Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-09-02 / 36. szám
1937. Szeptember 2. 10-ifc oldal NÉGYSZÁZÉVES A KRUMPLI Épen most, szeptember elsején, múlt négyszáz esztendeje annak, hogy a délamerikai földrészt birtokába vevő spanyol sereg a mai Peru állam területén gazdag ültetvényeket talált egy olyan növényfajtából, amely addig nemcsak az akkori civilizált világban, hanem a spanyol hódítók előtt is ismeretlen volt. A bennszülöttek a virágzó bokrokat féltő gonddal ápolták s Megmagyarázták a spanyol katonáknak, hogy az i mertelen növény gyümölcse nem a virágból fejlődik, hanem gumók alakjában a gyökér körül helyezkedik el. A gumókat kiszedegették a föld alól, forró köveken megsütötték s miután jót lakmároztak belőle, a spanyol hadfiak is belekóstolak nagynehezen. Ettől fogva állandóan ott szerepelt étrendjükön ez a sajátságos gyümölcs, amelyről a sereg egyik Sieea.nevíi katonája Sevillában 1553- ban megjelent naplóformáju “Perui krónikái”-ban valóságos dicshimnuszt irt. A spanyolokat illeti tehát a burgonya felfedezésének dicsősége, Anglia azonban magának vindikálja ezt a dicsőséget, mert az amerikai Virginia állam földjén a 16. század derekán Raleigh vezetésével egy tudományos expedíció kötött ki, amikor még az európai kontinensen hírét sem hallották a burgonyának. Herriot Tamás, az expedíció egyik tagja, 1586-ban történt hazatérése után angolnyelvii leírást közölt az eddig ismerteién burgonya nevű tápszerről. Történelmileg még fontosabb dátum azonban Anglia 16. századbeli kiváló katonájának, Francis Drake admirálisnak az érdeme, akinek hajója elsőizben hozott nagyobb mennyiséget ebből az uj táplálékból Európába. így tulajdonképpen Drake admirális a burgonya gyakorlati meghonosítója Európában. miután annak szaporodásra alkalmas gumóit ő hurcolta át Európába. Mindenképpen érdekes, hogy közel kétszáz esztendeig tartott, mig a burgonya az európai kontinensen jobban elterjedhetett. — A burgonyának ugyanis^számtalan ellensége volt és igy elterjesztették róla, hogy nemesak a bogyója, hanem a gumója is mérget tartalmaz, illetve áralmas az egészségre. A bogyók és a tulkeményen elföhlclt apró esiragumók valóban fejfájást és gyomorgörcsöt okoznak ugyan', de már az első leírások is kiemelték, hogy csakis a teljesen érett gumók alkalmasak a táplálkozásra. Az egykori feljegyzések szerint a 16. század utolsó évtizedében a spanyolországi Galizia tartomány területén már vannak kisebb burgonya ültetvények. Innen Olaszországba, majd Itáliából Becsbe és Belgiumba került az újfajta növény. Bécsben eleinte a császári kertek igazgatója, Carles D'Euclusc személyesen ügyelt a drága palántákra. Innen Németországba került a burgonya 1590 táján; fontos népélelmczési cikké azonban Nagy Frigyes tette az 1771- 72. háborús éhínségének enyhítésére. Magyarországon 1654- ben bukkant fel a burgonya. A német egyetemeken tanuló diákjaink ismertetik meg vele a lakosságot, de Wesselényi Nándor minden igyekezete és rábeszélése kárba vész a növény népszerűsítésénél, mert nálunk is mérgező hatásúnak tartották. Ugyan ebben az időben néhány diákunk a franciaországi Bourgogne vidékén már kiterjedt ültetvényeket talált s az ő beszámolóik alapján kapja a növény a magyar “burgonya” nevet is egyéb elnevezések inellett. II. József császár idejében Felső-Magyarországon kezd először elterjedni, Bujakovszky huszárgenerális pedig 1786-ban Rákoskeresztúr határában már szántóföldön termeszti. Ezután Arad-, Szabolcs- és Biharmegyében létesülnek nagyobb telepítések; a 19. században pedig a burgonya elterjed egész Magyarországon. Itt az Egyesült Államokban pedig már évszázadok óta nemzeti eledel a krumpli! ÖRÖM VAN A TANYÁK VILÁGÁBAN AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN Az Egyesült Államok farmerjei az idén igazán örvendhetnek a szép termésüknek. Megbízható f öldmivelésügyi statisztikák szerint az idei főbb terményekből a farmerek TÖBB MINT KILENC MILL1ÁRDOT fognak beszedni. Az 1929-ik évi általános depresszió óta ez volt a legdusabb hozamú év a mezőgazdaságban, TÖBB MINT EZER MILLIÓ DOLLÁRRAL MÚLJA FELÜL A TAVALYI TERMÉS ÉRTÉKÉT, — ami pontosan 7,865,000,000 volt. A. G. Black, a Bureau of Agricultural Economics vezetője, mely a statisztikát készítette, az 1937-ik év f öldmivelésügyi eredményeit még abból a szempontból is nagyszerűnek tartja, hogy az idén a jövedelmek egyenletesen oszlanak meg, a szárazság és az árvíz nem pusztított egyes kiszetnelt vidékeken és a virágzás derűs képét sehol sem feketíti be nagyobb farmerkatasztrófa. A farmerek duzzadó zsebeit a kitűnő termésen kívül főleg az általános gazdasági javulásnak köszönhetjük. Javultak az árak, növekedett a kereset, a termésfeleslegek redukálódtak, a farmer jobb piacot talál. De nem ki- részben a szövetségi kormány is hozzájárult a farmerek helyzetének javulásához, mert az idén 400 milliótól 450-ig terjedő összegekben kaptak szövetségi segítséget a gazdák, hogy tervszerűen vessenek és ugarozzanak. FARMTUDÓSITÓNK ÜZENETEI K. Gy. I. — Alpha, N. J. — Növényeink nyáron sokkal több - - vizet fogyasztanak, mint amennyi akkor eső alakjában a földre jut. (Hogy Alpha és vidékén temérdek eső volt a tavasz végén és a nyár elején az ezen a tényen mit sem változtat.) Ilogv te* =VfrhovQyakJbpjQ— hát a hiányzó vizet a növényeink részére biztosíthassuk, a téli csapadék (eső és hóié) legtökéletesebb felfogásáról és megőrzéséről kell gondoskodni. Ennek egyedüli módja az őszi mélyszántás, mely tehát a szárazság ellen védelem. A mély fellazított föld magába veszi a vizet és nem engedi elfolyni. Minél mélyebben szántunk, annál több vizet raktározunk el. Ezért a legokosabban cselekszik, ha nem hagy most egv talpalatnyi földet se szántatlanul. Es ne felejtse el azt a szabályt, melyet már dédapáink is ismertek: — (Minden növény szebben fejlődik a mély szántásban, a szárazságnak ellen tail és nagyobb, biztosabb termést hoz. K. T. — Appleton, Wise. — A mcszezést már hosszú évek óta odaát is használják, mint közvetve ható mesterséges trágvát s nagyon téved. ha azt hiszi, hogy odahaza csak az istállotragyazást ismerik. A ‘Üme"-ot Magyarországon égetett mészpornak nevezi népünk, s ma már ép úgy tudja, mint ideát, hogy az valamennyi közvetve ható mesterséges trágya között a leghatékonyabb, mert vízben könnyen oldódik s egyenletesen szétteríthetjük. A mész hatása nemcsak a nyers táplálóanyagoknak felvehetővé tételében fog jelentkezni, hanem abban is, hogy talajunkat melegebbé, porhanyósabbá teszi, abban az i> tállótrágya gyorsabb bomlását is elősegíti. Ezért különösen mészszegény agyagtalajokon van nagy jelentősége. -Az égetett rneszet átlagosan kát. holdanként 20—40 métermázsa között szokták alkalmazni. Az Ön földje, amint leveléből kivesszük, olyan minőségű és annyira gondozott, hogy teljesen felesleges acreenként 1- tonna ‘‘time"-nál többet beletennie az idén. J. J. B. — Santa Anita, Calif. — Abban igaza van, hogy az állat a takarmányokkal igen sok vizet vesz magához, — de azt se felejtse el, hogy az állat testének kétharmad része viz s igy ivóvíz nélkül elpusztul bármily pompás is Caliíomiában a takarmány sokfélesége. A friss, de nem túlságos hideg, tiszta, szagtalan, izetlen ivóvízre tehát az állatnak éppen olyan szüksége van. mint az embernek. Azt is ^ megállapították, hogy egy nagy állatnak (ló, marha, stb.) naponként 20—30 qt. vízre okvetlenül szüksége van. H. P. Butler, Pa. — A vetést illetőleg két. fő időszak van: az őszi és a tavaszi vetési időszak. Ősszel vetjük azokat a növényeket, melyek a telet kibírják pl. őszi árpa, őszi rozs, őszi búza, lucerna és repce. Ellenben tavasszal vetjük azokat, melyek a fagyok iránt érzékenyek. A tavaszi időszakban megint 3 szakaszt különböztetünk meg: 1) korán vetjük (általában február végén és március elején) a tavaszi búzát, a tavaszi árpát, a zabot és a hereféléket. 2) közép időben vetjük (március végén és április elején) a répát és a burgonyát és 3) későn vetjük (április közepén május végéig) a kukoricát, a babot és a kölest. Szabálynak vegyük azt, hogy a korai vetés úgy ősszel, mint tavaszszal többnyire jobb, mint a k é sőt. K. J. P. Salem, O. — Elhisszük, hogy Ohionak az a vidéke igen alkalmas kukorica, vagy mint Ön írja török búza termesztésére, de azért a kukorica termelhető agyagtalajon, vagy homokon is, mint amilyen sógorának a farmján van West Virginiában. A kukoricáról általában azt mondhatjuk, hogy a meleget szereti, késői fajtái pedig a hosszú őszt. Vethető akármilyen növény után, csak az őszi mély szántás el ne maradjon előtte. Bár később vetik, a gondos őszi munkában részesült földet még sem kell tavasszal megszántani. A tavaszi szántás mindig szárit, ezért azt a kukoricánál lehetőleg kerüljük, mert annak sokkal több vízre van szüksége, mint amennyit élete folyamán esőben megkaphat. A hiány csak a téli nedvesség megőrzésével pótolható. Rendkívül hálás a kukorica a jó istállótrágya iránt. Az istállótrágyát ősszel, vagy legkésőbb a tél elején hordjuk ki alája, hogy a trágya alátakarozása miatt tavaszi szántásra ne legyen szükség, Farmerjeink véleménye szerint könnyelműség a kukoricát csak ta\asszal feltört tarlóba vetni. A műtrágya iránt a kukorica nem olyan hálás, mint a többi növényünk. Farmerjeink azért jobban teszik, ha a műtrágyát olyan növények alá szórják, melyek azt jobban meghálálják. Többeknek. — Privát levelekre külön nem válaszolunk, hanem csakis a “Ye.rhovayak Lapjá”-nak ezen rovatában. Érdeklődők leveleiket. egyszerűen csak igy címezzék: ‘‘Verhovay FarnE tudósitó” 345 E. 4th Ave., Pittsburgh, Pa. ELADÓ OHIOBAN Canton, Alliance és Salem között két szomszédos farm. -— Együtt 197 acres. — Földmiveléshez és állattenyésztéshez értők, vagy nyaralókat tartók részére kincsesbányák. ---- Patak a farmon; —. kitűnő erdőség vadászat ---- és tőszomszédságában a Lake Placentia halászat és fürdőzés céljaira. A KÉT FARMOT ESETLEG KICSERÉLJÜK EGY MEGFELELŐ PITTSBURGH-KÖRNYÉKI TEHERMENTES FARMMAL! — Felvilágosításért írjon erre a címre: Farm-owners: 210 Virginia Ave., Sta. 11, ---- Pittsburgh, Pa. IKKMKKKKttKKKKKKttKRItKKKMRt ELADÓ FARM 98 akeres farmomat, jutányosán eladnám Clayton, Del.-be. A farmon van 9 szobás ház, nagy istálló, uj csirke ól és uj szekér-szin, stb. — Érdeklődők Írjanak JOHN STARK, 167 East 90th Street, New York, N. Y. 14444444444444***4444*44. KÉRELEM Körúton vagyok s meglátogatom egymás után a kerületemhez tartozó fiókokat, azok tisztviselőit s még azon tagtársakat is, akik farmokon és más kisebb bányavidékeken laknak. Nagyon kérem kedves Tagtársaimat, hogy vegyenek egy kis fáradságot maguknak és hathatósan segítség elő munkámat, mert hiszen a Verhovay izmosodásnak csak az lehet az előidézője, ha minél többen sorakoznak testvérsegitő akarat mellé, amelyet Egyesületünk több, mint egy félszázadon keresztül kifejtett. Újabb és újabb tagokra van tehát szükségünk helyzetünk erősítésére s ebben az erősítő munkában minden Verhovay tagnak erkölcsi kötelessége részét kivenni. Remélem a látogatásom eredményes lesz s abban a reményben, hogy a Vei-hovay Tagság mindenhol épen oly szeretettel fogad, mint amilyen szeretetet viszek magammal, vagyok Tagtársi tisztelettel: Alberty Lajos, Manager KIMUTATÁS A KÖTVÉNYEKRŐL 1937 JULIUS 31-ÉN Áthozat a múlt hóról............................................. . . . __................... 24,438 Uj, kötvény kiadva júliusban.......................................................... . 268 Visszahelyezett kötvények száma ................................................... 50 Összesen: ....... 24,756 Kötvényét beváltotta .................................................._ 7 Meghosszabitott kötvényt kapott ................ 39 Töröltetett ............................................................. 213 Elhalt ..................................................................................... 19 278 Maradvány: .............. 24,478 Kifizetett kötvénnyel bír ................. _ _................................... ...... 24 Meghosszabitott kötvénnyel bir .............................................. 708 Érvényben lévő kötvények száma ________ 25,210 Ifjúsági osztály taglétszáma ......................................... 11,046 36,256 Az összes érvénnyel bíró kötvények