Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-01-11 / 2. szám

\

1940 Január 11.

Verhovayak Lapja

Magyar újévi fogadalmak

5-ik Oldal

VERHOVAY SEGÉLY EGYLET IGAZGATÓSÁGA:

DARAGÓ JÓZSEF, központi elnök, az Igazgatóság elnöke és a Verhovayatk Lapja főszerkesztője.

IGAZGATÓINK NÉVSORA:

ÁRI B. ALBERT, alelnök, — 300 William Street, Trenton, N. J.

BROGLEY FERENC, — 32 Manchester Avenue, Youngstown, Ohio.

CHOMOR MÓZES, 1037 Washington Ave., Madison, Illinois.

IFJ. DOBOS ANDRÁS, — Box 914, Pocahontas, Va.

KUN BERTALAN, — 221 E. 14th Ave., Homestead, Pa.

LANG ISTVÁN, — 911 Evans St., Bethlehem, Pa

MACKER GYULA, — 9009 Dearborn Ave., Detroit, Michigan.

Dr. PRINCE H. JÓZSEF, — 515 N. Broadway, Dayton, Ohio.

SIKET IMRE, — 316 E. 77th St., New York City. N. Y.

SZALÁNCZY JANOS, 12042 Princeton Ave., Chicago. Illinois.

SZALAY JÓZSEF, alelnök, —9604 Steinway Avenue, Cleveland, Ohio.

VIZI LAJOS, 1103 Second St., Scalp Level, Pa.

A KÖZPONTI HIVATAL VEZETŐI:

DARAGÓ JÓZSEF,

kpi elnök

VARGA J. MIHÁLY.

kpi pénztáros

BENCZE JÁNOS,

kpi titkár

RÉVÉSZ KÁLMÁN.

kpi számvevő

EGYESÜLETÜNK HIVATALOS CÍME:

VERHOVAY FRÁTERNÁL INSURANCE ASS’N 345 Fourth Avenue, — Pittsburgh, Pa.

(Telephon számok: COurt 3454 és 3455)

következőket közölte lapunkkal. \

Elmúltak a karácsonyi újévi ünnepek, mindennel együtt ami velük járt, vagyis egy kis meghatottságai és sok-sok vigassággal, de mi csak a magyar vonatkozásokra emlékszünk vissza. Arra hogy mi magyarok mint tekintettünk vissza a múltra s mit kértünk a magasságbeliektől a jövőre. A Verhovayak főelnökének gyö nyörü karácsonyi cikkével együtt mi többi magyarok is beismertük az Ur előtt a magyar múlt bűneit, s vele együtt csengve kértük az Ur védőjobbját a magyar nemzet számára. Oltalmat s boldogságot kértünk az uj esztendőre. Mi ezt sokszor megtettük az utóbbi húsz esztendőt megelőző évtizedekben, sőt századokban; megtettük régi szokásból; az egekhez fordultunk templomokban, ha ugyan el nem aludtuk az időt, de még jobban megtettük előtte való este, mert a Szüveszter éjszakai mulatságokról sohasem hiányoztunk, s valljuk be őszintén, hogy igen vígan, nem vízzel telt poharakkal kívántunk boldogságot egymásnak, a magyar nemzetnek, Magyarországnak.

Hej de most rendkívül válságos időket élünk mi magyarok, s e tekintetben óhazaiaknak, ittenieknek s a föld minden táján lakóknak egy az érzése, egy az aggodalma és szorongása. Oly időket élünk, látunk, ta pasztalunk, aminőket fogható még soha nem volt. Hiába volt tatárjárás, Mohács. idegen uralom, mi nagy nemzet maradtunk Kárpátoktól Adriáig, de ezer éves ősi földünk mast úgy össze van zsugorodva, hogy históriánk nagy része, s éppen legszinesebb, legregényesebb, legfontosabb fejezeteinek színhelye ma merő idegen föld. Nemzeti címerünk hármas hegye közül a Tátra és Fátra már nem a mienk; legmagyarabb ősi fo lyóink, a Tisza és Maros időgép földön erednek, s a Duna. melyről a költő azt irta. hogy “Buda, Mohács. Nándornál elfolyó, tán honom könnye vagy te ó folyó” még sohasem volt annyira igazán magyar könny, mint most. S hogy még szomorúbb legyen rá gondolni: a meghagyott kis Magyarország sziget lett Európa más nyelvű és más fajú népei közt; de nem közömbös sziget. mert minden szomszédja gyűlöli vagy legaláb is nem szereti, de annál jobban vágyik Kunság lengő kalászára, Tokaj nektárjára

vagy egyéb természeti kincsekre.

Volt-e valaha akkora okunk megbánni bűneinket, mint most van? De megbánni nem elég. Volt-e valaha akkora okunk esengeni, hogy Isten áldd meg a magyart? De esengeni nem elég. Volt-e valaha akkora okunk penitenciát tartani elkövetett bűneinkért, mint most van. De penitenciát tartani nem elég. És még nem is tartottunk; hiszen összes bűneink közt a két legkimagaslóbban még mindig leledzünk hihetetlen meg gondolatlansággal. Az egyik a pártoskodás. Most, éppen most meg kellene fogadnunk, hogy nem pártoskodunk s ez az összmagyarság óhazai részére vonatkozik. A pártoskodás az összesség erejének a szétforgácsolása, tehát Magyarország és a magyar nemzet legbiztosabb gyengítése. Nem lehetne megfogadni, hogy többé nem pártoskodunk és egyetlen pártvezért sem fogunk követni?

A másik állandó bününk, amit ezer év alatt sem tettünk jóvá pedig az, hogy a nemzet egy része, a sokkal kisebb, de sokkal hatalmasabb része mindig sokkal jobban szerette és védte a saját érdekeit, mint a hazáét. Nem is kell kérdezni és nem is kell felelni rá, hogy mire gondolunk, de sajnos köztudat és köztapasztalat, hogy iparosoknak, kézműveseknek, törpebirtokosoknak s egyéb kis embereknek becsületesen és szorgalommal táplált magánérdekei közvetve és végeredményben Magyarországnak és a magyar nemzetnek érdekeit és javát is szolgálók, a múltban azonban mindig voltak s a jelenben is vannak hatalmas magánérdekek, melyek sohasem tö rődtek az ország és a nemzet érdekeivel. Ezek a hatalmas érdekek szívtelenek, tehát igazságtalanok; ezek nem akarják meglátni a mindenfelé jelentkező, országoknak és népeknek javát akaró uj korszellemet, tehát nemcsak igazságtalanok de vakok és ostobák is s a saját önző érdekeiken túl semmivel sem törődnek. Törődjenek az utódok, ha kénytelenek lesznek vele. De az utódok el fognak késni,, ha a hatalmas élők nem kapnak észbe s ebben az uj esztendőben s lehet, hogy a tizenkettedik órában meg nem fogadják, hogy a haza és a nemzet javát tartják mindenek előtt valónak s aszerint cse lekszenek.

Vagyis a hatalmas magánérdekek országrontó bűnében nem lesznek többé megátalkodottak.

Siessenek meglátni a magyarokat fenyegető aggasztó jeleket, amelyeket ostoba naivság lenne eltitkolni. Húsz év óta látjuk és tapasztaljuk, hogy semmi sem lehetetlen a mostani viszonyok közt, s ha semmisem lehetetlen, ebbő) sajnosán következik, hogy minden lehetséges. Még a legképtelenebb, leghihetetlenebb dolog is. Oly időket élünk, a mikor minden oly kis és gyenge nép okkal aggódhatok a jövőjéért, amelynek nagyon erős, s kíméletlenül erőszakos szomszédjai vannak.

Oly időket élünk, amikor a sors ott ólálkodik minden kis és gyenge népnek a kapuja előtt: amikor minden magyarnak meg kell fogadnia, hogy eddig volt ahogy volt, de most már végre nem pártoskodik, nem keresi csak a saját maga javát, hanem összetart s öszszeforr abban a gondolatban és érzésben, hogy legelső és legszükségesebb a haza üdve és a nemzet java. Oly kevesen vagyunk, oly gyengék vagyunk, s annyira a saját erőnkre vagyunk utalva, hogy csakis a legabszolutabb összetartással biztosíthatjuk nemzetünk jövőjét.

