Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-10-21 / 43. szám

12-ik oldal 1937 október 21 VerhouayokJopja Irta: SZENTIRMAI MÁRTHA — Tán moziba mennek? ■— kérdezte s arcátlan moso­lya mást mondott. —' Jegygyűrűt megyünk venni, — felelte György. — És ha valaki úgy vélekednék, hogy nem érdemiem meg Vilma kisasszonyt, mint nemzetköze zsebtolvaj, hát én a rendőrségnek be tudom mutatni útlevelemet, mint becsületes amerikai állam­polgár. A házmesternének meg­lepetésében leesett az álla s lángvörös lett. — Oh kérem . .. tréfáltam ... ilyen kedves, gavallér úriember csak érti a tréfát? — Hogyne ... különösen mig rólam van szó! Hanem ha valaki a menyasszonyo­mat rikatja meg, azzal az tam nem tréfálok! Mentek. A házban nyom­ban olyan kotkodácsolás tá­madt, mint a tyuk-ketrec­­ben. Ők ketten némán és boldogan néztek egymás szemébe. Az Aréna útnál villamosra ültek, s a Rákóci után a Szt.-Rókus kápolná­nál szálltak le. Gyalog sétál­tak tovább mig egy éksze­részt találtak. Az öreg ék­szerész rosszul palástolt cso­dálkozással szolgálta ki őket. (A jólöltözött férfi s a sze­gényes külsejű lány . . . külö­nös pár!) —ez volt arcára írva. György pedig tudott az arcokról olvasni, jobban, mint könyvből. Gondosan ki­választott két tömör jegy­gyűrűt s dollárral fizetett. A dollárnak akkor nagy becsü­lete volt Budapesten s tekin­télyt sugárzott arra, akinek tárcájában meglapult. Még az üzletben felhúzta Vilma vékonyka ujjara a jegygyű­rűt. Tudta, hogy azért csó­kot követelhet... de nem ott. Pedig jólesett volna! — Ez a második gyűrűm — csacsogta Vilma. Az elsőt ötéves koromban kaptam a keresztanyámtól. Kis kék kő volt benne s alatta pa­rányi aranyszivecske. Jaj, de örültem neki! Aztán ké­sőbb szorított s Irénkének adtam. — Csak a jegygyűrűje ne szorítsa soha! — kívánta az ékszerész. — Majd vigyázok, hogy meg ne hízzam! Az ékszerész befele mo­solygott. (Persze ilyenkor egy menyasszony se gondol olyasmire, hogy a legtágabb jegygyűrű is szőrit, ha nem boldog a házasság.) Hajlongva nyitotta az aj­tót a távozók előtt. Vilma andalgásuk közben még egyre gyűrűjét nézte, György a kirakatokat tar­totta szemmel. (Akkor még nagyon szegényesek voltak a ruhás üzletek.) Sok selej­tes közt meglátott egy ké­kesszürke kosztümöt, barna bőrgombokkal és szegéllyel. Megáit. — Ez takaros, ugv-e Kin­csem? — kérdezte. —- Igen ... nagyon csinos. ■— Jöjjön, próbáljuk fel... hátha illik magának? — Ne ... a kész holmi na­gyon drága. Olcsóbb, ha szövetet veszünk s én var­rom meg. — Csakhogy nekem úgy kell, mint az egyszeri cigány­nak: “Add Uramisten, de mindjárt!’’ Szelíden betuszkolta az üzletbe, ahol főnök, segédek unatkozva vártak vevőre. Kétségbeejtőn pangott a for­galom, mégis nehezen vet­ték be a kosztümöt a kirakat­ból, mely a raktár legmuta­­tósabb darabja volt. Előbb egész rábeszélő képességü­ket kiakarták próbálni, hogy a “kuncsaft” mást vegyen. Mert a kereskedői ügyesség legfényesebb sikere, ha azt adja el, ami reánézve elő­nyös s nem ami a vevő ízlése. Vilmát könnyen meg is szé­dítették volna, de György higgadtan csak ennyit kérde­zett : — Eladó az amit mutat­tam, vagy nem eladó? Mert ha nem, akkor ne töltsük az időt. Egy segéd hamar bevette a kosztümöt a kirakatból s egy Vilma korabeli leány se­gédkezett a próbánál. Nagy buzgalma elárulta, hogy na­gyon félti kenyerét. Talán csak néhány napja alkalmaz­ták. — Elragadva áll a hölgy­nek... mintha rászabták volna! — forgatta szemét. A főnök kezét dörzsölte. — Nagyszerű ... nagy­szerű ... magam is úgy ta­lálom ! — A szoknya hosszú — mond,ta Vilma, *— legalább 3 ujjnyit fel kell hajtani be­lőle. A kabát vállait emelni kell s az egyik sor gombot varrják beljebb! — Azonnal... meg tet­szik várni? — érdeklődött már kevésbbé elragadtatva a kis varrónő. — Megvárjuk! —- határo­zott György. Jó félóra múlva a megiga­zított kosztüm valóban jól állt Vilmán. György kedv­telten nézegette. — Sapka is kell hozzá! — Ott szemben tetszik kapni, — mutatta a főnök, miután figyelmesen megol­vasta a kosztüm vételárát. Vettek egy helyes sapkát is, azután György beszaladt egy virágüzletbe s kis cso­kor ibolyával tért vissza. Vilma a divatárusnpnél fel­fűzte. Nem ismert magára. Övé az a tükörkép, uj ruhá­ban, övében ibolyacsokor­ral? György is most látta meg, hogy menyasszonya nemcsak fiatal, hanem szép is. Mosoly tündöklött finom arcocskáján, olyan mosoly, mely megszépítette volna a legrutabb arcot is. (Esztit egy napon se lehet véle em­legetni, — gondolta büsz­kén.) (Folytatjuk.) Annual Mardi Gras Dance AT Penn McKee Hotel McKeesport, pa. Presenting Marty Schramm and his Orchestra TUES. NOV. 9 — 8:45 — Admission 60c American V. F. I. A. Branch 395 ALL OUR VERHOVAY FRIENDS ARE CORDIALLY INVITED 100% MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK! “MOZI VILÁG” HANGOS HETI HÍRADÓ “SZERELEMBŐL NŐSÜLTEM” A PITTSBURGHI grand színházban (4909 Second Avenue) Október 27-én és 28-án SZERDÁN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN Délután 2-től folytatólagosan — Belépődíj 25c és 10c fél 6-ig, azután 30c és 10c — Nincs adó! A “SZERELEMBŐL NŐSÜLTEM” BRILLIÁNS FILMVIGJÁTÉK Pittsburghban október 27-én és 28-án mutatja be a Grand Színház Pfttsburghban a hazelwoodi Grand színházban, okt. 27-28-án játszák a “SZERELEMBŐL NŐ­SÜLTEM” cimü egy ifjú válópe­res házaspárról szóló zenés, vi­dám filmujdonságot. A hallatla­nul kedves, mulatságos helyen­ként teljesen újszerű történetnek központjában egy ifjú, modern pesti házaspár a sztárra avan­zsált Erdélyi Miéi és a jóképű Ráday Imre, valamint a legna­gyobb magyar mulattató Kabos Gyula és egy öt hónapos kisbaba szerepel, ez utóbbiért a szülők, rokonok háborút viselnek egymás ellen. Nóti Károly irta a remek film­mesét, amely gördülékeny és mind­végig pompás es nevettető. A rendezes ieladatát mesteri kézzel vezette SZÉKELY ISTVÁN a legnagyobb magyar rendező, aki a SZERELEMBŐL NŐSÜLTEM filmet egyik legsikerültebb film­jének tartja. Az a íilmvigjáték ötletekben, tréfás - helyzetekben talán még a DUNAPARTI RAN­DEVÚT is felülmúlja. De a ten­gernyi vidámság mellett megszó­lal a darabban a szív tiszta hang­ja is és megcsendül egy-két pom­pás zenéjü igazi sláger, amelyet a “Török szekíü, liliom” nagy­szerű komponistája Hajdú Imre alkotott. Fogalmat alkothat magának a magyar film közönsége arról a nem mindennapi élvezetről, ame­lyet ennek a kacagással és napsu­gárral telt nagyszerű filmkomédia megtekintése jelent, ha megem­lítjük, hogy a humor nagymestere az ellenállhatatlan Kabos Gyula, az ÉDES MOSTOHÁBAN nagy­sikerrel szerepelt 'hires komika Vaszary Piri állandó kacagásban tartják a nézőket. Csortos Gyula, Köpeczi Boocz, Mály Gerő egé­szíti ki a szereplők briliáns név­sorát. legmulatságosabb filmje, “SZE­RELEMBŐL NŐSÜLTEM” amely­ben nagy öröme és élvezete fog telni mindenkinek. Aki pompásan akar szórakozni mulatni, az mindenesetre nézze meg a “Szerelemből nősültem’' filmet a pittsburghi Grand szín­házban, ahol okt. 27—28-án kerül bemutatásra, ahol minden héten, szerdán és csütörtökön magyar képet mutatunk be. A szezon egyik legkedvesebb,

Next

/
Oldalképek
Tartalom