Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-07-15 / 29. szám

1937 Julius 15, 5'ik oldal ITerhomahJapja-KÉRJÜK, NE FELEJTSE EL! A Verhovay győztesek és nagy társasutazásunk résztve­vőit tudvalevőleg JULIUS 24-ÉN, SZOMBATON a North German Lloyd-Hamburg American Line “Europa" nevű óriási gőzhajóján BENCZE JÁNOS központi titkár vezeti át Ma­gyarországba s Budapestről pedig az erdélyiek csoportját KÖftÖSFÖY JÁNOS aleinök. A nagy német hajóstársaság minden kényelemről gondoskodik és páratlan gyorsasággal ke­rül át a hajó a tengeren! Jelentkezni még mindég lehet! MELYIK A HELYES UT? Amerika legszebb ünne­pén : julius 4-én volt az Ame­­irkai Magyar Népszava Első nagy Második Generációs Napja melyet ezentúl min­den esztendőben meg fog tartani. A Népszava hasábo­kat irt ezen szép napról, mely minden tekintetben fénye: sen sikerült. A tudósítása­inkból kiszedtük azokat a valóban figyelemre méltó közleményeket, melyek oly közvetlenül érintik a Verho­vay Segély Egyletet is. A megjelentek között ott volt egyik derék tagtársünk M erszky Sarolta, verseny­­nyerteseink egyik kedves tagja, kiről igy ir a Nép­szava : “Merszky Sarolta az édes any­jával és öccsével Detroitból autón közel 40 órát utaztak csak hogy itt lehessenek az első ilyen ame­rikai magyar megmozdulásnak ragyogóan szép ünnepségén. Ve­lük jött el Szalay Ida is. Merszky Sarolta és Szalay Ida tavaly vol­tak tanulmányúton. Előbbi mint az Amerikai Magyar Népszava, utóbbi pedig a Verhovayak egyik követe. Merszky Sarolta egyéb­ként ezidén is — mint Verhovay követ — a julius 24-én induló “Európa” gőzössel megy át Ma­gyarországba. A Verhovay Se­gély Egylet 25 díjjal egybekötött tagszerzési versenyének^ egyik nyertese lett ez a derék kislány. De mennyi munkát és kitartást, mennyi időt, micsoda határtalan ambíciót és lelkesedést kellett Merszky Saroltának a tagszerzési versenyben kifejteni, hogy ezt a maga elé kitűzött újabb célt ismét elérhesse. Pedig — orvos növen­dék létére — emberfeletti sokat kellett tanulnia is épen most az évzárlat előtt. Merszky Sarolta a legszebb példát mutatja amerikai magyar lányainknak és fiatal em­bereiknek! Jóindulatú akarattal és ambícióval a mi ifjúságunk sok, igen sok mindent érhet el.” Az Amerikai Magyar Nép­szava igen helyes utón jár, midőn a MÁSODIK GENE­RÁCIÓNAK magyar közé­letünkbe leendő minél erő­sebb bekapcsolását szorgal­mazza és azt tényleg végre is hajtja az ilyen szép Ma­gyar Napok megrendezésé­vel. Helyeseljük tehát mi is véleményét ez irányban, me­lyet a következőkben foglal össze: “Véleményünk szerint, — még ha a mai bevándorlási törvények meg is maradnak: nincsen ameri­kai magyar probléma. A több százezernyi amerikai magyar egy­maga olyan óriási erőforrás, a­­mely ezer és ezer uj lehetőséget ad az amerikai magyar élet szá­mára. Ezeket az erőforrásokat nem aknázta ki a magyar társa­dalom. A prosperitás idejében sem. A depresszió alatt pedig majdnem teljesen szüneteltettük aktivitásunkat az amerikai ma­gyar élet jövőjének biztosítása terén. Ámde, — öntudatra ébred­tünk valamennyien. Az országos nagy egyesületeink,, az egyháza­ink és a sajtónk. Rövidesen, kü­lönösen az amerikai magyar egy­letek sorsáról és jövőjéről — la­punkban is nemrég megjelent cikksorozathoz — a magunk — teljes független véleményét ad­juk majd közre. A kisebb helyi egyletekkel is természetesen fog­lalkozni fogunk, mert hiszen az említett cikksorozat tulajdonké­pen ezeknek volt szentelve.” Örömmel olvastuk ezeket a sorokat, melyek egyúttal azt is igazolják, hogy jó utón vagyunk s az amerikai ma­gyar sajtó is megindult a he­iles utón. AMIRE A X-SUGÁR MEGFELENI NEM TUD Azzal kapcsolatban, hogy lapunk legutóbbi számaiban sokat foglalkoztunk a szív­vel, -— egyik olvasónk igen érdekes cikket küldött be, melyet szószerint leközlünk. — A napokban olvastam a Chicago Tribune-ban, hogy egy moszkvai orvosnő, kü­lönleges eljárást fedezett fel, amely lehetővé teszi, hogy X-sugarak segítségé­vel megfigyelhető legyen a szív működése. Nem tu­dom, orvosi szempontból micsoda jelentősége van en­nek a felfedezésnek, de azt tudom, hogy a szív szem­pontjából semmi jelentősé­ge nincs. Mert mi újat mondhatnak el ezek az X-su­garak a szivről? Azt min­dig tudtuk, hogy a sziv nem egyébb, mint az emberi szervezet egyik izomcsomó­ja, amely kamrákból, billen­tyűkből, idegekből áll. Már­most, hogy ez az izomcsomó állandó összehúzódásban és kitágulásban áll, amely u­­tóbbi folyamatot szívdobo­gásnak nevezzük, ez csak természetes. De mit tu­dunk meg a tudomány su­garai révén arról, ami a sziv lényege és működésének legfontosabb része, arról a­­mi több mint öszehuzódás és kitágulás, mit tudunk meg magáról a szivről? Semmit. írók, költők és bölcselők évezredek óta ku­tatják a szívnek ezt a titkát, nem a tudomány, hanem az érzés sugaraival világítja át a szivet és íme: hol tarta­nak? Ma ugyanott, ahol évezredek előtt. A sziv nem árulja el titkát: hol rej­tőzik benne ami az ember­ben a legnemesebb: az ér­zés? És miért üresek kam­rái igen sok embernél, aki­ről azt mondjuk: nincs szive. Vagyis akinél a sziv igazán nem több egyszerű izomcso­mónál ! És mitől van az, hogy ez az izomcsomó olyan bolondul fájni tud, nem úgy fájni, mint a fog, vagy a gyo­mor, gyógyithatóan, hanem úgy, ahogy csak a sziv tud fájni; gyógyithatatlanul. És miért van az, hogy mindent, ami az életben szép és jó, a szívnek köszönhetünk és azt is, ami az életben kin és gyötrelem? És hogyan van az, hogy a sziv néha. meg­szakad, de mégis tovább do­bog, mintha mi sem történt volna? Ezekre a kérdések­re sohasem fog felelni az X- sugár. Minden hiábavaló lesz: a sziv továbbra is őrzi örök titkát és a kíváncsian kutató sugárnak csak azt fogja megmutatni magából, ami halandó, és romlandó benne. Ami halhatatlan és ■múlhatatlan része, azt meg­mutatja X-sugár nélkül is, csak arra a kérdésre nem fog soha válaszolni: miért? És éppen ezért az igazi szív­működés sohasem az lesz, a­­mi látható és megmagyaráz­ható, hanem mindig az ma­rad, ami — túl a rostokon és szöveteken kamrákon, billentyűkön és idegeken — láthatatlan és megmagya­rázhatatlan . , . ROBINSON SZENÁTOR HIRTELEN MEGHALT Lapzártakor jelenti a tá­viró, hogy Joseph T. RO­BINSON szövetségi szená­tort, Roosevelt elnök egyik legnagyobb politikai barát­ját, halva találták washing­toni otthonában. Az orvosi megállapítás szerint, sziv­­^zélhüdés érte. A kiváló jogászt és politi­kust, mint Van Devanter volt suppreme-courti biró utódát emlegették. OLVASÓINKHOZ A VERHOVAYAK LAPJA ezentúl minden CSÜTÖRTÖ­KÖN ha gyja el nyomdánkat, hogy szombatig mindenki meg­kaphassa és olvashassa. Lapunk eddig szombaton je­lent meg és a közbeeső vasár­nap miatt, csak hétfőn került el rendeltetési helyére. A most bejelentett újítást olvasóink kívánságára vezettük be, de legfőképpen azért, hogy lapunk megjelenésével a min­denkori vasárnapokat megelőz­zük. Hiszen természetes, hogy a legtöbb Verhovay-esemény is vasárnap történik. Tehát: ezzel az újítással is a Verhovay élet érdekeit szolgáljuk. Reméljük, hogy elhatározá­sunkat az egész Verhovay-tá­­bor örömmel veszi tudomásul. Tagtársi szívélyes üdvözlet­tel: A VERHOVAYAK LAPJA szerkeszt őségé és kiadóhivatala For Sale at All State Liquor Stores Code KINf. III« KENTUCKY BOURBON WHISKY T BROWN-FORMAN DISTILLERY CO. = Makers of Fine Whiskies Since 1870 | A TERMÉSZETTUDOMÁNY VÁRHATÓ MEGLEPETÉSEI A General Motors Cor­­porationnek, Amerika egyik legnagyobb ipari vállalatá­nak elnöke, Alfred P. Sloan Jr., megkérdezett ötszáz a­­merikai tudóst, hogy mit le­het várni a tudomány fejlő­désétől? Ha összegezzük azokat a válaszokat, amelye­ket a különféle tudomány­ágak. művelői bekiildtek, ki­tűnik mindenek előtt, hogy a tudományos kutatások ed­digi eredményeit sokan ál­dásnak, mások átoknak tart­ják. Vannak, akik a világ gazdasági bajaiért szeretik a műszaki tudományt okolni; mások viszont úgy látják, hogy életszínvonalunk foko­zatos emelkedését éppen en­nek köszönhetjük. De a legtöbben egyetértenek ab­ban, hogy ha igaz az, hogy az elmúlt száz év megvál­toztatta az életviszonyain­kat, az akkor meg sem ál­modott mértékben, igaz az is, hogy amit máig a gyakor­latba át tudtunk ültetni, még csak a kezdete annak, amit az elkövetkező 100 év az életnek adhat s adni fog. — A szakemberek vélemé­nye szerint, a természettu­domány meg fogja lepni a világot azzal a villanyos mo­torral, amely a hajtóerejét a napból fogja szedni. Készíteni fognak olyan lé­gi jármüvet, amelynek az erőtelepe a földön lesz. Messzelátót, amelynek a lencséje négyszer akkora lesz, mint a legnagyobb, most használatban lévő mű­szer. (Ez már munkában is ván). És készíteni fognak egy oly nagyfeszültségű mű­szert, amellyel az energiát) elraktározó atom belső szer kezetét fel lehet kutatni, to­vábbá hatalmas műszerek készülnek, amelyekkel a vi lág különféle pontjain tanul mányozni fogják a kozmikus sugarakat, a titokzatos láto­gatókat, amelyek a levegőn tuli rétegről jönnek. A természettan és a vegy­tan eddig is eredménnyel ku tatta a növekedő sejt éle tét. Nagyon valószínű, hogy az élő, természetes sejt ké­szítésének a természettani ; vegytani módszerei jelentős fejlődést fognak fel mutatni, Az orvosi tudomány ki fog irtani minden ragadós beteg séget. Ennek a munkának a kezdete már különben a szemünk előtt folyik. Az átlagos emberi élet, 100 év­vel ezelőtt, 35 volt Számít­hatunk arra. hogy az átlagos kor 70-re fog emelkedni. A mirigyek működését, a­­melyek az ember alakjának a nagyságát megszabják s a szervezetünk legfontosabb működését szabályozzák, nemcsak érteni fogjuk teljes mértékben de tudni fogjuk azok működését szabályozni is. Nagy haladást vár az or­vosi tudomány az emberi test és szellem egymásra va­ló kölcsönhatásának a mer értése terén is. Az amerikai építészet e­­gyik mestere, Harvey Wik ley Corbett azt jósolja, hogy az a lakóház, amelyet nem is a nagyon messze jövőben fognak építeni, úgy fog vi­­szonylani a mostanihoz, mint a legujabbfajta motor vi­­szonylik a negyven év előtti lovaskocsihoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom