Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-11-11 / 46. szám

6-ik oldal 1937. November ML ISMERTETŐ EST ÉS TÁRSASVACSORA A homesteadi magyarság­nak igen kellemes estélye lesz e hó 14-ikén, a ránkkö­­szöntő vasárnap este. 89-ik fiókunk rendezi az estélyt az ottani Önképzőkör helyisé­gében (337 First Ave., Ho­mestead, Pa.) BENCZE JÁNOS köz­ponti titkárunk és az elmúlt verse'nyünk nyertese: Willi­am C. Kohut, a 430-ik fiók tagja szép előadást fognak tartani — Magyarországon szerzett tapasztalataikról s előadásuk keretén belül is­mertetni fogják azt a földet, ahol apáik születtek s azt a népet, amelynek mindnyájan fiai vagyunk. Mondanunk sem kell, hogy az előadás iránt igen nagy az érdeklő­dés s a jó magyaros társas­vacsora fényét emelni fogja az is, hogy meg fognak azon jelenni DARAGÓ JÓ­ZSEF, központi elnökkel az élén az összes központi tiszt­viselők, valamint Kun Ber­talan igazgatónk és számos egyleti vezető ember is. — Tekintettel arra, hogy a tár­sasvacsora után tánc is lesz, az PONTOSAN FÉL HAT­KOR FOG MEGKEZDŐD­NI! MEDINA, O. 170-ik fiók Közhírré teszi, hogy gyű­lései ezentúl minden hó 25- ikén, este hét órakor lesznek a Verhovay Teremben. A fiók november 13-ikán, szom­baton este 8 órakor Bingő Partyt rendez ugyanott, melyre nemcsak a fiók tag­ságát, hanem azok ismerő­seit és jóbarátait is szeretet­tel meghívja. SHARON, PA. a 26-ik fiók Rendes havi gyűlése no­vember 14-ikén, vasárnap a szokott helyen és időben lesz megtartva s kéretnek a tag­társak, hogy azon okvetlenül jelenjenek meg, mert igen fontos ügyek, igy a Magyar Vörös-Kereszt mozgalom ii­­gye lesz letárgyalva s ugyan­ezen a gyűlésen fogják ki­osztani a tagoknak járó osz­talékot is. ■-----o-----­Philadelphia, Pa. 76-ik fiók Rendes gyűlését ebben a hónapban a szokott helyen és időben tartja s kéri az össztagságot, hogy ne mu­lassza el senki sem a megje­lenését, mert igen fontos ügyek lesznek letárgyalva s a gyűlés végeztével minden­ki megkapja az őt megillető osztalékát. — CLEVELAND, O. 361-ik női fiók A Magyar Vörös-Kereszt javára e hó 19-ikén, pénte­ken este 8 órai kezdettel a Verhovay Otthon (8637 Buckeye Rd.) nagytermében GÁL IMRÉNÉ, az osztály agilis elnöknőjének vezetése alatt nagy BINGÓ PARTYT rendez, melyre szeretettel meghivja a Verhovay össz­tagságot és Cleveland jószi­­vü és lelkes magyarságát.------o-----­COASTVILLE, PA. 291-ik fiók * Évi rendes közgyűlését és tisztviselő választását de­­cember hó első vasár­­napján tartja, melyre kéri az össztagság szives megjele­nését, mert rendkívül fontos gyűlés lesz ez.------o-----­KÉZ — KEZET MOS Kérésünk van azokhoz, a­­kik hétről hétre kézhez kap­ják lapunkat. Olvasóink lát­hatják, hogy lapunkban hir­detések is jelennek meg. — Bizonyos tekintetben reá va­gyunk utalva a hirdetésekre. Minél több hirdetés jelenik meg lapunkban, annál na­gyobb számot, több olvasni­valót tudunk majd nyújtani olvasóinknak. Tudjuk, hogy Ön is, aki e sorokat olvassa, szeretné, ha hetilapunk nem tizenkét hanem huszonnégy oldalas lenne! És lesz is. — Semmi egyebet nem kérünk — csupán annyit, hogy olva­sóink pártolják a lapunkban hirdető cégeket. Ha ezt meg­teszik, akkor a hirdetések száma nőni fog. Minél több lesz*a hirdetésünk, annál na­gyobb lapot tudunk majd kiadni! KITŰNŐ BIRTOKCSERE vagy VÉTEL Eladó Ohioban: Canton, Alliance és Salem között két szomszédos farm. — Együtt 197 acres. —— Földmievléshez és állattenyésztéshez értők, vagy nyaralókat tartók részére kin­cses-bányák! Patak a farmon; kitűnő erdőség vadászat és tő­­szomszédságában a Lake Placentia halászat és fürdés céljaira. A KÉT FARMOT KICSERÉLJÜK esetleg EGY MEGFELELŐ PITTSBURGH KÖRNYÉKI TEHERMENTES FARMMAL. — Felvilágosításért Írjon erre a cimre: FARM OWNERS, 210 Virginia Ave. Sta. 11. Pittsburgh, Pa. “A Verhovay Itinerary” (Continued from last issue) At last we were at the city from which we were to depart. The Welcoming Committee with Mr. I. Siket at its head, received us very warmly and informed us about the evening’s program. After leaving Mr. Siket, we hurriedly drove to Pier 86 where we found our objec­tive. Yes, there she was' — a proud beauty of the sea — a monster unafraid of the briny deep and its lashing fury. She has battled many a storm and has always come out unscathed. We turned our luggage over to the men at the North German Lloyd Pier, and de­cided to go aboard. A few minutes later we were eager­ly inspecting the S.S. Euro­­pa, crack express liner of the North German Lloyd, which was to be our home for the next five days. Inasmuch as I bad a few relatiyes to see before leav­ing New York, I was forced to leave Kal aboard the ship, with the understanding that we would meet again in the evening at the Farewell ban­quet to be given in honor of the 25 Verhovay winners. I spent some three hours scurrying about the subway and elevated, taking the usual last minute instruc­tions from my relatives: — a message to this relative, a package to that one, a guar­anteed sure cure for seasick­ness, and how to get around in Budapest. My, did I have a headache! I should have suggested that they hire a secretary for me. I appeared at the banquet a few minutes late, thanks to my helpful relatives. I took niy place at the special table, where I had the plea­sure of meeting the other winners from all parts of the Uhited States and also see­ing Kal, who by the way was so shined up that he looked more like a Master of Cere­monies on an opening night than a lucky winner in this Verhovay contest. Finally the big banquet got under way, and along By: William C. Kohut Homestead, Pa. <9-with it, the speeches. I might go on record here as saying that the banquet was nicely arranged and very well prepared. Those pres­ent heard our President, Mr. J. Darago, speak as well as many others. In his speech, Mr. Darago informed the members of the young group of their responsibility, as Second Generation Ameri­­can-Hungarians. He cited the work that lay ahead of them and went on to give the Verhovay’s stand re­garding its younger mem­bers. As a fitting close to his fine address he wished the winners a sincere “Bon Voy­age” and an enjoyable time in Hungary. At the close of the affair, officers of the Verhovay, Mothers and Fathers, Uncles and Aunts, Brothers and Sisters, News­paper writers and Public Officials, all joined as one in wishing the winners a plea­sant journey. The evening was made more enjoyable by the rendering of favorite Hungarian tunes by Gypsy Countess Maritza and her orchestra. “FAREWELL” The Farewell Banquet over, I made a few last min­ute purchases and with Kal drove down Lexington Ave. from 69th to 42nd Street, across Times Square, to the Pier. It was 11 o’clock w hen we arrived and the S. S. Europa was due to sail at Midnight, we gave the car On the deck of the Floating Palace “Europa” over to one of Kal’s friends and hurried up the stairs to the passenger loading zone. There after fifteen minutes of painstaking routine dur­ing which time passports were examined, steamship tickets checked and recheck­ed, insurance on luggage taken out, we were finally permitted to walk up the gangplank to the Tourist Class hall where cabin boy6 in smart livery directed ns to our stateroom. We had a difficult time in reaching our stateroom as the entire ship w'as jammed with people, happy and laughing. Many tears were shed as Mothers, Fathers, Sweet­hearts and Wives took leave of their dear ones. A pho­tographer was there to add to the general excitement and confusion of the sailing with his intermittent flashes illuminating the crowd. With the orchestra’s gay tunes in our ears and everybody about us throwing gay paper streamers, we shoved strug­gled, apologized, until we fi­nally managed to make our way to the C deck in the aft of the ship. There in the aisle I found some of my friends waiting for me — Miss Ethel Cincel, Mr. L. Cincel and Mr. Molnár. Wishing to rid myself of some packages I excused myself and went in search of my stateroom. Oh yes, there it was, room 782 at the end of a side aisle. I turned the knob, anxious to enter. Sud­denly the door banged against something. 1 look­ed in and lo and behold, there was Mr. Bill Suto, my cousin from Washington, D. C., Mr. Paul Stein, a close friend from my home town, Homestead, Mr. and Mrs. Julius Simyon and Mr. Louis Simyon. I was left speech­less for a few moments at seeing all these friends and relatives in my stateroom. Wöwie! My nerves! What excitement! They all tried to talk to me at the same time and added much to my confusion. We left the stateroom and went out in­to the main aisle to join my friends there. It was pack­ed with people. Here we carried on our farewell con­versations as best we could. Suddenly we were interrupt­ed by a warning for all visi­tors to leave the boat. It was 11 :45 P.M. Now came the final parting. I took leave of my friends and re­latives, all of who wished me lots of luck, smooth sailing and a “Bon Voyage.” (To be continued)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom