Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-10-21 / 43. szám

1937 október 21 5-ík oldal Az 1938- as Világkongresszus A KÜLFÖLDI MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSA GYÖNYÖRŰ MAGYAR MEGMOZDULÁS LESZ! MIT VÁRNAK TŐLÜNK? A Verhovay Segély Egylet Igazgatósága az elmúlt hónapban megtartott félévi' közgyűlésén tárgyalta a Kül­földi Magyarok Világszövetsége Állandó Szervezeti Iro­dájának, illetve fejének: báró Perényi Zsigmondnak át­iratát és meghívóját, amelyben a Verhovay Segély Egy­letet, valamint külön annak központi elnökét a Külföldi Magyarok Világkongresszusára, amelyet 1938 nyarán tar­tanak, szives szeretettel meghivta. Az igazgatóság a meghívást köszönettel tudomásul a ette s felkérte egyben Daragó József, központi elnökün­ket, hogy a Verhovay Segély Egylet nevében a Világkong­resszuson, — mint az egyesület hivatalos küldöttje, — je-' lenjék meg és a Verhovay Segély Egyletet képviselje. A meghívással és határozattal kapcsolatban azt az ó­­haját fejezte ki az Igazgatóság, hogy ezen a Világkong­resszuson, amely Budapesten lesz, a Verhovay fiókok is minél nagyobb számban legyenek képviselve s felszólította központi hivatalunk utján az egyesületnek minden tagját és szervét, hogy ennek a szép tervnek megvalósítása érde­kében, saját hatáskörében is minden lehetőt tegyenek meg, hogy a költségeket összehozzák és kiküldöttjeik ut­ján vegyenek részt szintén a Világkongresszuson. — — Midőn Igazgatóságunk1^ ezt a rendkívül fontos lépést megtette saját nemzetisé­günk iránt dobogó szive su­gallatára hallgatva és eme óhajait kifejezte, tudatában volt annak, hogy az Eucha­risztikus Magyar Szent Év és az ezzel kapcsolatos Szent István Jubileumi Év alkal­mából milyen jelentős ese­mények színhelye lesz a ma­gyar főváros? A világ minden nemzeté­nek képviselőivel együtt el­mennek Budapestre a kül­földön élő magyarok ezrei is, hogy hitvallásuk mellett az óhaza iránti hűségűkről is tanúbizonyságot tegyenek. Magyarországon 1929 óta működik a Magyarok Világ­­kongresszusa Állandó Szer­vezeti Irodája. Az iroda 1929-ben a Magyarok Első Világkongresszusán 83 kül­földi államnak a kongresz­­szusra összesereglett ma­gyarjaitól kapta a megbízást. Ez a szervezeti iroda bár nagyon szerény eszközökkel, de tiszteletreméltó munkát végez. összeköttetést tar­tanak fenn a világ magyar­jaival, könyvekkel, folyóira­tokkal látják el okét, levelez­nek velők és állandóan ébren tartják külföldi testvéreink lelkében a magyar sorskö­zösség érzését s különösen a második generáció megmen­tését tartják fő-céluknak. Az iroda működését előse­gíti odaát Magyarországon minden illetékes tényező, de bizony a rendelkezésre álló keretek kicsik ahhoz, hogy azoknak a nagy feladatok­nak meg tudjanak felelni, a­­mit az öt világrész magyar­ságának ügye jelent. Bencze János, központi titkárunk midőn Budapesten járt, több ízben felkereste a nevezett irodát is, hol igen értékes információkat szer­zett a világkongresszusra vonatkozólag. Beszélt bá­ró Perényi Zsigmonddal, a Magyarok Világkongresszu­sának elnökével, aki nem­csak az amerikai magyarság legalaposabb ismerője, ha­nem teljesen tájékozva van a világ minden részében szétszórt magyarság sorsá­ról és a tőle szerzett infor­mációkat elmondotta Igaz­gatóságunk színe előtt. — Oly érdekes felvilágosítás volt az, hogy nem mulaszt­hatjuk el mi sem azt olva­sóink tudomására hozni. A Világkongresszus nagy­nevű elnökének kijelentése szerint a jövő esztendei nagy kongresszuson, melyen hi­vatalos egyesületünk Köz­ponti Elnöke is, meg akar­ják alkotni, szervezni a MA­GYAROK VILÁGSZÖ­VETSÉGÉT, ami egybe fogja kapcsolni a világon élő minden magyart. Más szó­val, ha megalakul a VILÁG­­SZÖVETSÉG, nekünk ma­gyaroknak meglesz az a VILÁGSZERVEZETÜNK, melynek tagja lehet minden­ki, aki magyarnak érzi ma­gát, — akárhol él a világon. —“A világszövetség tehát a magyar társadalom és a, külföldi magyarság megér­tése folytán igen fontos in­tézményünk lesz,” — mon­dotta báró Perényi Zsig­­mond központi titkárunknak, —‘‘és meg fogjuk teremteni a legszorosabb kapcsolato­kat a külföldön élő fiatal ma­gyarokkal: az úgynevezett második és harmadik és a későbbi generációkkal is.” Központi titkárunk ama kérdésére, hogy MIT VÁR­NAK TŐLÜNK AMERI­VfrhoDayakJgpja KAI MAGYAROKTÓL? — a világkongresszus elnöke a következőket mondotta: ‘‘Azt várjuk Önöktől, hogy hasznos polgárai legyenek uj hazájuknak és igy szerez­zenek boldogulást maguk­nak és becsületet a magyar névnek. És viseltessenek hűséggel és szeretettel az ó­­haza iránt. Legyenek vé­dői a magyar érdekeknek. Mi pedig szeretettel erősít­jük velük való kapcsolatot és tőlünk telhetőleg felka­roljuk jogos érdekeiket. *— Ha a világ magyarjainak szive mihamarabb összedob­ban a hivó szóra, nincs két­ség az iránt, hogy a szavak tetté válnak. Akkor való­ság és áldás lesz hazánkra a Magyarok Világszövetsége!” Báró Perényi Zsigmond ezen figyelmet érdemlő és őszinte magyar érzelemtől duzzadó kijelentése igen szé­pen körvonalazza a világ­­kongresszus felfogását és célkitűzését. Ilyen helyes elgondolás megvalósitását e­­lő kell mozdítanunk, mert érezzük és tudjuk is mind­nyájan, hogy szükségünk volna egy ilyen VILÁG­­SZÖVETSÉGRE, — de le­gyen az valóban MAGYA­ROK VILÁGSZÖVETSÉ­GE! ÓHAZAI RÁDIÓ AZ AMERIKAI MAGYAR RÁDIÓHALLGATÓKHOZ Mindnyájunk régi álma, hogy amikor a napi munka végeztével, vacsora után rá­kapcsoljuk a rádiót, Buda­pest szólaljon meg rajta ha­zai híreivel, szép zengésű magyar beszédével, boszor­kányos magyar zenéjével. De vájjon vannak-e és ha igen hányán vannak, — az északamerikai kontinensen, kiknek ez az álma valóra vált. — Minthogy magam egyet sem ismertem, elhatá­roztam, hogy végére járok a dolognak, mielőtt megve­szem uj rádiómat. Elsősor­ban is felkerestem jobbmódu magyar ismerőseimet, köz­életi embereket, műszaki embereket, szóval olyanokat akiknek véleménye szerint az enyémhez hasonló igé­nyeik vannak s akik talán már meg is valósították ál­momat és a lapokban lekö­zölt program szerint rend­szeresen fogják Budapestet. Pittsburgh környékén — meglepő, lesújtó eredmény­re jutottam. Környékünkön tudomásom szerint 10,000 magyar lélek van, de nem találtam senkit sem, aki Bu­dapestet ezideig rendszere­sen fogta volna. A jobb kö­rökben folytatott tudakozó­dásom olyan általános tájé­kozatlanságot tárt fel, hogy noha foglalkozásom más mű­szaki tevékenységre szőrit, szülőhazám iránti szent kö­telességemnek tekintem, hogy értesüléseim és tapasz­talataim rendszerezett véle­ményét az amerikai magyar rádió hallgató közönség tu­domására hozzam. A Ver­hovay Segély Egylet, mint a legnagyobb és legáltaláno­sabb magyar intézmény tu­datában a mágyar rádió kul­turális és nemzetiségi fon­tosságának és készségesen ajánlotta fel, hogy hasábjain az olvasókkal együttesen old­juk meg feladatunkat. A cél a magyar rádió program­útok minden amerikai ma­gyar tűzhelyhez való eljut­tatása és ha kell a magyar rádió hullámok zavartalan szabadságának kiharcolása. Elgondolásom szerint e hasáb nem szórványos cik­keket fog közölni, hanem ál­landó fokmérője lesz az amerikai magyar rádió ér­deklődésnek és tevékenység­nek. Mert nagy feladataink vannak. Rendszeres, megbízható és állandó összeköttetést kell létesítenünk a hazai leadó állomásokkal. Gyakorlati tanácsokat fo­gunk adni kezdő rövidhul­lám hallgatók számára s ez­zel több és több honfitársun­kat segítjük hozzá, hogy szakértelem nélkül, átlagos, olcsó készüléken érintkez­hessen közvetlenül szülő­földjével. A mindenkori — óhazai -— magyar programokat kellő időben leközöljük, hogy kiki pontosan tudja mikor és hol keresse a magyar állomást. A leadott programok fo­gadását megtárgyaljuk a kü­lönböző pontokból befutott jelentések alapján. A befutott amerikai leve­leket az illetékes magyar közegek elé juttatjuk. Szükség esetén egységes fellépésünkkel, a magyar rá­dió ügyeit a négyévenként tartott nemzetközi rádió kongresszuson hathatósan támogatjuk. Ez utolsó pont jelentőségét csak azok értik át teljesen, akiknek fogal­muk van a rövid hullámú ál­lomások jelenlegi zsúfoltsá­gáról és rendszertelen, zava­ros csaknem tarthatatlan el­osztásáról. Mindezek a feladatok együttműködést kívánnak s itt elsősorban a magyar rá­dió amatőrökre számítunk. Bizonyára sokan vannak kö­zöttük, akiknek engedélye­zett leadó álomásuk, jól fel­szerelt fogadó készülékük és alapos rövid hullám gyakor-Hetenkinli hajóindulások AZ ÓHAZÁBA nagyszerű amerikai hajókon M A N H A T T AN... ÉS WASHINGTON Amerika legnagyobb és leggyor­sabb hajói egyenesen Hamburgba Gyors vasúti összeköttetés MA­GYARORSZÁGBA és más európai országokba Kitűnő konyha, az ételeket úgy főzik, ahogy ön szereti. Figyel­mes kiszolgálás. Nagyszerű szóra­kozás. Nagy választék kényelmes kabinokban ALACSONY ÁRAKON Vagy minden második szerdán, délben PRESIDENT HARDING és PRESIDENT ROOSEVELT _____________ hajó. Két különleges karácsonyi társasutazás (Személyes vezetés mellett) Manhattan December 1 Washington — December 14 Tervezze már most és látogassa meg rokonait, ismerőseit, ott­hon, karácsonykor United States Lines One Broadway DIgby 4-5800 latuk van. Felkérem vala­­mennyiüket, hogy észrevéte­leiket és tapasztalataikat ír­ják meg szerkesztőségünk­nek. Legfontosabb adatok, az illető címén kívül készü­lékének meghatározása, a pesti állomás fogadásának ideje, helye és annak egyéni megbecsülése, hogy a prog­ram vétele hány százalék­ban közelíti meg a tökélete­sen vett helybeli programo­kat. Sok hűhó semmiért —■ mondaná a felületes szemlé­lő, de ha tekintetbe vesszük, hogy a rövid hullámú rádió közlekedés még kora gyer­mek korát éli és sok olyan tüneményt figyeltek meg rö­vid hullám hosszon amire el­fogadható magyarázatot sen­ki sem tud adni, akkor nem oktalan dolog figyelemmel kisérni e fejlődést, kivált ha olyan kellemes meglepetése­ket okozhat, mint egy pom­pás budapesti hangverseny zavartalan élvezete. E pár sor célja az elgon­dolt terv általános ismerte­tése volt. Részletekbe a kö­vetkező számokban bocsát­kozom. A jövő két heti mű­sort itt közlöm. Markovits Árpád József, gépészmérnök Október 24, vasárnap reggel 9---10. E. S. T. Station HAS 3. 15.370 kcls 19.52 mtrs. 1. Régi magyar nóták, Asboth Gyula tárogatón. Búr Sándor ci­gányzenekarának kísérete mellett. 2. Hírek — angolul. 3. “Tulipános Láda” Liszt két­(Folyt, a 11-ik oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom