Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-12-09 / 50. szám

2-ik oldal ^DerhovayokJopJa-­HÉTMILLIÓ szakszervezeti Kerületi szervezőink Alberty Lajos, Box 12, Station B., Dayton, Ohio Cser J. Ferenc, P. O. Box 586. New Brunswick, N. J. Cibolya József, 426 Main St., Dickson City, Pa. Cincel Lajos, 1215 West Street, Homestead, Pa. Fülöp János, P. O. Box 1173, Pittsburgh, Pa. Gondos Sándor ifj. Box 2644, Firestone Station, Akron, O. Győrffy Lóránt, 9255 Cottage Grove Ave. Chicago, 111. Gyulay Sándor 2449 So. Liddesdale, Detroit, Mich. Kovács Péter, Box 755, Pocahontas, Va. Molnár Lajos, 3064—35th St., Astoria, L.l.N.Y. Simó Mihály, 647 South Webb St., Alliance, Ohio. Takács Miklós, 129 Military Rd., Buffalo, N. Y. Tamás Sándor, 8637 Buckeye Rd., Cleveland, Ohio. Toth György, 1436 Sunnymede Ave., South Bend, Ind. 'munkás ideges türelmetlenséggel várta John L. Lewis és William Green washingtoni békekonfe­renciájának az eredményét. A munkásság békét kiván s azt ü­­zente Washingtonba: “Vagy bé­­küljetek ki, vagy mondjatok le.” IAz üzenet azonban süket fülekre talált. A békekonferencia ered­mény nélkül ért véget. Uj, ádáz Iharcok lángoltak fel, melyek min­dent hozhatnak még, ---- de kará­csonyi békét az amerikai munkás­ság számára már aligha. DARÁNYI KÁLMÁN magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország jelentős változá­sok előestéjén áll, mert rövidesen megvalósul a titkos szavazási rendszer, bár Bethlen Istvánnak ma megint nem kell a titkos vá­lasztójog. Főleg nem kell annak általános válfaja. Bethlen nem tanult és nem felejtett semmit. A konszolidált, történelmi reak­ció mindig szívügye maradt! ---­--o-­NEM DÖRÖG, DE VILLÁM­LIK — talán ezzel lehet legjob­ban jellemezni az európai égbol­tozatot. Az utóbbi évek során fokozatosan kialakult amerikai­­angol-francia együttműködésre válaszul megalakitották az ellen­­hármasszövetséget Németország, Olaszország és Japán között. — , —o— VLADIVOSZTOKBAN és kör­nyékén hatalmas méretű erőd­­rendszer kiépítését kezdte meg a szovjet-hadvezetőség. Az oda­vezető m ü u t a k kiépítésén — kényszermunkán — csak 15 ezer politikai elitéit dolgozik lázas sietséggel. Vladivosztok hadi­lábra helyezett helyőrsége jelen­leg 85,000 emberből áll. — ORSZÁGOS ESŐZÉS zú­dult Spanyolországra, — az elő­zőleg beállott ködös idő után mely kényszerű f egy versünetet idézett elő a hadakozó felek kö­zött. — ÓRIÁSI HAVAZÁSOK voltak az Egyesült Államokban s a tél a maga zordságával beköszöntött az egész országban. ---­--o— CHARLES A. LINDBERG ez­redes karácsonyi vakációjára az elmúlt vasárnap hajón — felesé­gével együtt — az Egyesült Álla­mokba érkezett. A POSTAÜGYI MINISZTER lapunk utján is arra kéri olvasóin kát, hogy karácsonyi ajándékcso­magjaikat és üdvözlő kártyáikat már most adják fel, hogy a pos­tások azokat idejekorán kézbesít­hessék, mert karácsony napján a postaszolgálat az egész országban szünetelni fog. ---­KUN BÉLÁRÓL S EGYEBEKRŐL HA KÉSZÜL AZ ÓHAZÁBA, nefelejtse el, hogy a Ver­­hovay két hatalmas társas­­utazást rendez 1938-ban! 'Tartson velünk! Inkább egyebekről, izmu­sokról és istákról, mint ar­ról a patkányról, azaz Kun Béláról, aki három hónapi ‘uralma” alatt a budapesti Jungaria hotelnek a feje­delmi látogatók számára fenntartott fényes lakosztá­lyában hallatlanul pazarul élt, aki vigyorogva fogadta a híreket arról, hogy pribék­jei és hadnagyai mily hallat­lan kegyetlenséggel szállí­tották a másvilágra a “bur­­zsujoknak” százait, sőt ezre­it úgy Budapesten, mint a idéki városokban; aki végül a magyar kommunizmust és kommunistákat szőröstől­­boröstől elárulta és kiszol­gáltatta a győzteseknek an­nak fejében, hogy (esetleg még útlevéllel s egy kis pénz­maggal is) engedjék őt ki­szökni az országból. Jól tud­ta, hogy mi vár a cserben­­hagyottakra, de bánta is azt ez a nemes lélek, hiszen nem őt fogják felakasztani. Most valamelyik szovjet börtön­ben ül, ha azóta ki nem vé­gezték: a főfő magyar kom­­mun-istát. Kun Béla, aki — hihetet­len — Magyarországon nagy” ember lehetett, ki­magaslóan ragyogó vagy in­kább sötétlő példája annak, hogy mily óriási különbség van az izmusok és isták közt. Az emberiség viszontagsá­gaiban, az emberiség agyá­ban kitermelt ideális izmu­sok, mint ideálisnak meg­maradó elméletek fent kóvá­lyognak valahol, irtó magas ságban, de ha valamelyik felhőből leszürődnek a sáros földre, tessék csak megnéz­ni, hogy mit csinál belőlük a gyakorlat, a megvalósitásra törekvő naiv akarat! Jobban mondva: mit csinál az em bér, az élelmes kapzsi em­ber, ki a legszentebb dolgot is a saját céljaira használja fel, bámulatos találékony­sággal és cinikus lelkiisme­retlenséggel. Szép a demokrácia (látta már valaki a demokráciát?) de mennyi csúnya demokra­ta van a világon. Szép a pat­riotizmus, a hazafiság (lát­ta már valaki?), de undokok a nagyszájú patrióták. Szép a jótékonyság, de ha már a sógor, a koma, az unokahug, a barátnő, az ángyi is bent van az adminisztrációs iro­dákban, illik bejuttatni a ke­resztmamát és a barátom­­barátja barátjának a barát­ját is, ha nincs is szükség rá­juk. Szóval az igazán jóté­konyságra szorulóknak nem sok jut. Okkal-móddal szép még a faji érzés is, de na­gyon visszataszító, ha egy zsidó árja és antiszemita la­pot szerkeszt, s még Galíci­ába is elmenne kiutálni on­nan a saját véreit, ha elég pénzt látna benne. De hát a kommunizmus, a világtestvériség és az ebbe egybecsőditett emberiség. — Látta valaki az emberisé­get? Látta valaki a világ­testvériséget? ' Látta valaki az ideálisan tiszta, elméleti kommunizmust? — Erre a mindenre felelni tudó isták azt mondják, hogy ha az el­méletet gyakorlatilag meg­valósítjuk, akkor még a leg­­tökkelütöttebb burzsujok is látni fogják. Hiszen arra a célra dolgozunk. És tényleg dolgoznak. És látjuk, hogy miként dolgoz­nak. Szovjetoroszországban Stalin a legfőbb proletár és kommunista százával gyil­kolta tja le,... kiket?... — szintén kommunistákat. És miért? Azért, mert ez az izmusok természetrajzához tartozik. Tudniillik, ősidők óta minden izmus vérben szokott gázolni, hogy a ha­talmát fentarthassa. látnak. És a kommunizmus­ban az ő éles szemük azon­nal meglátta a pénzt. De hogy tudjunk pénzt csinálni belőle? Hát úgy, hogy lapot csinálunk, neki megyünk a kapitalista és polgári osz­tálynak, s ettől dőlni fognak a proletár előfizetők. De ha ebből nem élünk meg? Va­gyunk vagy hatan, — akkor majd kieszelünk valamit. — Nem bírjuk a lap költségeit; eltörik a gép, hideg van, me­leg van, te marha. Adakozás­ra szólítjuk fel a proletársá­­got, hogy ne hagyják el­veszni a szent ügynek az egyetlen magyar szócsövét. De ha már eleget adtak a lapnak? Akkor majd spanyol testvéreink számára fogunk gyűjteni, s be fog jönni vagy tizenötezer dollár. És ezt mind elküldjük? Nem, mert tizenkét ezret elszámolunk kezelési költségre. Csak há­rom ezret küldünk el? Azt se, mert talán oda se ér. A szerkesztőségnek is kell va­lami. De hátha néhány elő­fizető pontos kimutatást kö­vetel a beküldött adomá­nyokról? Marha, csak nem hiszed, hogy proletár előfi­zetők nem bíznak meg prole­tár testvéreikben, a proletár lap proletár szerkesztőségi tagjaiban? Ami pedig az el­számolást illeti, hát azt is megkaphatják. És igaz is, mert nincs könnyebb a világon, mint bolsevik elszámolás okvetet­­lenkedő bolsevikik számára. Yartin József. De minek menjünk Szov­­jetoroszországba, mikor itt is látjuk, hogy kik és mik a kommunizmus istái. A mi amerikai kommunistáink, s tegyük hozzá, hogy magyar kommunistáink két teljesen külön csoportba oszlanak. — Az egyikbe tartoznak az ide ális, becsületes rajongók, az elvnek meggyőződéses fana tikusai, a nagy végcélról ál modozók, akik talán maguk is megborzadnak a kommu­nizmus véres “kilengéseitől”, de amelyeket erőltetett okos­kodással megmagyarázni igyekeznek. A másik csoportba tartoz­nak az élelmesek, a lelkiis­meretlenek, az elvtelenek, a­­kik lelkűkben nem kommu­nisták, “a mindenre képe­sek” — amiben csak pénzt KEMÉNY GYÖRGY — Halászgatás közben — OLVASÓINK részére bi­zonyára karácsonyi örömet jelent az a hir, hogy KE­MÉNY GYÖRGY ezentúl minden hónapban “HA­LÁSZGATÁS KÖZBEN” cim alatt megírja a maga mondani valóját a Verho­­vayak Lapjában. Keményről tudjuk mind­nyájan, hogy ő a magyar be­tű egyik öreg szántóvetője és kalászhordozója az ame­rikai magyar ugaron. Immár hosszú negyven esztendő óta mint poéta és mint újságíró álomország legszebb kincse­it hozta el hozzánk s egész Magyar-Amerika szereti ki­tűnő pennáját, melyet hol bánatba, hol örömbe márto­­gat, de minden Írása, minden költeménye olyan, mint egy örökszép virág. Olvasóink is igaz élvezet­tel fogják olvasni cikkeit, melyeknek sorozatát elkezdi már jelen számunkban. A tisztelet legszebb hangján, őszinte örömmel és igazi Verhovay szeretettel üdvö­zöljük hát Kemény Györ­gyöt munkatársaink sorá­ban ! December 9, 1937. GARTNER LAJOS Utazási, pénzküldési és közjegyző^ irodája: 207 E. 84th ST. NEW YORK Minden ügyben a Verhovay Tag­ság rendelkezésére áll. Különleges Pénzküldési árakért forduljon hozzá. 26 éve szolgálja a Magyar­ságot. — A Verhovay Egylet tagja. — NÉGYES TOBACCO GYÁR 423 Ea»t 5th Street NEW YORK CITY, N. Y. Pipálják a legjobb Magyar Né­gyes Dohányt. Közismert és közkedvelt egész Amerikában. Ajándék szelvény minden pakliban. $1.00 bekül­dése mellett 4 csomagot kül­dünk. Szünteti C C C HÜLÉST 0 U 0 Kanalas, Pirula LÁZAT Kenőcs, Orrcsepp első nap Fejfájás: 30 perc “Rub-My-Tism” Legjobb orvosság Csillapítja az izom-mere­vedést és ér­zékenységet /Cofímüiw RED CROSS PLASTER Vásárlásnál figyelje a Vörös Keresztet a tapaszon Készítik: Johnson & Johnson, a világ be nagyobb sebészeti kötszer gyárost Kapható minden gyógyszertárban PAN AMERICAN TRUST COMPANY HARBOR STATE BRANCH Alapította: KISS EMIL FOURTH AVE. AT 9th ST„ NEW YORK Több mint 30 éve szolgáljuk az amerikai magyarságot PÉNZKÜLDÉS BÁRHOVÁ A LEGOLCSÓBB ÁRAKON HAJÓJEGYEK - BETÉTEK KÖZJEGYZŐI ÜGYEK Forduljon hozzánk bizalommal MemberFederolDepositlnsurqnceCorporotion KÉZ — KEZET MOS Kérésünk van azokhoz, a­­kik hétről hétre kézhez kap­ják lapunkat. Olvasóink lát­hatják, hogy lapunkban hir­detések is jelennek meg. — Bizonyos tekintetben reá va­gyunk utalva a hirdetésekre. Minél több hirdetés jelenik meg lapunkban, annál na­gyobb számot, több olvasni­valót tudunk majd nyújtani olvasóinknak. Tudjuk, hogy Ön is, aki e sorokat olvassa, szeretné, ha hetilapunk nem tizenkét hanem huszonnégy oldalas lenne! És lesz is. — Semmi egyebet nem kérünk — csupán annyit, hogy olva­sóink pártolják a lapunkban hirdető cégeket. Ha ezt meg­teszik, akkor a hirdetések száma nőni fog. Minél több lesz a hirdetésünk, annál na- I gyobb lapot tudunk majd 1 kiadni! I

Next

/
Oldalképek
Tartalom