Verhovayak Lapja, 1939. július (22. évfolyam, 28. szám)
1939-07-13 / 28. szám
Verhovayak Lapja 30 éves jubileumi 6-ik Oldal 1939 Julius 13. Elkésett tudósítás a garyd 1384k fiók Piknikjéről Heteken át készült a 138- ik fiók vezetősége junius 11- iki nagy piknikjére, melyen működésének 30-ik évfordulóját akarta megünnepelni. Hiába készült azonban Peleskey elnök, Kardos titkár és a tagság nagy része a mulatságra, az időjárás nem kedvezett nekik. Már szombaton beborult az ég, estére elkezdett esni az eső és esett az vasárnap délig. Megbeszélés szerint a piknik egyik eseménye a chicagói 164-ik fiók két soft-ball csapatának bemutató mérkőzése lett volna. A 164 fiók fiataljai (és bizony az öregek is) beültek vagy 12 automobilba és borús idő dacára kihajtottak Garybe. Tizenegy óra felé érkezett ki a chicagói különitmény a piknik színhelyére, ahol azonban senki sem várta őket. A labdázóhely viz alatt volt és a grove tulajdonosa szomorúan gondolt a nagy veszteségre, mely őt és a 138 fiókot érte. Rövidesen azonban meg érkezett a vezetőség és látva a chicagóiak nagy számát, újra elhatározta, hogy megtartja piknikjét, akárhogy is fog esni az eső. Lett itt sürgés-forgás egyszerre. Egyik autó a söröst kereste fel, a másik a szakácsnékat hozta Befutott azután a southbendi különitmény Nyers István központi igazgató, Varga elnök és több férfi és hölgytag személyében. Az east chicagói 130 fiók elnökét, Pala tagtársat és Varga titkárt is ott láttuk a már szépen megnőtt közönség körében, úgyszintén Horváth bácsit a 229 fiók (Indiana Harbor) elnökét több tagtársával. Külön autókon jöttek a 164 fiók vezetői Barna Lajos elnök, Kolozsi Bálint ifjúsági ügykezelő, Kántor Ferenc a fiók éveken át volt ellenőr je és mások. A nap mint említettem, ki sütött, a forgalom megindult és bizony senki sem sajnálta, hogy kijött a piknikre. Szólt a zene a nagy fedett táncteremben és a fiatalok a láb-EUROPA (Folytatás a 4-ik oldalról) Dunántúl német telepítései virulnak. A magyar föld, a magyar iparvállalatok akadály nélkül juhatnak a német kisebbség kezére. Hivatali pályákon elismerik szorgalmukat és nemzethüségüket. Képességeik mindig tiszteletre és elismerésre késztették a magyarságot. Elismerjük azt is, hogy a németség nagyon sokat alkotott a magyar városi kultúra megteremtése körül. Teljesen érthetetlen tehát az az ostoba propaganda, mely ma éket akar ütni a hazai svábság és a magyarság közé, holott mindenkor úgy volt, hogy a magyarországi német kisebbségek államhüségében sohasem volt sem jogunk, sem okunk kételkedni! Klein beszéde azonban nagyon, de nagyon alkalmas időben hangzott el, mert itt a külföldön is megtudták az igazságot, melyet a hazai németség egyik vezérférfia igy fogalmazott meg a magyar képviselőházban: “Őshazánk sem adhatott volna több jogot nekünk!” (¥ * *) 44Ti§zíelem Magja ror§zágo L.’* dázás helyett csárdás és jitterbug táncokkal szórakoztak a késő estéig. Fényképünk a 164 fiók fiataljainak egy részét mutatja, akiknek arcáról látható, hogy a rossz időjárás nem igen rontotta el kedvüket. A felvételt Chudek Olga, a 164 fiók kitűnő táncosnője és amatőr fényképésze készítette. Kunstadt Ernő. ZÁSZLÓKAT SZENTEL A MANVILLE, N. J. 292-IK FIÖK Augusztus hó 13-án, vasárnap nagyszabású piknik keretében szenteli fel a manvillei 292-ik fiókunk azt a díszes magyar lobogót, melyet a fiók érdemes titkára, Kovács Béla hozatott Magyarországból. A dús hímzésű, művészi kivitelű lobogó valóságos kis vagyont ér, amit misem bizonyít jobban, mint a vámhatóság által a zászlóra kivetett száz dolláros vám. Alig egyéve még belső ellentétektől volt hangos a 292-ik Verhovay porta, de hála az uj tisztikar erélyes, ügybuzgó szorgalmának, a fiók a békés fejlődés útjára lépett. A taglétszám a telepen élő kevésszámú magyarság dacára is fokozatosan emelkedik, a gyűlések megértő testvéri szeretet jegyében folynak. A magyar zászlóval egyetemben amerikai zászlót is szentel a fiók. Az ünnepséget előkészítő bizottság lázas szorgalommal dolgozik. Értesülésünk szerint a zászlók felszentelésére és ünnepi szónoknak fe'kérték a református lelkészi kar egyik kimagaslóbb reprezentánsát, a vissza magával, futár ment a cigányokért, a fiatal és igen rokonszenves Bodnár leányka beült a jegyeladó helybe és bizony mire mindennel elkészültek, kisütött az öreg nap is. Megérkezett a mérkőzés bírója is, ki nem más lett volna, mint Tinich Ferenc, a west-pullmani 96 fiók pénztárnoka. Régi baseball umpire Mr. Tinich, aki tudja, hogy ilyen barátságos (?- mérkőzések mily nehezek, hát elhozta magával a fiók elnökét, Szalancy Jánost protektornak, természetesen a két Mrs. társaságukban volt. new brunswicki és manvillei református gyülekezetek köz tiszteletben álló vezetőjét: Kosa András tiszteletes urat. A Verhovay Igazgatóság részéről Soós József newarki és Ari Béla trentoni igazgatók jelennek meg az ünnepségen, mely a manvillei magyarság életében örökre emlékezetes lesz. A környékbeli Verhovay tagságot tisztelettel hívjuk és magyaros vendégszeretettel várjuk e kettős zászlószentelési ünnepségünkre, melyről bővebb tudnivalókat ’egközelebbi lapszámunkban közlünk. Tervezgetés, rendezkedés helyett a Homesteadi Első Magyar önképzőkör néhány tagja múlt hétfőn elhatározta, hogy kedden este áldomást rendez Kun Bertalan tiszteletére. Kun Bertalan, a Verhovay Egylet igazgatója, Varga Mihály központi pénztárnokkal együtt vezeti haza azt a küldöttséget, amely szerdán éjjel indult el a szülőföld felé. Az egyszerű tudósítás nem érhet fel oda, ahová a barátság, a szeretet, az összetartás és a könnyet sem sajnáló őszinteség útnak bocsájtóttá Kun Bertalant! Nem bucsuzás volt ez, hanem a magyar érzés önmagához méltó megnyilatkoztatása. Annak a tiszta, önzetlen örömnek a kifejezése, amely mindenkinek a szivét eltölti akkor, mikor az egyik testvér, ha csak rövid látogatásra is, visszatér a szülőföldre. Cinczel Lajos, a Verhovay kerületi szervezője, mint áldomásmester rövid beszéddel, de tele szivvéi méltatta a két haza közötti személyes érintkezés jelentőségét, mely az amerikai magyarság magyar értékét tapasztalati utón mutatja be Magyarország közvéleményének is. Daragó József központi elnök, Bencze János központi titkár és Révész Kálmán központi számvevő után Dr. Pólya László, Kun Károly, Kohut Béla, Mihalcsik András, Finkelstein Ignác, Vadász István, Csizmadia János, Laszics Imre, Laszics Dezső, Tóth Ferenc, Boné Károly, majd Regdon Lajos öltöztette szóba a magyar érzést. Mikor Regdon, mint a társaság legöregebb tagja, nemzetségünk ősi szokása szerint Kun Bertalan feje felett áldásra emelte kezeit, szem csakugyan nem maradt szárazon. Regdon ezzel a nagyjelentőségű rövid mon dattal fejezte be beszédét: Berti öcsém, mondd meg odaátal, hogy tisztelem Magyarországot! Az egész társaság felállott és olyan őszinte tartalommal, ahogy érzését csak az amerikai magyarság tudja kifejezni, felzendült minden ajkon: “Tiszteljük Magyarországot! ” Mihalcsik András, az önképzőkör alelnöke, 6 szál rózsát nyújtott át az ünnepednek azzal a megjegyzéssel, hogy a magyar igazság feltámadásának hajnalán csak hat szál rózsát küldünk: még nekik, de ha eléri régi határait, virág-erdőbe borítjuk a szülőhazát... Kun Bertalan meghatottan köszönte meg a jókívánságokat. Mint kisgazda fiú került Amerikába és boldog, hogy mint a legnagyobb külföldi birtoknak, a Verhovay Segély Egyletnek egyik számadója, köszöntheti ismét a szülőhazát. A Horváth testvérek kitűnő nótás-muzsikája mellett az óra is megfeledkezett az időről. . --------------O-------------NEW YORK, N. Y. 35-ik fiók Fiókunk tagjainak tudomására hozzuk, hogy titkárunk, Himler Sándor távozásának ideje alatt az összes egyleti ügyek vezetésével Felber József pénztárnok tagtársunk lett megbízva. (Lakik 35-06 91st Street, Jackson Heights, L. X.) ki minden egyleti ügyben szívesen áll a tagság rendelkezésére. Azonkívül kérem azon tagtársakat, akik havi járulékaikat nálam fizették, most Felber tagtárshoz küldeni szíveskedjenek. Tagtársi tisztelettel ALEX. HIMLER, titkár.. Meg ma nevezzen be a versenybe i
