Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-01-04 / 1. szám
Journal of Verhovay Fraternal Insurance Association ,VOL. XXIII. ÉVFOLYAM 1940 JANUÁR 4. NO. 1. SZÁM Lányok Kalendáriuma KÖLTŐ SEM álmodhat szebb históriát, mint amilyen a “szökőév” legendája. Ihol van ni: Ki tudja, mikor, ki tudja, hol — elég az hozzá, hogy nagyon bánkódott egykoron a gőgös várttr lánya, szépséges Rozmaring. Ott ült a könyöklőn és az éjszakába bámult. Csillagködös ezüst völgyre, ahol busfejü gebéjén, még busább fejjel léptetett a Diák. Nem a vár felé, Inkább elfelé, mert így parancsolta ezt a várur. Bolond diák volt ez a Diák. Nem a várur hőstetteit firkálta rá a drága pergámentre, hanem a sajátmaga keserves sóhajtásait. Ilyeténképpen: HA ÉN KIRÁL VÓNÉK, OLLAN TÖRVÉNYT ÍRATNÉK: NAGYUR POHARÁBÓL A DIÁK IS IHATNÉK, NAGYUR KISKERTJÉBŐL ROZMARINGOT TÉPHETNE. SZÍVSZERELMÉVEL OLTÁR ELÉ LÉPHETNE. Hát ezért! Ezért ment a Diák busfejü gebéjén eifele. És ezért ült Rozmaring a könyöklőn. Minden éjszaka. Még azon az éjszakán is, amikor nagyot fordul az idők numerusa és * végtelen, titokzatos mindenségböl uj üzenet érkezik a földre. Sirt, sirt Rozmaring a diák után. mint párja után a gerlice. De nem nagyon sokáig immár, mert ama nagy idöforduláskor, sólyom szállt az ablakára. Sólyom, gyorsszárnyu, süvegesfejű, hírhozó, hegyhát csakugyan olyan törvényt hozott a király, hogy.... A többi ott volt a pergamenten és kétszer se olvasta el Rozmaring, már ott ült a sólyom szárnyán és — miként az ilyenkor már szokás volt akkoriban, — köd előttem, köd utánam... menten a király előtt termett, hogy vájjon csakugyan igaz-e az a törvény, hogy februárius 29-ik napján, — amilyen nap csak egyszer esik minden négy esztendőben, — a lány választhat magának férjet? Bólintott a király, hogy bizony ez a törvény az ő országában, aminek határa földtől az égig. víztől a vízig terjed. — No, uram, királyom, ha ez a törvény, — rebegte sietve Rozmaring, — kerittesd ‘elő hozzá a diákot. * Száz vitéz rögtön lóra ült, száz szolga rögtön szétfutott. Elő a diákkal! De a diákot nem kellétt sokáig keresni, mert sose járt az másfelé, mint a Rozmaring nyomán. A többi aztán már nem is érdekes. Hacsak az nem talán, hogy a királynak is úgy megtetszett a diák, hogy amikor egészen elöregedett, ráhagyta az egész királyságot. Ekkor aztán úgy megerősítette ezt a törvényt a Diák. azaz hogy az uj király, hogy még ma sincs biz az máskép: ha 29 napja van februárisnak, hát most is csak a lányok járnak el kérőbe. Sokszor meg se várják már ezt a nevezetes napot, hanem aszongyák, hogy... még ennél a törvénynél is erősebb az a törvény, amit a szivek királya íratott pergámentre és ennek folytán más esztersdők akármelyik napján is úgy cselekednek, mintha februáris 29-ike volna. így van-e, nem-e, az tudja jobban, aki jobban tudja. De az bizonyos, hogy amikor elkövetkezik a "törvényes idő”, szépen kilépnek a kalendáriumból és meglobogtatják az ősi pergamentet. így lépnek elő ilyenkor a lányok mind. Magyar legénynek a magyar lány, németnek • német, ángliusnak az ánglius, taliánnak a talián és.., Verhovaystának a “Verhovay lány,” És ugyan: ki merne ellenszegülni a törvénynek? Az Uj Esztendő Legszebb Ajándéka Az 1940-ik esztendőben az Egyesült Államok kereskedelmi és ipari munkásai közül mindazok, akik betöltötték 65-ik életévüket, vagy azt már túlhaladták, a legszebb újévi ajándékot kapják: RENDES HAVI AGGKORI NYUGDIJAT, ÉLETÜK VÉGÉIG. Ennél értékesebb ajándékot egyetlen egy ország sem adhat a munkában kimerült és nyugalomba vágyó polgárainak... A hatvanöt évesek részére ez valóban váratlan ajándék lesz, mert hiszen az eredeti aggkori nyugdíjtörvény (Social Security Act) szerint csak 1942 január elsején kezdődött volna a nyugdijak (old age benefit) kiutalása, de négy évig tartó heves képviselőházi viták után, az elmúlt nyáron megváltoztatták honatyáink az eredeti törvényt. Az eredeti társadalombiztosítási törvénynek, melyet 1935 augusztus 14-én irt alá az Egyesült Államok elnöke, (s mely 1937 január 1-én, tehát éppen három évvel ezelőtt lépett életbe) — a FŐBB MÓDOSÍTÁSAI a következők: A törvény, illetve az aggkori biztosítás kiterjed az egész családra, — olyan értelemben, hogy amikor egy ember eléri 65-ik életévét és felesége is még életben van, aki szintén 65 éves, vagy idősebb, íelesege külön “háztartási” évjáradékot kap, mely fele annak az összegnek, (az “egy személyes” a — járuléknak) amit a férfi kap. Ha a férj meghal, mielőtt eléri a 65 éves életkort, özvegye 65 éves korától kezdve élete végéig megkapja háromnegyed részét annak az aggkori évjáradéknak, amire megboldogult férje jogosult lett ‘volna — aszerint számítva, hogy a férj menynyi ideig dolgozott és fizetett társadalombiztositási adót (1%-a a keresetnek) és mennyi volt átlagos keresete ezen idő alatt. Tizenhatéves, —• vagy ha iskolába járnak, tizennyolcéves korukig életben maradt, ellátatlan gyermekeinek mindegyike az elhunyt évjáradékának 50 százalékát kapja. Ha egy embernek nem marad más örököse, szüleinek mindegyike az elhunyt évjáradékának 50 százalékát kapja, feltéve, hogy eltartásukért másra szorulnak és 65 évesnél idősebbek. Ha a feleség maga is dolgozott s maga is jogosult az uj módosított törvény szerint a biztosításra (éppen úgy mint férje) a magasabb “háztartási” járulékok csak akkor kerülnek kifizetésre, ha a férfi és az asszony “egy személyes” járulékai együtt sem érik el a “háztartási” járulék magasságát. — Más szóval, ebben az esetben a férj és az asszony maguk választhatnak, hogy tovább is az “egy személyes” — járulékot akarják-e élvezni, amelyekhez mindenképpen joguk van, vagy a “háztartási” járulékot, ha azok magasabbak. Mindezek az intézkedések nem 1942-ben lépnek érvénybe, mint ahogy eredetileg tervezték, hanem ÉLETBE LÉPTEK MÁR JANUÁR 1-ÉN. Sokan, igen sokan erre nem számítottak s igy valóban váratlan újévi ajándék lesz számukra a U. S. Social Security Administrationnak (az Egyesült Államok Társadalombiztosítási ügyvezetőségének) a csekkjei. — Hiszen most már számokban is tudják, hogy ebben az évben 485,000 nyugalomba vonuló idős testvérünk fog aggkori nyugdijat kapni és nyugdijakban fog részesülni még: 125,000 feleség és 20,000 hatvanöt éven felüli özvegy; 78,000 fiatal özvegy TARNÓCY ÁRPÁD