De hát mit fogadjunk meg mi, a szülőhazától távol élő magyarok? Sok mindent, amelyek csekélységek az óhazai nagy nemzeti kötelességekhez képest; talán prózai dolgok, de nekünk ittenieknek nagyon szükségesek és fontosak. Meg kell fogadnunk, hogy nemcsak beszélünk és Írunk gyermekeink és unokáink magyarságának a megtartásáról, de erre minden eszközt és módot fel kell használnunk és erről a nagy célról pillanatig sem feledkezünk - meg. Oly prózai, hogy mindenki álljon be magyar egyletekbe, aki csak beállhat, de oly fontos magyarságunk megtartásához. Még prózaiabb dolog például a Verhovay Egyletbe, de a többibe is ren desen és pontosan befizetni a tagsági dijakat, mert ez anyagi erőt ad s munkakimélést jelent a központi vezetőségnek.

A többi: hogy a magyar egyletek csakis az .összmagyarság javára versengjenek egymással; hogy minden tervüket és munkájukat ma gyár szellem lengje át; hogy a magyarok egyénenként is összetartsanak; hogy

Készül az amerikai

magyarok lexikona

Az egyik amerikai magyar hetilapban kitűnő és érdekes cikk jelent meg, mely az Amerikában élő szlovákok Register-ét imertette. A cikkíró rámutatott arra, hogy milyen nagy jelentősége van ennek a munkának az amerikai szlávság szempontjából. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az amerikai magyarok ezen a téren még a kezdő lépéseket sem tették meg: majd igy folytatja: “Miért nem tudnánk például mi magyarok is a szlovákokhoz hasonló Magyar Regisztert kiadni? Miért nem tudjuk számottevő, feltűnést keltő értékes kötetben Amerika elé tárni értékeinket, jeles embereinket, történelmi jelentőségű cselekedeteinket itt az uj hazában? Miért nem tudjuk az erre szükséges pénzt összehozni, hogy ha kell, hát ingyen is osztogathassuk a magyarokat ismertető könyvünket?” Szép szavak, okos szavak, melyekre — úgy érezzük — válaszolni kell!

A fentiekben ismertetett cikkre való hivatkozással a new yorki Hungarian Reference Library a

*

az egész itteni magyarság egy nagy testvértábor legyen, az magyar illendőség dolga. Hogy mi egyebet kellene még megfogadni, azt okosabb és illetékesebb magyarok sokkal jobban tudják mint mi.

Yartin József

Könyvtár vezetősége átlátva egy Amerikai Magyar Register (vagy hasonló cimii) munka jelentőségét, már hónapok óta dolgozik annak összeállításán. Egy ilyen mii anyagának összegyűjtése sok nehézséggel jár. A közelmúltban 1000 életrajzi adatokat kérő körlevelet küldtünk ki az általunk ismert amerikai magyarok címére. Természetesen van sok tevékeny és ismert amerikai magyar kinek cime a Könyvtárban nem áll rendelkezésre.

Ezért a Könyvtár felkéri mindazokat, kik ezen közlemény utján szereznek tudomást a megkezdett munkáról, hogy közöljék cimüket, vagy egyeneen küldjék be adataikat a new yorki Reference Library nek (19 West 44th Street, New York City).

Az eddig beérkezett válaszok arról tanúskodnak, hogy az amerikai magyarság felkarolta és megértette a Könyvtár ezen újabb kezdeményezését és tisztában van annak fontosságával.

Kidneys Must Clean Out Acids

Excess Acids and poisonous wastes in your blood are removed chiefly thru 9 million tiny delicate Kidney tubes or filters. And nonorganic and non-systemic disorders of the Kidneys or Bladder may cause Getting Up Nights, Nervousness, Leg Pains, Circles Under Eyes, Dizziness, Backache. Swollen Ankles, or Burning Passages. In many such cases the diuretic action of the Doctor's prescription Cystex helps the Kidneys clean out Excess Acids. This plus the palliative work of Cystex may easily make you feel like a new person in just a few days. Try Cystex under the guarantee of money back unless completely satisfied. Cystex costs only 3c a dose at druggists and the guarantee protects you.

I