Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-01-16 / 3. szám
8-ilt oldal JANUÁR 16, 1937 "Üírhovajak/ápjú Magyarországnak nagyon fontos és messze kiható eseménye az a kereskedelmi szerződés, melyet Jugoslá v'iával kötött. Érthető hát, ha igen nagy örömet váltott ki a szerződés megkötésének hire. A- zért is, mert lehetővé teszi Magyarorságnak, hogy kor látlanul vihesse ki áruját Jugosláviáha, ami nagyon sok tétlen magyar embernek jut tat munkát, azért is, mert ez a kereskedelmi szerződés kö zelebb hozta a két országot egymáshoz. Az utódállamok közül Jugosláviával volt Magyarországnak a legélesebb ellentéte és az uj szerződés azt bizonyítja, hogy ha az ellentétek egészen nem is szűntek meg. de a viszony nagyon sokat javult és a mai európai helyzetben egyenesen barátságosnak is lehet nevezni. ' Az uj helyzet legékesebb bizonyítéka az uj kereskedelmi szerződés. Ennek értelmében Jugosláviától Ma gyarország fát, némely ná lünk nem termelt mezőgazdasági cikket, ércet vásárol, amivel szemben Jugoslávia nálunk nagy rendeléseket ad a magyar gyáriparnak. Többek között a Bosnia és Id ercegovinában közlekedő keskenyvágányu vasutak részére háló és étkezőkocsikat rendelnek. Jugoslávia újabban nagyon divatos turista ország lett, főleg azóta, amióta a volt angol király Mrs. Simpsonnal az elmúlt nyáron ott járt és igy vasutját is igyekszik modernizálni. Miután gyáripara még fejletlen a szükségletek nagy részét Magyarorságban fogja vásárolni. Uj mozdonyokat, vasúti kocsikat szállítunk hamarosan. Uj telefon központokat is szerelnek fel épen a turista forgalomra való tekintettel és ezeket is Magyarországi vállalatokkal eszközöltetik. Nagyon sok villamos és szerelő munkás jut ezáltal kenyérhez. Egyéb jelei is vannak a magyar jugosláv közeledés nek. A jelenlegi jugosláv kormány sokkal nagyobb megértést mutat a Jugosláviában elő magyarok irányában. mint eddig bármely más kormány mutatott Kulturális egyesületeik mii ködését engedélyezte és a magyarok panaszait meg hallgatja és igyekszik enyhíteni a helyzetet. A közeledés jegyében folyt le a magyar közönség igen nagy érdeklődése mellett a Budapestre rándult jugosláv irók irodalmi estje is. Jugoslávia legjobb irói jöttek el e magyar fővárosba, hogy bemutatkozzanak. Magyar fordításban mutattak be müveikből és a magyar közönség sok szeretettel fogadta a szomszéd állam Íróit. Tói esik beszámolni erről a közeledésről akkor, amikor más tájakon viszont azt látjuk, hogy a népek között inkább elmérgesedik a viszony, semhogy barátságok alakulnának ki. Magyarország mindig kész volt szomszédaival a lehetőségek szerint a legjobb viszonyban élni és ha a jó barátság eddig nem alakulhatott ki a Duna medence népei között , ez nem mult a magyar népen. Magyarország lisztje piacot talál újra szerte a világon. Az utóbbi években nagyon nehéz volt a lisztet külföldön elhelyezni, mert a búza behozatalra szorult országot inkább búzát vásárol tak és otthon őröltették azt lisztté. Természetesen a magyar illetékesek igyekeztek inkább lisztnek szerezni piacot, mert ezáltal a magyar malomiparnak munkát tudtak biztosítani. A megsziikiilt határok miatt úgyis nagyon sok egykor hatalmas malomvállalat ment tönkre. Az idén történt hosszú idő után először, hogy a magyar liszt újra nagyon kapós lett. Nagy mennyiségben kaptak magyar malmok rendelést Egyiptomból, Marokkóból és ezekhez csatlakozott most Németország is ötszáz vaggonos rendeléssel. Ezt a hatalmas menynviséget harminc malom fogja szállítani. Németország azonkívül sok sertést is vásárol Magyarországon, aminek ellenében viszont Magyarország német ipartermékeket, főleg festék és vegyi árukat vesz németektől. Mióta Mussolini Milanóban nyíltan sikraszállt a mielőbbi revízió mellett, azóta Csehországban és Romániában szinte hisztériásán zaklatják azokat, akikről azt hiszik. hogy egyengetik a revízió útját. Fulyán, Eperjes mellett letartóztatták és a kerületi bíróság fogházába kisérték a csehek Ilkovics Sándor ruthen újságírót, ki félévi külföldi tartózkodás után érkezett vissza hazájába. Ilkovics már amikor diák volt Prágában az otthoni ruthén diákok körében nagy tevékenységet fejtett ki a Kárpátalja szabadabbá tétele érdekében. Főiskolai tanul mányai után meg Rómában keresett barátokat a ruthén ügynek. A nyár folyamán több ízben Cetliben találkozott Gerovszky doktorral az Amerikában elő autonomis ta ruthén vezérrel. Gerovszky nagyon sok európai lap ban nyilatkozott és bátran sikraszállt a kárpátaljai nihilének szabadságáért. És mert a cseh hatóságok azt sejtik, hogy ezeket a cikkeket Ilkovics helyezte el a külföldi lapokban, amikor hazaérkezett lefogták. Egymás után állítják román bíróságok elé az erdélyi magyar lelkészeket a legképtelenebb vádakkal. Székelyudvarhelyen egy napon két magyar plébános is állt bíróság előtt. Szabó János plébánost azzal vádoltak, hogy állami iskola ' vizsgáján — tiszta magyar községben — ahol román nemzeti viseletben kellett megjelenni a magyar gyermekeknek — az egyik kis lány ruhájáról leszakította a román nemzeti szinii kokárdát. A főtárgyaláson kiderült, hogy az egész vádból annyi igaz, hogy a plébános megfedte a pajkoskodó leánykát de egy ujjal se érintette, miért is merő hazugság, hogy a román nemzetiszinii kokárdát letépte a leányka ruhájáról. A másik plébános Lakó János azért állt bíróság elótt. mert valaki feljelentette. hogy szentbeszédben arra biztatta a szülőket, hogy ne járassák gyermekeiket román állami iskolába, hanem írassák őket katholil'us iskolába. A tárgyaláson kiderült, hogy a plébános csupán arra hívta fel a szülőket, hogy ne késlekedjenek a behatással, mert ha a kitűzött időn belül elmulasztják a beira tást, azután büntetést kell fizetniük. Ma egyetlen erdélyi magyar lelkész, tanító se tudja, hogy milyen koholt váddal mikor kell a vádlottak padján iilniök. Érdekes szenzációja akadt Debrecennek, ami azonban most már foglalkoztatja az egész ország orvosait. A klinikára beszállítottak egy 42 éves hajduniegyei asszonyt, aki súlyos belső fájdalmakról . panaszkodott Az orvosok rögtön vizsgálat utján megállapították hogy az asszonynak na gyobb daganat van a hasában. Redl Károly dr. sebészorvos sikeres operációt hajtott rajta végbe és az orvssok legnagyobb meglepetéssel állapították m e g hogy belsejében tizennégy kilós daganat volt, melyből háj és csontrendszer képződött ki. A falusi asszony — az orvosok megállapítása szerint — születése óta magában hordta ikertestvérét amely... az... idők ...folyamár szokatlanul nagyra fejlődött: ki. .Az orvosok nagy érdek lődéssel tanulmányozzák az esetet. Az asszony különben a nagy operáció után megkönnyebbülve, jól érzi ma LÁN GOS A téli hajnalnak nagy titkai vannak. De, aki jó barátja, Icönynyen megfejti valamennyit. Ahol szalma lángol fel az udvaron, ott disztnótort ülnek. Ahol már sötétben nyöszörög a kút, nagymosásra készülnek. Ahol az istállólámpás összekacsint a távozó hajnalcsillaggal, ott “fogás” lesz, ut előtt áll valaki. Ahol meg, szintén még sötétben, prüszkölve gyújt pipára a kémény, ott kenyeret sütnek. Most például ez történik. Kétségtelenül megállapítható ez, mert a konyha kéményén tör ki a füst. Amolyan rozsdásan gomolygó, amiben szalma, szemét, egyéb, jó gyujtós lángralobbanása mutatkozik meg. Mert a kenyérsütö kemencét igy kell begyújtani. Lévén a megemésztendő fahasábok mérete és mennyisége elég tekintélyes. Hiszen parázsra van itt szükség. Lizi néni, a szakácsné, már bedagasztotta a kenyeret. Ott van a tekenoben szakajtókra szakajtva, szép fehér abrosszal letakarva. Éppen csak a kisikált és belisztelt deszkára kell löttyenteni, no meg egy ujjal belebökni a közepibe, aztán már be is lehet lökni a kemencébe. A szolgáló már ott áll a lapáttal, mint a vasúti bakter. így várja a parancsot, mert ez már az ö dolga. Ő löki be meglisztezett lapátról a kemencébe. Mármint a kenyeret és nem Lizi nénit, ámbár néha ehez volna inkább kedve, mert Lizi néni olyan pofonokat oszt ki olykor maga körül, hogy gyengébb leányzóknak három napig is félre áll tőle a kontya. Temérdek ereje van Lizi néninek. Talán ezért is maradt pártában. Legalább igy mondják. Nem egy olyan legényt vágott a fal tövébe, — persze évtizedekne kelőtte, — aki nemcsak a szemét, de a kezét is rávetette Lizikére. Cirkusz is járt a faluban ekkortájt és egy förtelmes szerecsen nagyon hivalkodott az erejével az egész falu szégyenére. De egy este jött valami legényféle, áiorcásan, ringó derékkel és úgy földhöz kente a szerecsenyt, hogy kotró lapáttal kellett onnan feltisztitani. Úgy mondják, hogy . . . De mit beszélünk most erről? A kemence már befütve, nagyszerűen parázslik benne a cserhasáb. Mégegy kis negyedóra és be lehet lökni a kenyeret. Persze elébb félre kell húzogatni a parazsat, valamennyit a kemence szájához is belőle, hogy mennél előbb megsüljön a lángos. — No, hajde! Mari szolgálóleány nem vár egyéb biztatásra, mert azzal már az említett nyakleves kijárna és még kontya sincs hozzá. Még ő a haját copfba fonja és pedig piros pántlikával, aminek eredetéről jó volna elbeszélgetni, de most sürgős a munka. A kemence könynyen kihűl. — Hajde no, hajítsd be a kenyeret! Egykettőre megy a dolog. Egy kenyér, két kenyér, három kenyér, hét kenyér. Mindennapra egy kenyér. Mert ez az a kenyér, amiért mindennap elmond egy miatyánkot a magyar. Bizony olyan is. Ránézni is tisztesség. Nem is Lizi néni dagasztotta talán, hanem a Jóisten maga küldte az égből. Hiszen látszott is kora hajnalon, hogy a felhő a földfelé simul. Aztán lassudan hullongani kezdett a hó, mintha csipkefüggönyt teritettek volna a falura. Biztosan akkor történt a csoda. Mert csoda ám ez a kényéig Még a vakarcsa is az, amit a tekenö oldaláról szed le Lizi néni és úgy pofoz össze egy cipóba. A lángos, az persze még a javából való. A kenyér szivéből. Csak éppen laposra nyújtják a deszkán és "lisztes ujjal kicifrázzák. Mikor már a kenyér mind bent van a kemencében, a lángos is oda kéről. Mingyárt a parázs mellé, ami még duhajkodik egy kicsit a lánggal, hogy a lángos neve szerint igazodjék. Aztán már gyorsan megy a dolog. Szép barnapirosra sül á lángos, mint az aratólány arca. Lizi nenénk gyorsan felapritja és mély tálba csapja, csak elébb zsirral keni meg. Zsirosbödönből, galambszárnyával. így teszik aztán a tepsibe egykicsit, hogy kellőképen megharmatozzon a zsírban. Aztán tálra rakja, melegre és viszi is befelé, ténsuraméknak, a reggelihez. Mondván illendően: — Tessék ténsuram lángos. Fúljon meg, aki valaha jobbat evett. A téns ur nem fül meg, mert ennél ugyan jobbat igazán nem evett. Nemcsak ő, de maga a római pápa sem, pedig tudva vagyon az. hogy neki még a lángost is szent tűzön sütik. TARNÓCY ÁRPÁD gát. A Külföldi Magyarok Világkongresszusa irodája talán a legérdekesebb helye ■Budapestnek. Ott találkoznak a világ minden részéből hazakerült magyarok. Itt szives szeretettel fogadnak mindenkit és akinek ügyes bajos dolga van, azt hamarosan elintézik. A héten amikor ott jártam, egy Magyar nevű nagyon derék, értelmes amerikai magyar gyermekkel találkoztam. Perth Amboyból jött át, hogy a budapesti egyetemen orvossá képezzék. Alig hogy ez a fiú elmenti egy ur jött be prémes bundában. Nagy József a kitűnő titkár ültette le és foglalkozott vele. Aztán én is odafordultam és a titkár ur bemutatja nekem:-— Mentes István ur Teheránból ( Perzsia) Ránézek. Nagyon ismerős a név és az arc is. Pillanat múlva eszembe ötlik, hogy honnan ismerem ezt az embert. Huszonhárom éve egy irodában dolgoztam vele, szemben levő asztalnál. Ő akkor katonának vonult be, aztán a háborút harcolta végig. nem találkoztunk többé. Teheránban magyar ipartermékeknek szerez nagy sikerrel piacot. Megtudtam tőle. hogy a messze Keleten levő Teheránban Perzsia fővárosában háromszáz magyar család él. Legtöbbje ipari szakmunkás, akik tisztességesen keresnek és nagyon megbecsülik őket.
