Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-07-22 / 30. szám

1937. Julius 22. 3-ik oldal =VerhovayakJbpja— «►------------------------------------*-----------------------------------—----------------------> Jó UTAT, VERHOVAYSTÁK! A VERHOVAY LAPJA meleg bucsuüdvözletét küldi hozzátok, akik — mint a nagy Verhovay verseny győztesei — követségbe mentek a magyar hazába. EZ AZ UT AZ, amit lelkes munkálkodástokért kaptok JUTALMUL a mi egyletünktől. Vájjon lehet-e nagyobb, szebb és értékesebb jutalom magyar szivek számára? A Verhovayak Lapja ---- amint a nagy verseny eseményei- ! ről beszámolt ---- be fog számolni a Ti utatokról is. És biztosak vagyunk abban, hogy a Ti nevetekkel csodálatosan szép élmé­nyeket fogunk írni az egész Verhovay tábor számára. Járjátok hát meg ezt az utat érző szívvel, figyelő szemmel és éber emlé­kezettel. Mindannyiunk örömére és az egész magyarság hasz­nára. • ... JŐ UTAT, VERHOVAYSTÁK! A VERHOVAYAK LAPJA SZERKESZTŐSÉGE. 4---------------------------------------------------------------------*----------------------------a> A KÜLFÖLDI MAGYAROK MÁSODIK VILÁGKONGRESSZUSA Többször megírtuk már, hogy a jövő esztendőben a a világon szétszórtan élő magyarság képviselői talál­­kozé*t adnak egymásnak Bu­dapesten a külföldi magya­rok második világkongresz­­szusán. Az elmúlt hetek­ben erre a nagyszabású össze jövetelre báró Perényi Zsig­­mond koronaőr a világ min­den részébe szétküldte a meghívó leveleket. Meg­kapta azt a Verhovay Segély Egylet központja is s azt lapunkban azonnal le is kö­zöltük ép úgy mint utánunk az összes magyar lapok. Ami meggyőződé síink az, hogy a­­zon a világkongresszuson i" gen szép számban fognak megjelenni a külföldi ma­gyarok képviselői, mert ott fog megalakulni a magyarok világszövetségének végleges szerve, amely aztán világ­szerte kiépíti őrhelyeit. De különben is soha jobb időt nem választhattak a kong­­resszus megrendezésére, mint az 1938-as évet, mert mint tudjuk, épen jövőre lesz az eucharisztikus világ­kongresszus, mely a világ katolikusait gyűjti össze Csőn ka mag varország terüle­tén s ez az esztendő lesz Szt. István nemzeti éve is! A külföld magyarsága “örömmel megy haza,” hogy a nagy nemzeti gondolatban összeforrjon és bizonyára örülni fog az egymással való találkozásnak. A Verhovay Segély Egy­let is — reméljük — bele fog kapcsolódni abba a hatalmas áradatba, mely a jövő évben Budapest felé megindul, mert hiszen a mi érzésünk mindenkor eleven volt szü­lőföldünk irányában s a tán­toríthatatlan hűség jellemez­te azt nemzetiségünk iránt, melyre büszke is minden Verhovay. A mi portánkon nem kell az érzést sem éb­reszteni. mert hiszen szám­talanszor' bebizonyítottuk, hogy a Verhovayak már ed­dig is rengeteget tettek szü­lőhazájuk érdekében. A pesti lapokban PERÉ­NYI ZS1GMOND most i­gen érdekes nyilatkozatot tett a világkongresszusra vonatkozólag,' melyből mi is leközöljük az alábbiakat:----“Miért fontos a magyarok világkongresszusának megrende­zése? Mi sohase mondjuk, hogy a külföld magyarjai ne legyenek hü állampolgárai második hazá­juknak, sőt ellenkezőleg, meg kell ragaszkodással és szeretettel há­lálniuk azt, hogy befogadták őket. Mi csak azt kérjük tőlük, ne fe­ledkezzenek meg a szülőhazájuk­ról és szivükben tartsanak fenn egy kis zugot a magyar érzés számára is. Megérti ezt minden állam komoly eleme. Mi ellen­ségeskedést sohasem akarunk szí­tani. Igen sok mértékadó ame­rikai nyilatkozott úgy, hogy nem is lehet jó amerikai állampolgár az, aki megtagadja szülőhazáját és szembefordul régi nemzetével. MI EBBEN A GONDOLATKÖR­BEN KÍVÁNUNK TOVÁBB DOLGOZNI.---- Sokan kérdezik, hogy mit is adhat a külföldi magyarság ne­künk. Elsősorban propagandát. Ma enélkül senki sem élhet meg. Szegények vagyunk, mi csak sze­rény eszközökkel dolgozhatunk, de mégis komoly eredményt ér­hetünk el, mert minden külföldi magyar egy-egy követe a magyar­ságnak. Mindegyik a maga he­lyén, a maga környezetében nem­csak sokat tehet, hanem sokat tesz is.---- Magyarországról és Buda­pestről rengeteg kép, felvilágosí­tó cikk, igen sok könyv jelent meg, ezt mind a külföldi magya­roknak köszönhetjük. Csak ele­nyésző kis részét tudjuk meg an­nak, amit a külföldi magyarok érdekünkben tesznek, mert SZE­RÉNYEK ÉS NEM DICSEKED­NEK TETTEIKKEL.---- Valamikor teljesen elszige­telten áltunk a nemzetek tengeré­ben és ma már nem tagadhat­juk, hogy a magyar igazság nem annyira idegen, mint a múltban volt. A külföldi magyarság szzi­­vós és kitartó küzdelmének kö­szönhető az az eredmény, hogy nincs a világnak egyetlenegy zu­ga sem, ahol ne hallottak volna arról, hogy ártatlanul szenved ez az ország és igazságtalanul nyo­morítottak meg egy nemzetet, a­­mely egy évezreden át éppen ele­get áldozott az egész európai kul­túráért.---- Megtarthatja NEKÜNK a külföldi magyarság a második ge­nerációt is. Ha erősen lángol a külföldi magyarokban a nemzeti­érzés, gyermekeik, akik már más országban születtek és idegen környezetben nőnek fel, nem for­dítják el tekintetüket rólunk Mi is mindent megteszünk, hogy a i második generáció magyar érzés- ! ben ne maradjon el azoktól, akik annakidején vándorbotot vettek a kezükbe és uj hazát kerestek maguknak. Ma gyár újságokat, könyveket küldünk nekik és ál­landóan tartjuk a kapcsolatot ve- , lük. Egyetemeinken szívesen lá­tott vendégek a külföldi magya­rok hozzátartozói. Kun Andor kitűnő könyve kérdés és felelet ; alakjában kimutatja, hogy mit köszönhet a külföld a magyarság­nak. Ez a kis könyv most már megjelent angol, spanyol nyelven is. Azon fáradozunk, bogy a többi világnyelveken is hozzáfér­hetővé tegyük az idegen kultú­rák százmára. A külföldi ma­gyar gyermeke büszkén sorolhat­ja fel, kik voltak azok a kiváló magyar emberek, akik előrevitték az egyetemes haladás ügyét.---- Ma mindent a gazdasági szempontok irányítanak. Magyar­­országnak nagy érdeke az export. A külföldi magyarok tudják ,hogy második hazájuknak mire van szüksége, tisztában vannak azzal is, Hogy Magyaország mit tud nyújtani. Alapos és komoly in­formációikkal megkönnyítik a kormány és az illetékes külkeres­kedelmi szervek helyzetét. Mond- j juk ki nyíltan: ingyen ügynökei a magyar áruknak.---- Védik is a magyar termé­nyek presztízsét. Nem is olyan ^ régen erről érdekes dolgot hal- ^ lottam. Argentínába magyar j burgonyát szállítottak. A bur­gonya jóminőségü volt és a kö­zönségnek nagyon Ízlett. A ke­reskedők nem sokat tudtak Ma­gyarországról és a burgonyát mint más nemzet terményét hir­dették. Buenos Airesben a ma­gyarok végig járták az összes üz­leteket és követelték, hogy a ke­reskedők mint magyar burgonyát hirdessék és adják el az árut. En­nek az akciónak az az eredménye, hogy ma a magyar burgonyának van a legjobb hire egész Dél- Amerikában. Ez csak egy példa, sok ilyet sorolhatnék még fel. . .---- Az egyik amerikai magyar újság felvetette a kérdést, hogy mit tudnak a külföldi magyarok­ról odahaza. Egy kicsit rideg választ adott és azt állította, Hogy bizony a külföldi magyarokkal nem sokat törődnek. Ez túlzás, de természetesen még jobban ösz­­szeforrhat a külföld és az óhaza magyarsága. Éppen erre törek­szünk! Az amerikai magyar új­ság ankétjében rengetegen fej­tették ki a véleményüket. Na­gyon sok és értékes anyag halmo­zódott igy össze. A magyarok világkongresszusa számára ez is kitűnő anyag lesz. Szeretnénk megcsinálni a külföldi magyarok múzeumát is, amely egyaránt ta-Nagy gyásza van • az amerikai magyarságnak SZALAY EMIL, a “Justice 'or Hungary” amerikai-magyar óce­ánrepülés egyik áldozatos patró­­nusa, 65 éves korában fiinti laká­sán (201 W. McClellen St.) meg­halt. Hónapok óta betegeske­dett. Az elhunyt kiváló ameri­kai-magyar férfi holttestét ottho­nában ravatalozták fel és Flint­­ben helyezik örök nyugalomra. Szalay Emil halálának híre bejár­ta egész Magyar-Amerikát és mindenütt rendkívüli részvétet keltett Táviratok és részvétle­velek egész halmaza érkezik a gyászoló családhoz. Szalay Z- milt egyképpen gyászolja az ame­rikai-magyar sajtó és az egész amerikai-magyar közélet. nulságos volna úgy az idezarán­­dokló magyaroknak, mint az itt­honiaknak. Már évek óta gyűjt­jük az anyagot, mert be akarjuk mutatni, hogy a külföld magyar­jai milyen sokat tettek az idegen kultúrák előrehaladása érdeké­ben. Be akarjuk mutatni azo­kat a hatalmas épületeket és technikai alkotásokat, amelyek a magyar mérnöki kar^ hírnevét e­­melik, azokat a komoly művészi alkotásokat akarjuk megvillan­­tatni a szemlélők előtt, amelyek csodálatot ébresztettek a magyar géniusz iránt.” Perényi Zsigmond ezen nyilatkozatához n e m sok hozzászólásunk -a-an most, de annál több lesz a közel jö­vőben. Perényi tényeket szögez le mindaddig, mig el nem jut nyilatkozatában a konklú­zióhoz is és megmondja, hogy bizony A KÜEEÖLD1 MAGYAROKKAL NEM SOKAT TÖRŐDTEK ED­DIG ODAÁT! . . . Véleményünk szerint an­nak a bizonyos amerikai új­ságnak ez az állítása nem túlzás, hanem valóság! — Meg kell azt e helyen mon­danunk. — könyvet lehetne arról a vétkes nemtörődöm­ségről Írnunk, mellyel a múlt­ban viseltettek irányunk­ban — de a hegedő, fá­jó sebeket nem akarjuk mi most felszakitani! Hadd gyógyuljanak he s akkor más szemüvegen át látjuk majd mi is ideát az egész pompás megmozdulást és a világkongresszus nagyszerű programját, amelyet most ismerni fognak már tagtár­saink is. * A napokban az összes Hinder lapok felvetették ez­zel kapcsolatban azt a kér­dést is, hogy ‘‘Vájjon hány m agyar megy Amerikából jövőre haza?” A mi véleményeink is megegyeznek ebben az i­­rányban a nevezett lapok vé­­lemény-nyilván fásával. Mert mi is valahogy úgy szeret­­nők, hogy legyünk már egy­szer és egyszerre vagy öt­ezren “otthon”, mert akkor azután csakugyan észreven­­nék, hogy vagyunk! És mivel a jövő év olyan sze­rencsés, hogy nemcsak a ka­tolikusok, hanem a külföldi magyarok is világkongresz­­szust tartanak Budapesten, igazán szép lenne, ha a, ka­tolikusokon felül a protes­tánsok és a zsidók is szép számmal vennének részt a­­zokon a tanácskozásokon, a­­melyeken a világ minden ré­széből összegyülekező ma­gyarság foglalkoznék saját sorsával és a szülőhazához való kapcsolataival. Ennek az évnek során azt látjuk, ha megfigyeljük a magyar napi és hetilapokat, hogy egyre fokozodó töme­gekben mennek haza láto­gatóba az amerikai magya­rok. Epén most indulnak Magyarország gyorsan és könnyen elérhető a FRENCH LINE modern hajóin utazva via Havre—Paris—Basel Gyors és kényelmes ut MAGYARORSZÁGBA NORMANDIE a világ legnagyobb és ’«ggyorsabb hajója ILE DE FRANCE PARIS CHAMPLAIN LE FAYETTE Heti indulások a 88-as uj Pierről W«t 48th St., New York, N. Y. Minden osztályon jó kabinok. — Hires francia konyha. — Figyel­mes kiszolgálás. — Étkezésnél in­gyen bor. Részletekkel szolgál minden meg­bízott hajójegy ügynök cJreaeh, iinß 610 Fifth Ave. New York el Verhovay zarándokaink is. Örvendetes, és egyben temészetes jelenség is ez! A hosszú gazdasági vál­ság alatt nem volt anyagi módunk arra, hogy hazalá­togassunk és ha lett volna is, nem volt kedvünk hozzá. Hiszen előttünk állott a nagy bizonytalanság. Két­szer is meggondoltuk a dol­got, mielőtt elkerülhető ki­adásokba bocsátkoztunk. Most azonban sokan már ismét megengedhetjük ma­gunknak ezt az utazást és megyünk is mindnyájan szí­vesen, hiszen húz bennünket haza a szivünk. Joggal le­het tehát arra számítani, hogy ha a gazdasági viszo­nyokban nem lesz lényeges változás, akkor jövőre csak­ugyan igen sok amerikai ma­gyar megy haza látogatóba. KROKODILKÖNNYEK Közszájon forog a hasonlat, hogy ez vagy az a képmutató em­ber krokodilkönnyeket sir. Ha­nem azért nagyon kevesen tud­nák megmondani, hogy csak­ugyan tud-e könnyezni a kroko­­dilus? A kérdésre egy angol természettudós a következőkép­pen felel meg: A krokodilusnak, mint általá­ban minden gyikfajtának, nagyon fejlett könnymirigyei vannak. Természetesen nem avégből kell ez nekik, hogy kifejezést tudja­nak adni érzelmeiknek, hanem a­­zért, hogy lemossák a krokodilus szemgolyóját, melyhez az iszapos vízben sokszor tapad szenny, ami ártana a szemnek, ha nem távoli­­tanák el róla. Ezért könnyezik oly sokszor a krokodilus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom