Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-11-04 / 45. szám

2-ilc oldal 1937 novemW 4 VerhovayokJopja 4----------------------------------------------------------------------------------------------------------------o ■<t ; •• > Kerületi szervezőink Alberty Lajos, Box 12, Station B., Dayton, Ohio Cser J. Ferenc, P. O. Box 586. New Brunswick, N. J. Cibolya József, 426 Main St., Dickson City, Pa. Cincel Lajos, 1215 West Street, Homestead, Pa. Fülöp János, P. O. Box 1173, Pittsburgh, Pa. Gondos Sándor ifj. Box 2644, Firestone Station, Akron, O. Győrffy Lóránt, 9255 Cottage Grove Ave. Chicago, 111. Gyulay Sándor 2449 So. Liddesdale, "'etroit, Mich. Kovács Péter, Box 755, Pocahontas, Va. Molnár Lajos, 3064----35th St., Astoria, L.I.N.Y. Simó Mihály, 647 South Webb St., Alliance, Ohio. Takács Miklós, 129 Military Rd., Buffalo, N. Y. Tamás Sándor, 8637 Buckeye Rd., Cleveland, Ohio. Toth György, 1436 Sunnymede Ave., South Bend, Ind. ___________________%------------------------------------------------------—----------------------$> A MÚLT PÁSZTORTÜZÉNÉL A MAGYAR BEVÁNDORLÁS KÖZÉPKORA Irta: Dr. PÓLYA LÁSZLÓ Kivándorlásunk középko­ra abban az időben kezdő­dött, amikor a jó keresetről szóló amerikai levél tartal­mára felfigyelt a magyar fa­lu. A sorsával elégedetlen népre a kiegyezés utáni kö­zös-ügyes politikában a ka­tonai-kötelezettség uj igát rakott. Az uralkodó szemé­lyek közössége folytán a ma­gyar király jogkörét az oszt­rák császár akarata és ren­delkezése szabta meg. A ma­gyar alkotmány a. nemzeti ellenállás kathekizmusa lett, de a földmives népnek a Ma­gyarország számára nehéz karcokkal kiküzdött önren­delkezési jogkör sem bizto­sított annyit, amennyit ész­szerű és alkotmányos köte­lessége lett volna. A társa­dalmi osztályozás ranglétrá­ján lefelé, a népnek már csak dolog, teher jutott temérdek, de másból csak annyi, a­­mennyit az állapot és a hely­zet hagyott neki. A császári hadsereg állo­mányának és tartalékának disze-java magyar földről került ki, de a német kom­mandóra forgó terhes, ide­gen szolgálat még a huszár­atilla alatt is elkeserítette a magyar sziveket. Akik Amerikában népünk­kel éltünk, meggyőződtünk arról, hogy — mindég tisz­telet a kivételnek, — a tö­meges kivándorlásnak egyik rugója : a császár szolgálá­­sának felmondása volt. Aki katona-köteles korba került és aki hadgyakorlattal tar­tozott, nem kaphatott útle­velet. A már felesketett ka­tonát pedig azonmód garni­­zonra ítélte volna már a ki­vándorlás szándékának elá­rulása is! De az útlevelet he­lyettesíteni tudta jó pénzért az alaposan megszervezett szöktetési vállalkozás és az egyéni találékonyság is. No meg az amerikai levelek csá­bitó szavára voltak akik rá­dupláztak. —- Mischler bré­mai irodájában például több magyar katonaszökevény fordult meg, mint amennyi magyar katona a porosz el­len Königgratznél harcolt! Az amerikai levél a meg­hívást mindég több és több esetben pénzutalvánnyal pe­csételte meg és a kormány csak később vette észre, hogy a tömeges kivándorlás nemzeti veszedelmet jelent. Az Amerikából hazakerült dollár sokat enyhített a köte­lesség-mulasztás vádján is! Az Egyesült államok még abban az időben, bizo­nyos testi minősítésen felül, a kikötőből könnyű szerrel­­szabadjára bocsájtotta az idegen népet. Még akkor gyerek-cipőben járt a gép és a gazdasági rendszernek na­gyon