Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-08-26 / 35. szám

16-ik oldla

<i----------------------------------------------------------------------0>

FALUVÉGI GYÖRGYÉK

1-----------------------------------------------------------------—j

Irta: SZENTXRMAI MÁRTHA

— Kisasszony kérem, ne tartson semmitől, csak szeretném tudni, mért nem jön a testvére ... mind a kettőjükön segíteni szeretnék. Nagyon sajnálom magukat.

A lány ránézett, olyan komoran, mint egy halálos beteg.

— A Dorka nem testvérem, csak együtt mentünk munkát keresni.

— És őtet nem engedik haza?

— Nincs neki haza. Csak ágyrajáró abban a házban, ahol mi lakunk. Tulajdonképpen nem is ágyrajáró. A földön alszik egy mosóbqnál. Nincsenek szülei.

— De a kisasszonynak vannak?

_ — Igen! Jaj, ha AZÓTA

hiriil vitték nekik!

— Tetszik látni... azért nem szabad szép fiatal életét elszánni, mert a bánat biztosan sírba vinné őket.

— Hiszen ott jobb lenne nekik is, jelen helyzetüknél. Az apám száz-százalékos rokkant s az anyám tüdőbajos. Tegnap mondták neki a tüdőbeteg gondozóban, hogy táplálkozzék jobban, mert nagyon le van gyengülve. De miből táplálkozzon szegény? Három hónapi lakbérrel tartozunk s a háziúr levélben felszólitotta apámat, hogy fizessen, különben kilakoltat bennünket. A nagyságos ur valamelyik jótékony egyesület küldötte? — kérdezte hirtelen.

Faluvégit majdnem zavarba hozta ez a kérdés, nem mert rá őszintén felelni, mert hátha valami csirázó reménységet ölne meg a boldogtalan lányka lelkében? Esetleg faképnél hagyja, mielőtt tisztába jöhetne sorsával egészen. T ehát ravaszkodott, ami különben sem volt szokása.

— Az nem foptos, hogy honnan jöttem, hátha maga a jó Isten küldött?

A lányka bizalmatlanulpillantott rá.

— De igen. fontos! Mert ne gondolja, hogy én olyanlány vagyok aki akárkivel szólta áll, s• akinek, -mert szegény, csak inteni kell, mert én inkább . . .

— ... a Dunába ugratiék, — fejezte he helyette György mondatát. — Azt már láttuk. Legyen nyugodt kedves pillanatig sem gondoltam semmi rosszra, verjen meg Isten mindenkit, aki kihasználja egv lányka szerencsétlenségét. Ne tartson tolakodónak, haza akarom kísérni,

szeretnék beszélni az édesapjával.

— Ne tegye! Messze lakunk a Zuglóban, a Bosnyák uccában. Az apám mióta idegsokkos, mérges és kiabál. Jaj, hogy fog veszekedni, ha megtudja!

— Én most ráérek, ha messzelaknak is. Mondok valamit: felülünk egy villamosra, kimegyünk a Városligetbe, leülünk a napfényen s megtanácskozzuk, hogyan bírnánk sorsunkon segíteni. Addig szépen megnyugszik s .alkonyat előtt hazaviszem. Afár jön is a villamos!

Választ se várva felsegítette. A lányka leült s behunyta sírástól égő szemeit. Faluvégi nézte.

— Milyen elkinzott Szegény! Pedig nem lenne rut. csak leri az éhség sápadt, beesett arcáról.

Hagyta pihenni, nem szólt hozzá s közben eszébe jutott, hogy á kétségbeesett teremtés aligha ebédelt a főkapitányságon.

— Bethesda kórház! — kitiltott a kalauz.

Ott szálltak le, átmentek a sin ekeit, a Ligetbe a rügyező fák közé. Némely bokor már kibontotta aranysárga és rózsaszínű virágait. Nemsokára elárusító bódéhoz értek. Pasztörizált tejet, péksüteményt, csokoládét árultak benne. Szembe véle a napfényben pad kínálkozott.

— Ül jünk oda kisasszony... rögtön jövök én is, —r- mutatott a padra Faluvégi. Ő maga a bódéhoz sietett s pohár tejjel kezében, kiflivel s csokoládéval érkezett' vissza a pádhoz.

— Tessék... azt hiszem jól fog esni . . . nyújtotta védencének a poharat és kiflit.

Vágy csillant meg a lány szemében, mégis habozott egy pillanatig.

— Igya meg szépen, kir ■lödiben rögtön kiöntöm -—

• fenyegetőzött György.

Akkor ijedten nyúlt a pohár után és mohón itta ki. A •kifli ropogott fogat alatt.

— ügy-e, azért nem akarta elfogadni, mert neveletlen embernek tart, aki még ■be se mutatkozik? Engedek met kérek, egészen megfeledkeztem az Hiedelemről. Nevem Faluvégi György.

— Az enyém Novak Vilma.

— És foglalkozásomra nézve bányász vagyok.

— Bányamérnök, vagy bányahivatalnok ?-— Egyik se csak közönséges bánya-munkás.

— Csak tréfál... azok ivem ilyen ruhában járnak .. — nézett rajta végig Vilma.

— Ami azt illeti, ruhámat itthon már sokan megnagyságolták, de én. magam valósággal bányász vagyok. És éppen ezért legyen bizalma hozzám, mert a bányászélet nehéz és veszedelmes. Munkahelyéről bármely pillanatban trónja elé szólíthat az Úristen, anélkül, hogy gyónhatnék s a pap feloldozna bűneim alól. Idvességemet kockáztatnám, ha viszszaélnék bizalmával. Mondja meg nekem kedves kisasszony .. .

—- Vilmának szólítson kérem !

— Azt mondja meg édes Vilmuskám, miért akarta szép fiatal életét annyira eldobni, hogy még azt a derék embert is megharapta, aki visszarántotta a halálból.

— Nem én ... a Dorka. És ő beszélt rá, hogy haljunk meg együtt, mert nincs értelme az életünknek. Hallgattam rá, mert azt hiszem, nem is voltam magamnál. Már régen nem ettem, nagyon éhes voltam, fájt a fejem, szúrt a szivem, nem is gondoltam, mikor a hídnál szolt: “Dobd le a kabátodat”. Felkapaszkodtam a korlátra, át akartam vetni magam és egyszerre éreztem, hogy rángatnak visszafelé, A Dorka tombolt, rúgott, karmolt, én csak sirtam. Engem is megszi jaztak.

Mutatta vékony cukióját.

— Látja ezt a vörös karperecét? A rendőrségen átkutattak, nincs-e valami szerszám, amivel kárt tehetnék magamban. Aztán kihallgattak. Elmondom, ha akarja, amit a kapitány urnák, — akit áldjon meg az Isten! 6 pengőt adott, hogy fizessem be apáin helyett elmaradt tagdiját a Rokkant egyesületbe.

— Hallgatom, de előbb egyen csokoládét. Még most is nagyon éhes lehet, hiszen nem ebédelt.

— Az nekem nem újság. (Faluvégi a szájába dugott egy mocca-csokoládét, mikor elszopogatta, folytatta.J

— Bemondtam személyi adataimat a rendőrségen. Nevem Novák Vilma. 17 éves vagyok. Bosnyák ucca 9 szám alatt lakom. 4 polgárit végeztem és kereskedelmit. A papám magántisztviselő volt, a háborúból idegsokkal és szemidegbénulással jött haza, munkaképtelen, Anyám lánykorában nevelőnő volt, asszönykorában is vállalt zongora-leckéket, de mióta tüdőbajos, ő se keres. Van egy-10 éves búgom is. Én lennék a kenyér-kereVerhovaycikJgpjQ

ső: ha munkát kapnék! De nem kapok, az a baj!

— Milyen munkára vállalkozna ?

— Akármilyenre . .. igazán nem válogattam idáig se, voltam már mindenféle.

— Ugyan ... hiszen még olyan fiatal!

— .Még tanuló koromban elkezdtem a kenyérkereső munkát. Szünidőben krumplit hámoztam egy kenyérgyárban, mikor onnét kimaradtam, diót törtem egy nagykereskedés számára. — Alikor elvégeztem a kereskedelmit,’ Budára kerültem egy másolóirodába. Akkor még jól gépeltem. Sajnos csak 3 hétig tartott a boldogság, mert akit helyettesítettem, meggyógyult. Azóta irodai munkát nem tudtam kapni! Elmentem az “Ideál” moziüzembe, onnét is elküldték, mert kétszer elájultam. Nagyan nagy fórróság volt ott, ahol a gallérokat vasaltam. A Rokkantegyesületben van egy elhelyező iroda, ahhoz fordultam. Onnét Küldtek a Rézi moziba. A hangkezelésnél voltam, értek a hanghoz, hiszen gyerekkoromba tanultam zongorázni. Csak egy hónapig kellettem ott is.

Nagyokat sóhajtott Vilma, azután folytatta!

— Három hétig kapáltam egy kertészetben, ősszel. Azután a Rokkantegyesület betett a Fővárosi Orfeumba jegyszedőnek, a semminél alig valamivel volt több, amit ott kerestem. Újévkor bezárt az Orfeum, mehettem! Megint felmentem a Rokkantegyesületbe munkát kérni. Ott egy szigorú ur megnézte a papa kartotékjét s rám förmedt: “Menjen haza, hozza el a tagdijat, már régen nem fizették be .. . azután veheti igénybe az egyesületet.”

Nem tudtam befizetni, akkor már anyám se keresett. Azóta folyton jártam munka után, mindennap elmentem az állami munkaközvetőbe, nem tudtak elhelyezni. Tegnap aztán összejött minden! A háziúr levele ... a mamát intette a főorvos ur, hogy táplálkozzon jobban .t. .a húgom elszédült az iskolában, mert éhes volt s a tanító ur hazaküldte. Apám veszekedett, úgy, hogy összeszaladt az egész ház. Alindig azzal gyanúsít, hogy nem is járok munka után, fiukkal sétálok, azok fizetnek nekem ebédet vagy vacsorát, mig otthon éhezik a család. Pedig nem állok én szóba senkivel... A házmester bejött, gorombáskodott: “Lakbért nem fizetnek és még lármát csapnak?” -— kiabálta.

(Folytatjuk.)

1937. augusztus 26.

FÜZESÉRT PÉTER: Nincsen tudomásunk arról, hogy a magyarországi zsidók világkongreszszust terveznek, Franciaországben. Nem tudjuk, honnan vette értesülését, valószínűleg félre akarták vezetni. A MAGYAROK Világkongresszusa — egészen természetes, hogy MAGYARORSZÁGON lesz, 1938. augusztus havában, Budapesten.

Egyesületünk megkapta a meghívót, a MAGYAROK Világkongresszusára s szeptemberi igazgatósági gyűlésünk határoz majd a képviseltetés felett. Ugyan csak ez a gyűlés dönt majd arról is, hogy lesz-e hajójegyes tagszerzési versenyünk jövőre ismét?

ÜGYKEZELŐ: Számtalanszor

megírtuk, de kérésére megismételjük a következőket. A felnőtt osztály havijelentőjén, nem szabad feltüntetni a gyermek osztály tagjainak befizetését. Külön havijelentőt kell beküldeni a gyermek tagokról. Éppen úgy a havidijakat is pénztári szelvény kíséretében kell beküldeni. És pedig külön pénztári szelvényt kell kiállítani a felnőtt és külön pénzL tári szelvényt a gyermek havidijakról. Tegyük fel a fióknál befolyik a kpi. pénztárt illető havidijak fejében $83.52 ebből $70.00 felnőttek és $13.52 gyermekek havidija. Az összeg küldhető egyben, és pedig küldhet egy $83.52- ről szóló csekket, vagy Money Ordert, de ahoz csatolnia kell két pénztári szelvényt. Egyik szóljon a felnőtt osztályt illető havidijakról, $70.-ről, ä másik szóljon a gyermekosztályt illető havidijakról $13.52-ről.

ÉRDEKLŐDŐ: Megnyerte a fogadást. A magyarországi erdőkben ismert a “Hólyagfa” latin neve: Staphylea pinnata. Bokorszerü fa, szárnyalt levelekkel, fürtösen álló fehér Virágokkal és hólyagosán felfúvódott, elpukkasztható termésekkel.

K. MIKLÓSNÉ: Mivel a múlt hónapban már elmúlt negyven éves betegsegélyzőbe nem léphet be. Nők, 40 éves koruk betöltése előtt, bármikor felvehetők, ha a beküldendő orvosi bizonyitvány megfelelő. Nőknél heti 8 dollár a maximális betegsegéiy összeg.

OLVASNI VÁGYÓ: Mikszáth Kálmánnak a regényeit és novelláit akkor adták ki “diszkiadásban,” amikor a nemzet ünnepelte. Ebben a gyűjteményben minden müve benne van. A regénye; is. Tehát a Szentpéter esernyője is. De ez a regény angol fordításban is kapható. Azt hisszük, hogy Clevelandban is megkaphatja a jobbnevü könyvkereskedésekben.

ÉRDEKLŐDŐ. — Ha a kötvényén megnevezett örökösét meg akarja változtatni, akkor azt csakis hivatalos formán teheti meg. Forduljon a fiók titkárhoz. Az örökös változtatási formát, két tanú előtt kell aláírni s a fiók titkárával beküldetni, a kötvénnyel együtt. A változtatásért ötven centet kell fizetni.

ELADÓ FARM

98 akeres farmomat, jutányosán eladnám Clayton, Del.-be. A farmon van 9 szobás ház, nagy istálló, uj csirke ól és uj szekér-szin, stb. — Érdeklődők Írjanak JOHN STARK, 167 East 90th Street, New York, N. Y.