Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-12-23 / 52. szám

2-ik oldal 1937. december 23. VerhovayQkJgpja■= ♦----------------------------------------------------------------------—------ > Kerületi szervezőink Alberty Lajos, Box 12, Station B., Dayton, Ohio Cser J. Ferenc, P. O. Box 586. New Brunswick, N. J. Cibolya József, 426 Main St., Dickson City, Pa. Cincel Lajos, 1215 West Street, Homestead, Pa. Fülöp János, P. O. Box 1173, Pittsburgh, Pa. Gondos Sándor ifj. Box 2644, Firestone Station, Akron, O. Győrffy Lóránt, 9255 Cottage Grove Ave. Chicago, 111. Gyulay Sándor 2449 So. Liddesdale, "Detroit, Mich. Kovács Péter, Box 755, Pocahontas, Va. Molnár Lajos, 3064—35th St., Astoria, L.I.N.Y. Simó Mihály, 647 South Webb St., Alliance, Ohio. Takács Miklós, 129 Military Rd., Buffalo, N. Y. Tamás Sándor, 8637 Buckeye Rd., Cleveland, Ohio. Toth György, 1436 Sunnymede Ave., South Bend, Ind. 4-------------------------------------------------------------------------------<> GONDOLATOK A VÁNDORMADARAKRÓL írja: KEMÉNY GYÖRGY PRESIDENT ROOSEVELT’S STATEMENT Announcing A New National Foundation For Infantile Paralysis The general purpose of the new foundation will be to lead, direct, and unify the fight on every phase of this sickness. It will make every effort to ensure that every responsible research agency in this coun­try is adequately financed to carry on investigations into the cause of infantile paralysis and the methods by which it may be prevented. It will en­deavor to eliminate much of the needless after-effect of this disease — wreckage caus­ed by the failure ' > make early and accurate diagnosis of its presence. We all know that improper care during the acute stage of the disease, and the use of an­tiquated treatment, or down­­rigth neglect of any treatment, are the cause of thousands of crippled, twisted, powerless bodies now. Much can be done along these lines right now. The new foundation will carry on a broad-guaged edu­cational campaign, prepared under pert medical supervi­sion, and this will be placed within the reach of the doc­tors and the hospitals of the country. / The practicing physician is in reality the front line fight­er of the sickness, and there is much existing valuable knowledge that should be dis­seminated to him. And then there is also the tremendous problem as to what is to be done with those hun­dreds of thousands already ruined by the after-effects of this affliction. To investigate, o study, to develop every medical possibility of enabling those so afflicted to become economically independent in their local communities will be one of the chief aims of the new foundation. Those who today are fortu­nate in being in full posses­sion of their muscular power naturally do not understand what it means to a human be­ing paralyzed by this disease to have that powerlessness lift­ed even to a small degree. It means the difference between a human being dependent on others, and an individual who can be wholly dependent. The public has little conception of the patience and time and ex­pense necessary to accomplish such results. But the results are of the utmost importance to the individual. (From the N. Y. Times) A LEGSZEBB NYÁRI VAKÁCIÓ vár arra az 50 magyar test­vérünkre, akik mint a Ver­­hovay tagszerzési verseny győztesei a hatalmas Verho­­vay Társasutazással indul­nak Budapestre, hogy szü­leik földjét láthassák, roko­naikat megismerhessék és résztvehessenek a Külföldi Magyarok Világkongresszu­sán! AMIKOR halászgatás közben csutkapipámat zápfogra vágva bámultam a nagy semmin keresz­tül a hajnalderengésbe: megszó­lalt felettem a darumadár kruga­­tása, elhúztak vizek felett a gé­mek és a levegőégben lóbálták hosszú lábaikat a gólyák. El-el­­bámultam ezeket a szülőföldről m á r jólismert madarakat és eszembe jutottak róluk az embe­ri vándormadarak, a magyar ki­vándorlók, akik hosszú útnak vág­tak azért, hogy a szülőföldön megfogyatkozott kenyér miatt máshol kínálják fel acélos izmai­kat a munka piacán s hogy máshol keressék meg a Miatyánkban na­ponta többször említett kenyeret. A mérsékelt égövek madarai is azért költöznek el tél közeledtén enyhébb vidékekre, hogy kielégít­hessék az önfentartási ösztön kö­vetelését, de amint egyes termé­szettudósok megállapításaiból ol­vasom: ezek a vándormadarak a két ős-ösztönből csakis az önfen­­tartás ösztönének kielégítésével törődnek a melegebb tájakon, mig a fajfentartás ösztönének kielé­gítését: a fészekrakással járó családalapitást akkorra hagyják, amikor tavasz nyiltával visszatér­nek a mérsékelt égöv jólismert tá­jaira. Ebben azután nagy eltérés van a vándorló magyar és a vándor­madár között, mert igaz ugyan, hogy a vándor magyarok közül is sokan megtérnek az ősi fészekbe és ott elégítik ki ős-ösztönös vá­gyaikat és halálukban kitoldják az őseik könnyével és vérével öntö­zött, magyar földet a saját tes­tükkel. Nagyonsokan azonban mégis itt maradnak, itt raknak fészket és többé-kevésbé elkeve­redvén a nagy néptenger vizével: más nemzetnek adják át a ma­gyar fa hajtásait és végtelen á­­lomra hajtott fejükkel egy más ország ugarának megtermékenyí­téséhez járulnak hozzá porladó csontjaik. A kivándorolt magyar második nemzedélces gyökérszálaival már az uj haza lelki televényébe ka­paszkodik, abból bajt törzset, gallyat, virágot és abban terem gyümölcsöt. Szóban és egyes szokásokban emlékeztet talán bi­zonyos határig a magyar törzsre, de lelkében már nem kelt meg­reszkető visszhangot a magyar faluk harangszava s nem igen érti meg azt, hogy miért vigad sírva a magyar és miért “bünhödte meg a multat és jövendőt.” A _harmadik nemzedék: rend­szerint már se szóban, se szokás­ban nem hasonlít a magyar nagy­apákhoz. Megemlíti ugyan né­hanapján, hogy “my folks” is ma­gyarok voltak valamikor, de ezt leginkább olyan helyen emliti meg, ahol nem ütközik bele a “százpercentes” amerikai felfo­gásba. A még később következő nem­zedékek pedig már csak ameri­kaiak és semmi egyebek. De ez természetes is úgy a bevándorolt késő unokáinak, mint a hatalmas köztársaságnak igazán célhoz ve­zető szempont óból, mert semmi­féle nemzetnek nem lehet érdeke az, hogy a benne elhelyezkedett, különféle nemzetiségek időtlen­időkig valóságos külön államot al­kossanak az államban és igy ne alakulhasson ki az egységes nem­zet: egyfroma vágyakkal, szaká­­sokkal törekvésekkel és különö­­sen is egyforma közös nyelvvel. A szegény magyar szülőhaza bajait is az okozta legfőképpen, hogy évszázadokon kérészül nem olvasztotta bele teljesen a hatá­rain elhelyezkedett nemzetisége­ket a magyar nemzetbe, de csak a megszokott magyar gavallériá­val és közmondásos magyar nem­törődömséggel szemlélgette a tót, német, rác, oláh, bunyevác és egyéb atyafiak százados vergődé­sét, vagy gyarapodását és a ven­déglátó házigazda sziveskedésé­­ben talán sose is gondolt arra, hogy egyszer csak kidobják saját házából a vendégek. Ha a mindenkori magyar kor­mányoknak és a magyar társada­lom jelentősebb tagjainak már régesrégen eszükbe jutott volna az, hogy beleneveljék a különféle nemzetiségeket a magyar nemzet­testbe, akkor a nemzetiségek is jobban jártak volna, meg azután a magyar nemzetet se döfhették volna le úgy, ahogyan ledöfték a trianoni utonállásnál. Az egy­­akaratu, egycélu, egyvágyu és egynyelvű magyar nemzet hu­szonnégy millió magyarjával és csodálatosan nekilendült kultúrá­jával: Európa egyik vezető nem­zetévé lehetett volna és nem egy agyoncsépelt, csaknem magate­hetetlen maradék magyar. Amerikának tehát elsőrendűen nemzeti érdeke az, hogy egységes nemzetet alkosson az idekerült nemzetiségek tömkelegéből és a bevándoroltak késő ivadékainak is az az érdekük, hogy az egységes nemzettesthez tartozóknak érez­zék magukat és olyanoknak te­kintse őket az amerikai nemfcet. Az első nemzedékhez tartozó bevándorlókra nézve fájdalmas lehet úgy az önmaga, mint a sa­ját nemzetisége szempontjából is ez a látszólagos veszteség. És ez a fájdalom: az elsődleges beván­dorlók lelki tragédiájának az első felvonása. De vannak itt egyéb fájdalmak is, mert — legyünk egészen őszin­ték — vannak napok, órák vagy legalább is pillanatok, amikben kérés nélkül feltolakszik lelkűnk­ben az a kínos kérdés, hogy miért is kellett nekünk kivándorolnunk és miért kellett a magyar szülő­földtől távol maradnunk? Mert: lehetünk mi nagyon is törvény­­tisztelő, fogadott hazánkat szi­vünk mélyéből szerető és megbe­csülő, amerikai polgárok, de a lelkek rejtett zugain mégis ott sirdogálnak bizonyos vágyakozá­sok a szülőföld után és a lelkiség gyökérszálaival visszakivánkoznak oda, abba a talajba, ahol életre serkentek. És ez a kivándorló lelki tragédiájának még az elsőnél is fájdalmasabb felvonása, hi­szen nekünk: fogadott hazánk és gyerekeink jóvoltáért bele kell egyeznünk abba, hogy a vérünk­ből való vérek, feláldozásával ás­suk meg a saját sírunkat. És ebben külömbözik, még pe­dig igen nagyon külömbözik a le­vegőégnek ős-ösztöneit követő ván­dormadara a vándorútra tért ma­gyartól. A vándormadárnak nem kell elvesztenie, nem kell felál­doznia fiait s azok továbbra is az ős-ösztönt követő vándorma­darak maradnak és a fajfentartó ösztön kielégítésére visszatérnek az ősi fészekbe, mi pedig reszkető kézzel és vért könyező lélekkel tesszük oda az áldozatot fogadott hazánk oltárára: reánknézve el­vesztett, vagy elveszendő fiaink­ban. De valahogy nagyon is elra­gadtak velem a gondolatok s méginkább az érzelmek lovai, visz­­sza kell tehát rántanom a gyeplü­­szárakat, mert olyan húrokat kez­dek pengetni, amiknek nótája: fáj nekem, neked, neki és mind­nyájunknak általánosságban. Mert minden valóságos, vagy képzelt jómód mellett is az a kérdés mo­toszkál bennünk, hogy miért is kellett elszakadnunk az ősi fé­szektől, amely mindnyájunkat be­fogadhatott volna, amely mind­nyájunknak megadhatta volna a sokszor megimádkozott, napi ke­nyeret? Még most is, még megcsonkitot­­tan is elégségesen nagy és gaz­dag az istenáldotta, magyar föld arra, hogy egyetlen fia se marad­jon kenyértelenül. Csakhogy a magyar föld elosztódása nem fe­lel meg a nemzet legjobb érdekei­nek, s mivel a régi mondás igaz­sága szerint: “Akié a föld, azé az ország’,, igy azután Földtelen Jánosék ország nélkül és kenyér nélkül maradtán: szétszóródnak a nagyvilágban, hogy a lelkiség nagy tragédiáját kinlódják vé­gig halálukig, azt a tragédiát, amit végig nem szenvedhetnek, amibe bele nem pusztulhatnak mások, de csakis: a szárnyuksze­­gett vándormadarak. Mintha csak szakadozni kezde­nének bennem a lelki hurok, hogy igy elméláztam a vándormada­rakról s azért abba kell hagynom ezt a szomorú nótát, de azért az (ijesztendő küszöbén ősrégi, ma­gyar szokás szerint kívánok iga­zán boldog ujesztendőt minden vándormadárnak: kicsinek és nagynak mindközönségesen. ARCÁN NE LEGYENEK RÁNCOK IZOMFÁJDALMAI MIATT Ha izmai fájnak, karját nem tudja mozdítani, vagy ha reumája va::, az nemcsak kellemetlen, ha­nem meglátszik az arcán, öregbiti. Ezek a fájdalmak eltorzítják ar­cát s az nemsokára ráncos lesz. Az egyedüli mód, az ilyen rán­cok elkerülésére, ha fájdalmát megszünteti Tegyen JOHNSON’S VÖRÖS KERESZT TAPASZT a fájó részre s meg lesz lepve mi­lyen gyorsan elmúlik a fájdalma, Minden nehézség nélkül tudja használni a JOHNSON AND JOHNSON VÖRÖS KERESZT TAPASZT. Fájdalomcsillapító, melegítő és kellemes hatása meg­lepi Önt s egyben megszünteti a reuma okozta fájdalmakat, vala­mint az izmok érzékenységét. — Próbálja meg minél előbb s akkor meglátja milyen hámar megszű­nik a fájdalma. A fájdalom első jelére vegyen a patikába JOHNSON VÖRÖS KERESZT TAPASZT, de vigyáz­zon a “VÖRÖS KERESZTRE” a tapaszon. Ha egyszer megpróbálta — mást soha sem fog használni. A JÓ BORNAK NEM KELL CÉGÉR — s éppen igy semmi nehéz­ségbe nem ütközik uj tago­kat szerezni a legnagyobb magyar egyletbe! Próbálja meg s megfogja látni, hogy igazunk van. Csak egy kis elszánás kell ahoz, hogy tag­szerzése révén egy egész életre szóló, feledhetetlen utat biztosítson önmaga vagy szerette számára az ó­­hazába. Lépjen be a Ver­­hovay hajójegyes tagszerzé­si versenybe. Szünteti 6(6 HÜ*“T w W W i * 7 AT Kanalas, Pirula EAGrt I Kenőcs, Orrcsepp első nap Fejfájás: 30 pere “Rub-My-Tism” Legjobb orvosság Izom - Reuma, Csuz és Zsába szenvedői az Extrum Liniment nevű sósborszeszt csodás segit­­ségneg fogják találni, ha azok a hüléstől, átfázástól vagy tul­­erőltetéstől származnak, írjon egy üvegért ma. Pénzt ne küldjön. Fizessen a postásnak 75 centet és néhány cent posta­­költséget. Nagy családi üveg $1.25, pénz vissza jótálással árusítják. írjon: PROGRESS AFFILIATES 302 Broadway, New York, N. Y, GARTNER LAJOS Utazási, pénzküldési és közjegyzői irodája: 207 E. 84th ST. NEW YORK Minden ügyben a Verhovay Tag­ság rendelkezésére áll. Különlege* Pénzküldési árakért forduljon hozzá. 26 éve szolgálja a Magyar­ságot. — A Verhovay Egylet tagja. — PAN AMERICAN TRUST COMPANY HARBOR STATE BRANCH Alapította: KISS EMIL FOURTH AVE. AT 9th ST„ NEW YORK Több mint 30 éve szolgáljuk az amerikai magyarságot PÉNZKÜLDÉS BÁRHOVÁ A LEGOLCSÓBB ÁRAKON HAJÓJEGYEK - BETÉTEK KÖZJEGYZŐI ÜGYEK Forduljon hozzánk bizalommal MemberFederol Deposit tnsuronc&Corporofion

Next

/
Oldalképek
Tartalom