értékes volt a szorgal­mas, ügyes kéz. Állandóan szaporodott a jó keresetről beszélő levél; útiköltségre mindég több és több amerikai pénz került. Mikor a falu meggyőződött arról, hogy ez a rokon, vagy az a szomszéd az uj világban mire és mennyire vitte, ki­tört a kivándorlás láza. A katonaszökevény úgy gon­dolta, hogy a császártól el­lopott időt is aranyra lehet váltani, a napszámos, a kis­gazda pedig földije példájá­ból kiszámította, hogy házra, birtokra-valót szerezni, neki is alkalmat ad az ígéret földje. És jöttek a múlt század vé­ge felé mindig növekvő Szántban. Volt olyan bánya­telep, ahol egy bizonyos ma­gyar falu összebújt népe testvéri tisztességben élte a falu csendőrtől, finánctól megszabadult jellegzetes sza­bad magyar életét. Ha már megyebeli került a telepre, csak akkor lett cimbora, ha a helyi szokást tiszteletben tartotta. A középkorban fejlődött ki a “burdos-rehdszer”. Ahol az asszony főztje kifogásta­lan volt, néha túlságosan sok jó ember elfért együtt. Nagyobb városokban és olyan telepeken, ahol kevés volt a magyar burdos tartó gazda, a kosztosok között el­tűnt a falu és a megye hatá­ra. Én már csak később, az újkor kezdetén, ismertem meg ezt az egy fedél alatt élő családi közösséget és örömmel tapasztaltam, hogy a magyar faji hibák közül milyen sokat kiküszöbölt az amedkai magyar közösség.. Egy-egy magyar telepen sokszor eszembe jutott Koz­­mS, Andornak az a gyönyö­rű verse, amely Magyaror­szág lakosságát a legszebb emberi mozaiknak mondja. Mi, régi amerikások tudjuk látjuk, hogy ha . szabadjára hagyják, saját maga józan esze utján is, mire viheti a magyar! Mikor lekerült a hazai földről, csak annyit tudott, hogy Amerikába nehéz do­logra érkezik. De a munká­nak az árát és az élete vi­rágjában idekerült férfinép nem válogatott a dologban. Úgy számított, hogy bizo­nyos idő múlva otthon me­gint gazdálkodó lesz, még­pedig a magáén, addig pedig nem ismert lehetetlenséget, vagy fáradságot. Bírta min­den iparban jobban és türel­mesebben, mint bármelyik másik fajta és a nehéz gyár­iparban (vas és acél) első­rendű szakmunkásává fejlő­dött. Eleinte a keményszén bá­nyákat és a vasgyárakat szállta meg és nagyon rövid idő alatt már országos hir dicsérte erejét, szorgalmát és ügyességét. Majdnem mindenik, még az is, aki csa­ládját magával hozta, a ha­­zatérés'Tiatározott szándéká­val állott itt igába. Azokból, akik katonai szolgálat teljes, vagy részle­ges elkerülése végett vették kézbe a vándorbotot, nagy­szeréi tartalékot lehetett vol­na fegyverbe vinni. Ezek is beleolvadtak abba a szer­számmal felfegyverzett had­seregbe, amely erkölcsi ér­tékével még Trianon után is nagyot lendíthet a szülőhaza sorsán! A közép és az uj korban a magyar bevándorló olyan átlagosan értékes lelkivilág­ba emelkedett, amit gyönyö­rűség volt látni. Vágyainak kikötője a szülőföld volt, de már abban az időben, ami­kor még a polgárosodásról szó is alig esett, becsülettel megfizetett Amerikának az­ért, mert alkalmat nyújtott neki saját faji és egyéni tu­lajdonságainak felismerésé­re. A demokrácia szabad bi­rodalmában megtanulta, — hogy a íöldmivelés megrög­zött ősi hivatásán felül, más foglalkozásokban is kiállja bármelyik fajtával a 'ver­senyt. De minden tehetsé­gét azért állította itt a gyár­ipar szolgálatába, hogy oda­haza saját birtokán ismét a termő földet boldogíthassa. A demokrácia azokat, akik dologból élnek, munkások­nak, vagy alkalmazottak­nak nevezi. A magyar faj ál­talános javát szolgáló ered­ménynek tekinteném, ha tengerentúl is letennének a “cseléd” és “szolga” elneve­zésről. Sok amerikai magyar tud­ja, hogy más a földjét túró földművesnek milyen nehéz a sorsa. Ezek a gazdasági munkások, akármilyen né­ven nevezett foglalkozásban görnyedtek, hasonló foglal­kozásra sohase mennének vissza! De a világtörténelem leghatalmasabb ipar államá­ban gépiparosokká váltak azért, hogy tengerentúl bir­tokot szerezhessenek, vagy többel tetézhessék meg azt a j kicsit, amit könnyes szem-! mel hagytak el. Itt, Amerikában a földbir­toknak “farm” a neve. Tehát beszéljünk amerikai magya­rul. Az Egyesült Államok­ban még ma is kevés a ma­gyar farmer. A íöldmivelés mesterségében tökéletessé­gig ment fajtánknak azért nem kellett az amerikai farm, mert egy kis magyar­­országi birtokon függött a lelke. Nem merte itteni föld­re lekötni magát, mert tud­ta, érezte, hogy a földhözkö­­töttség megtelepedést je­lent! Az amerikai magyar lelki­világ (pszihe) megtartotta mindazt, ami fajtánkban szép, jó és nemes. A magyar bevándorlás otthoni nemzet­­fenntartó eleme, a földmives nép itt Amerikában fajfenn­tartó magyar hatalommá vált! Ezért nem hagyjuk fel' utódainkban sem az igazság védelmében Trianon ellen ránkparancsolt harcot! STEELTON, PA. 111-ik fiók Résztvesz a nagy Verho­­vay tagszerzési versenyben s ez utón is kéri a fiók tag­jait, hogy szerezzenek uj tagtársakat. Decemberi ren­des gyűlése egyúttal tisztvi­selő választói gyűlése is lesz, melyre már most felhivja a tagtársak szives figyelmét. HA KÉSZÜL AZ ÓHAZÁBA, ' nefelejtse el, hogy a Ver­­hovay két hatalmas társas­­utazást rendez 1938-ban! Tartson velünk! 666 Kanalas, Pirula Szünteti HüLÉST és LÁZAT Kenőcs, Orrcsepp első nap Fejfájás: 30 perc '‘Rub-My-Tism” Legjobb orvosság Most enyhítse a testi fájdalmakat! Örömmel kiált fel, amikor eny­hülnek izomfájdalmai. Tiszta, ké­nyelmes. Nincs vele baj vagy ne­hézség. Milliók tesznek rá bitet. Egyetlen tapasz önt is meggyőzi. Készítik: Johnson & Johnson, »'világ legnagyobb sebészeti kötszer gyárosa Mvmziwi RED CROSS PLASTER V ásarlá.ná] figyelie a Vörö* Keresztet a tapaszok Kapható minden gyógyszertárba« GARTNER LAJOS Utazási, pénzküldési és közjegyző^ irodája: 207 E. 84th ST. NEW YORK Minden ügyben a Verhovay Tag­ság rendelkezésére áll. Különleges Pénzküldési árakért forduljon hozzá. 26 éve szolgálja a Magyar­ságot. — A Verhovay Egylet tagja. — NÉGYES TOBACCO GYÁR 423 Kast 5th Street NEW YORK CITY, N. Y. Pipálják a legjobb Magyar Né­gyes Dohányt. Közismert és közkedvelt egész Amerikában. Ajándék szelvény minden pakliban. $1.00 bekül­dése mellett 4 csomagot kül­dünk. A LOSONCZY-féle állandó SZERETET express hajókkal indulnak KARÁCSONYI és ÚJÉVI szállítmányok Not. 3, 10, 26, Dec. 3, 10, 15 Szálitási dij 20 fontig $2 minden további 10 font 10c Csomagot küldhet Magyaror­szágba, Csehoszlovákiába és Austriába. — Csehoszlová­kiába csak használt ruhane­­müek küldhetők. Vidékről a csomagot Rayl­­way Express utján küldje a főirodába, — ugyanakkor check v. Money Order is be­küldendő. Mindenféle óha­zái vagy pénzküldési ügyben forduljon bizalommal hoz­zánk. .— .Főiroda .címe: KROBOTH & CO. 1541 - 3rd. AVE. New York City

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom