebb gazdaságok körében. Farmer testvéreim között már igen sokat megfordultam az egész országban. A messze Nyugaton éppen úgy, mint a Keleten és itt a Közép Nyugaton s igy tudom, hogy sokan fitymálólag beszélnek az istállótrágyáról s nem helyeznek nagy súlyt arra,* hogy sok és értékes trágyát nyerjenek az állatjaiktól. Ezek helytelenül cselekszenek, mert a gazdá-' nak itt Amerikában is nagy gondot kell fordítania arra, hogy minden állati trágyát összegyüjtsön és a földek trágyázását el ne hanyagolja Most nem akarunk e szűk cikk keretében kiterjeszkedni a trágya kezelésének és szétterítésének részleteire, hiszen magyar farmerjeink ismerik ezeket a fontos gazdasági munkálatokat, de annyit meg kell említenünk, hogy a jólkezelt trágya három hónap alatt rendszerint tökéletesen megérik. Ebből az következik, hogy a. trágyát évenként négyszer kellene kihordani, hogy az túléretté ne váljék. Mivel azonban a legtöbb trágya télen át gyűlik össze a gazda udvarán, a gazdák az istállótrágyát jórészben télen, vagy tavasszal szokták kihordani. Mivel azonban a tavasziak alá már ősszel kell a földet megtrágyázni, a most kihordott trágyát a vetés előtt szokás kiszórni és csak sekélyen, boronával a talajba keverni. Földünk jó trágyaerőben való tartására a műtrágyázás is kiválóan alkalmas és itt Amerikában közkedvelt az, mert az amerikai farmerek azt tartják, hogy a helyesen és szakértelemmel mütrágyázott vetés gyorsabban és szebben fejlődik, — a betegségeknek, állati ellenségeknek és a kedvezőten időjárásnak jobban ellenáll s maga a föld is többet és jobb minőségűt terem. Kiválasztása és helyes alkalmazása azonban nagy szaktudást igényel s azért leghelyesebb azon kompániától tanácsot, útbaigazítást kérni, akitől vesszük a műtrágyát (a “fertilizer”t). Sovány föld, sovány termést hoz, sovány termésből pedig meg nem élünk. Éppen most van az ideje ajinak, hogy gondoljunk erre. Gondolnunk kell erre azért is, mert az európai háború bizonyos fellendülést jelent országunk számára. Sok farmer visszagondol most arra, milyen kitűnő áron tudta eladni termékeit az 1914—18-as világháború idején s felteszi magában a kérdést: “megismétlődhetik-e az vájjon még egyszer?” NEM VALÓSZÍNŰ, bár sokat olvashatunk amerikai világlapokban arról, hogy ha a tengeri háború még nagyobb Lendülettel megindul a tavasszal és évekig eltart az Európai háború, Anglia egyre jobban az Egyesült Államok mezőgazdasági piacai felé fogja fordítani tekintetét. Angol gazdasági szakértők véleménye szerint u. i. Nagy Brittania sokkal biztonságosabb módon szállíthat el akármit Északamerikából, mint a távoli gyarmatairól s ha Anglia rá lesz utalva az amerikai mezőgazdasági termékekre, gyorsan fognak itt minálunk emelkedni a mezőgazdasági cikkek árai és nő majd a farmerek jövedelme is. Gondoskodjunk tehát arról, hogy az idén bő termést érjünk el s ne felejtsük el, hogy erre csak az a gazda számíthat, aki utána néz annak, hogy a talaj növényi tápláló anyagokban hiányt ne szenvedjen és ha hiányosságot vesz észre, igyekezzék a talaj táplálóanyag tartalmát megfelelően növelni természetes és műtrágyázással. FARMTUDÖSITÓNK ÜZENETEI A konvenciónk lezajlása óta temérdek munkát kellett elvégeznünk, nemcsak központunkban, mely végrehajtó közege a konvenciónak és az igazgatóságnak, hanem a Verhovayak Lapjában Is. Egyesületünknek ezen hivatalos értesítőjében pontosan és teljes terjedelmében le kellett közölnünk úgy a konvenció, mint az igazgatóság határozatait. Ismertetni kellett a döntéseket, rendeleteket, a kerületek észrevételeit, jegyzőkönyveiket, az uj rendeleteket, az alapszabályok módosítását és az uj Verhovay Törvény által elrendelt mindama intézkedéseket, melyek úgy a szervezést, mint egész egyesületi életünket uj alapokra akarják fektetni. Ezen kivül általános, közérdekű cikkek sokasága követelt helyet lapunkban s igy farmrovatunknak el kellett maradnia. Most azonban újból megnyitjuk azt s Farmertestvéreink mindenkor negtalálják ezen hasábokon azt, amire kiváncsiak és amit megtudni szeretnének. Midőn elnézésüket kérjük tehát a késedelmekért, egyúttal a nem rég felvetett kérdésekre Is válaszolunk mai számunkban. Tagtársi tisztelettel a “VERHOVAYAK LAPJA’’ SZERKESZTŐSÉGE * * :j£ B. K. és K. I. FARMERTAGTARSUNK, BUTLER és BETHLEHEM, PA. — Levelükre — önök is láthatják, — hogy külön válaszolni teljesen felesleges, mert olyan közérdekű dolgokat vetettek fel és olyan tanácsot kértek, mely nagyon is közérdekű, ennélfogva .levelükre teljes és kimerítő választ adtam: “A trágyázás lényege és növényeink élete” c. cikkemben, melyet mai számunkban közzéteszünk. * * * NAGY P.- ANDRÁS, NEW YORK CITY. — Miután ön farmját bérbeadta, New York ba költözött s mezőgazdasággal már egyáltalán nem foglalkozik, nem számíthat a levelében jelzett kormánykölcsönre. Kérvényét ne is adja be, mert biztosan el lesz utasítva. Hamis adatok bemondásától pedig óvakodjék, mert utána néznek a dolgának s rájönnek a valóságra. — 2.) Sajnos, azt nem írhatom meg önnek, hogy a Verhovay Segély Egylethez tartozó tagtársaink közül bányán vannak farmerek, de figyelembe véve azt, hogy ezen ország lakosságának a negyedrésze farmer, bátran merem állítani, hogy legkevesebb tízezer olyan tagtársunk van, akik mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, vagy kertészettel foglalkozó farmerek. — 3.) Nagyon, de nagyon helytelen azon állítása, hogy farmernek lenni ebben az országban nem jelent mást csak azt, hogy az illető, mint “közönséges paraszt” keresi a kenyerét. Bocsásson meg, de meg kell üzennem, hogy ezzel kedves A VEKHOVAY FABMVILÁÜ KÖBÉBŐL
