Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1937-02-06 / 6. szám

10-IK OLDAL FEBRUÁR 6, 19 'Jerhvvayah Jöpja -Hogyan beszélnek a majmok ? Évekkel ezelőtt egy Garner ne­vű természettudós hosszú időt töltött el az őserdők rengetegé­ben és minden idejét a majmok életének tanulmányozására for­dította. Garner ugyanis bizonyí­tékokat akart szerzni arra, hogy a MAJMOK — mint az sok tanul­mányában állította — beszélnek egymással. Szerinte a majmok nemcsak hangokat adnak, ame­lyek bizonyos érzések kifejezésé­­'re szolgálnak, hanem vannak hangjaik, amelyek ugyanazon al­kalmak, vagy érzések előfordu­lásakor mindig következetesen megismételnek. A majmoknak te­hát bizonyos fogalmak megjelö­lésére hangkifejezéseik, szavaik vannak. Gardner abból indult ki, hogy; az embereknek és majmoknak a I hangot — mondjuk — előá'litó i szerve nagyon hasonló egymás- i hoz. Mindkettőnél a hang a gégé-; ben levő hangszalagoknak a meg- : felelő légáramlás által történt megfeszítése utján jön létre. A gibbon-majmoknak például oly erős hangszalagjai vannak, hogy nincs az a tenorista, aki vele ver­­senyre kelhetne. Ha az őserdőben valahol gibbonok ütik fel tanyá­jukat, lármájuk kilométerekre el­­hallatszik. Az élettani lehetőség tehát, hogy a majmok beszéljenek, meg­van. Garner tanulmányai ered­ményeként kijelentette, hogy kü­­lön-külön hangmegnyilatkozásul van, ha valamilyen ételt akarnak jelezni, de közölni tudják egy­mással a “banán”, az “alma”, a “veszély” fogalmakat, sőt a csim­pánz az “igen” “nem” kifejezés­re juttatásánál majdnem ugyan­azon fejmozdulatokat használja, mint az ember. Van azután a csimpáznak még egy hangja, a­­mellyel a “nem akarom” értel­mét akarja visszaadni. Garnernek megállapításait a tudományos világ nagy kételke­déssel fogadta. Szenvedélyes vi ták hangzottak el, „amelyek azon­ban a kérdést semmivel sem vit­ték előbbre. Egy ideig azután ezen a téren nem történt semmi. Roosevelt elnök születési tortája a new yorki estén. 5,000 városban rendeztek január 30-án, az elnök születésnapján jótékonysági bált Amerikában. Néhány évvel későbben egy j Boutan nevű tudós foglalkozott ismét a majmok beszédével. — \ Ügyesen elrejtett fonográfon sir j került a majmok szavai közül né- ] hányát felvennie, de kiderült, j hogy ezeket a szavakat emberi hangon visszaadni szinte lehetet­len. A gibbon például, ha eszik, megelégedettségéntk kifejezésé­re “hók, taug, kauag” hangokat használja. A barátságos indulatot “kaui-hig-hiig” hangok árulják el és ilyenkor a majom szája mint­egy mosolyra húzódik. A “kok kok-kau” ellenséges indulatot mutat. Ha egyik társa figyelmét fel akarja hívni valamire, akkor többször “szsviig-szsvíg” hango­kat hallatja. Akadt azután még egy tudós— mondotta B. Dawes egyik tanul­mányában —, aki Garner mellé állt és azt hangoztatta, hogy a majmoknak bizonyos tárgyaknak, érzéseknek megjelölésére bizo nyos hangjaik vannak. Ez Yerkes tudós tanár vo'i, aki ugyancsak nagy odaadással és türelemmel tanulmányozta a majmok életét i Legújabban pedig Yerkes tanár egyik tudós társával, Learned, asszonnyal együtt, megszerkesz­tették a csimpánzok szótárát. Érdekes például a kísérlet, a­­mellyel Learned asszony me'gál lapította, hogy a csimpánzok mi­lyen hangokat használnak, pél­dául az étkezésnél A tudós tanárnőnek két csim­pánza volt: Chim és Panzee. A majmok csak a következő módon juthattak kedvenc csemegéjük­höz, a banánhoz. Learned asz­­szony a banánt egy ládikára he­lyezte, amelyhez több lépcsőn le- ] hetett feljutni. Chim, amint meg­látta a banánt, egy-kettőre fenn volt a magasban. Mikor a gyü­mölcsöt elérte, megelégedetten makogta “uuh”, azután “m m m m” (ez az ő nyelvén gyümölcsöt jelent) és végül “gaak-gaak”,— Mikor sikerült neki a másik ma- j jómnak, a Panzeenek a banánját is ellopnia, akkor örömének “ngaak ngaak” felkiáltással adott kifejezést. Különben is megfi­gyelések szerint a “gaak” a leg­több hangban előfordul. Ez a magva a majmok beszédjének. A furcsa szótárban mintegy harminc hangutánzó sjfó van. —­Ennyit tudtak megfigyelni é ezeknek a magyarázatait, értei j mét ismerik. A tudósok ugyan kijelentették, hogy megállapításaik csak felte­vések, amelyek még megerősítés­re szorulnak, de azt határozottan állítják, hogy a majmok hangjai­ban több szín, árnyalat, változa­tosság van, mint bármely más ál­latéban. De éppen úgy, mint az emebereknél is gyakran, a maj­moknál is a hangoknak értelmét az arckifejezések, tagiejtések ad­ják meg. A SOKOLDALÚ MŰVÉSZ 'Fritz Kreiszier, a világ hírű hegedű művész ameri­kai tartózkodása közben egy magántársaságban szórako zott. Kitünően érezte ma­gát. anekdotákat mondott el, dalokat énekelt, sőt kár­tyabiivészettel is szórakoz­tatta a társaságot. A vendé­gek között volt egy millio­mos. aki csodálattal nézte Kreisler sokoldalúságát, majd hozzálépett és Így szólt: — A jövő héten adok egy estélyt a long-islandi kas­télyomban. Szeretném ha el­jönne és fellépne nálam. Azt akarom, hogy jól mulassa­nak a vendégeim. Kreislert bántotta kissé á milliomos hangja s azért azt felelte, bog}- nem dönthet ebben a kérdésben, hanem tessék a szinházügvnöki iro­dához fordulni, mely e sze­repléseit beosztja. Átadta az iroda cimét, másnap pedig telefonon felhívta az ügy­nökét és elmondta az esetet azzal az utasítással, hogy az ügynök kérjen olyan árat a szereplésért, amitől a millio­mos visszahőköl. Mondjuk kétezer dollárt. Az ügynök igyekezett az utasítás szellemében eljárni s nem kétezer, hanem há­rom ezer dollárt kért. A mil­liomos azonban ettől sem hőkölt meg, hanem bele­egyezett. ügylátszik, na­gyon a fejébe vette, hogy Fritz Kreisler szórakoztassa a vendégeit...... Kreisler kihajtatott a long islandi kastélyba. Csikorgó téli es 4“ volt és dacára a fű­tött gépkocsinak, az ujjai meggémberedtek a kesztyű­ben...........\ házigazda azzal fogadta, hogy a vendégei már mind várják. ( Kreisler kijelentette, hogy még egy kissé várakoztatni kell a vendégeket, mert áz ujjai teljesen merevek és e­­lőbb fel kell melegítenie a kezeit. És elővéve a tokból a hegedűjét, hangolni kezdte. A milliomos csodálkozva nézett rá. — Oh, -—- kiáltott fel bá­mulattal — hát maga hege­dülni is tud ? Orvosi rovat KÖZLI A FŐORVOS A kövérségnek három foka van. 1. Vannak kövér emberek, a­­kikre jól esik ránézni. 2. Vannak kövér emberek, a­­kiken mindenki nevet (a duci bá­csik). 3. Vannak kövér egyének, aki­ken mindenki sajnálkozik. Az általános felfogás az, hogy a legtöbb ember azért kövér, mert agyon eszi magát, vagyis a saját fogával vájja, ássa a saját sirját. A kövér emberekről az a közhiedelem, hogy nem sokáig él­nek. A statisztika tényleg azt mutatja, hogy 40—50 év körül, a kövér ember egy öreg ember és mindenféle betegség lakozik benne. És pedig a máj megvan nagyobbodva a feleslegesen fel­halmozott zsíroktól, az epe sürü és tapadós, epekőképződésre igen alkalmas. A tüdő a nagy húz ál­tal fel van nyomva és oldal felé kell, hogy táguljon lélegzés köz­ben, tehát az úgynevezett hordó alakú mellkas és nehéz légzés fej­lődik ki, de a számtalan más tü­net között a legfontosabb a kö­vér egyéneknek a szív elzsiroso­­dása. A szív izmok közé épenugy, mint más izmok közé zsir rakodik le és az izmot puhává teszi. Ez a puha zsiros sziv-izom nemcsak hogy a rendes testet kell, hogy el­lássa vérrel, hanem a haszontalan zsirtömegekbe is kell, hogy vért szivattyúzzon. Ezt a dupla mun­kát a szív bírja vagy 10—20 évig, de a végén mégis csak kime­rül és szív gyengeség fejlődik ki és a kövér ember megdagad, vizi betegséget kap. A kövérség mel­lett a vizenyős daganat a szívnek még több munkát ad és a nehéz légzés és fulladás fejlődik ki. Ele­inte csak a dombra menéskor, későbben már nyugalmi helyzet­ben is. Az átlagos rendes testsúly a következő: 20 éves korában 5láb . .. 120fc 5láb 1 inch _ _ . ......... 122fo 5láb 2 inch .. . . ----- 124ío 5láb 3 inch ......... 127fc 5láb 4 inch .. . . ----- 131fo 5láb 5 inch .._ _ ___ _ 134fo 5láb 6 inch . . . . ____ 138 fo 5láb 7 inch . . . . ----- 142fo 5láb 8 inch .. . . ....... 146fo 5láb 9 inch . . ... 150 fo 5láb 10 inch . . . .... 154 fo 5láb 11 inch . . . .... 159 fo Cláb . . . . - - . . ___ 165fo 6láb 1 inch . . . ------ 170fo 40 éveskorban 5láb ..__. . __ ----- 131fo 5láb 1 inch . . . . ----- 131fo 5láb 2 inch . . ----- 133fo 5láb 3 inch . . . . ----- 139fo 5láb 4 inch . . ------ 143 fo 5láb 5 inch . . . ----- 146fo 5láb 6 inch . . . . ----- 150fo 5láb 7 inch . . . .... 155 fo 5láb 8 inch . . .... 160 fo 5láb 9 inch . . .... 165 fo 5láb 10 inch . . . ----- 170fo 5láb 1] 1 inch . . . ----- 175fo 6láb ................... ----- 180fo 6láb 1 inch . . . 186' fo 60 éveskorban 5láb ____ 134fo 5láb 1 inch . . . . ------ 136fo 5láb 2 inch ... . ------ 138fo 5láb 3 inch . . . ----- .141fo 5láb 4 inch ........----- 145fo 5láb 5 inch „. . . ___ 149fo 5láb fi inch . . . . 153 fo 5láb 7 inch . . . . .... 158 ío 5láb 8 inch • • . . ----- 163fo 5láb 9 inch . . . . ___ 168fo 5láb 1 0 inch . . —.. 173 fo 5láb 11 . inch . . . ----- .178fo 6láb ___ 183fo 6láb 1 inch . . . .... 189 fo A magasság ésa testsúly ar nya férfiaknál majdnem azon a nőével. Ugyanolyan testsulyu i mindig kövérebbnek látszik, me férfiaknál a súlyt a csontok - nőknél pedig a látható kövérs« mutatja. Húsz vagy harminc font az á lagos rendes testsúly felett, vaj alatt még nem nevezhető bete; ségnek -— és mint egészségi súlyt kell elfogadnunk. A VERHOV AY SECELY EGYLET NAGY TÁRSASUTAZÁS MAGYARORSZÁGBA ÉS AZ AMERIKAI MAGYAR UJ NEMZEDÉK ZARÁNDOKLATA BANDHOLT2 TÁBORNOK SZOBRÁHOZ INDUL NEW YORKBÓL 1937 JULIUS 24-én K a North German Lloyd EUROPA nevű gyorshajójón A bremerhaveni kikötőben, közvetlenül a hajó melt induló "Verhovay Gyorsvonat" szállítja majd t amerikai magyarság követeit Budapestre, ahol ünn­­pélyes fogadtatásban részesülnek. Minden amerikai magyar részt vehet e kirándulásban. Tegye meg az előkészi leteket már most és lépjen érintkezésbe a helyi hajójegyügynökséggel. Ez lesz az amerikai magyarság életének egyik legkimagaslóbb eseménye HAMBURG-AMERICAN LINE NORTH GERMAN LLOYD 407 WOOD STREET, PITTSBURGH, PA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom