Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-06-12 / 24. szám
Junius i2, 1937 5-ik oldal Verhovayokjopja SZIGORÚ VIZSGÁLAT FOLYIK A CHICAGÓI VÉRES SZTRÁJK MIATT A Committee for Industrial Organization tisztviselői bár követelték a legerélyesebben, hogy helyezzék azonnal vádalá “emberölés” cimén a chicagói rendőröket, akik ott a Republic acéltelep előtt kialakult tüntető zavargásban agyonlőtték azt a hat szerencsétlen munkást, — Kelly, Chicago polgármestere is, úgy mint Homer Illinois állam kormányzója rögtön védelmükbe vették a rendőrlegényeket s ennek nyomán azonnal felhangzik a régi nóta: “A rendőrség önvédelemből használta a fegyverét, mert a sztrájkoló tömeg fenyegető magatartást tanúsított” — és igy tovább. Szóval az lett a nóta vége, hogy 15 nappal elhalasztotta az ügyészség a vizsgálatot azzal az indokolással, hogy időt kell adni a rendőrségnek is a védekezésre és a bizonyításhoz szükséges adatok beszerzésére, melyek igazolják majd, hogy a véres összecsapásért “idegen állambeli hivatásos ügynökök,” a felelősek. Természetesen a munkásság nem hagyja magát és a per folyamán elsősorban is azt akarják bizonyítani, hogy a tüntető munkások az amerikai lobogó alatt békésen vonultak fel, amikor a« rendőrök megakasztották őket utjokban és előbb sortiizet adtak ellenük és aztán büzbombákat hajigáltak soraikra. — Tehát valótlanság az a vád, hogy “a sztrájkolok kezdték a heccet.” Természetesen mindnyájan éber figyelemmel kisérjük a vizsgálat eredményét. * Detroitban a Ford gyártelep környékén lefolyt verekedés ügye sem tisztázódott még bár a megyei ügyész újból átirt a Ford gyár vezetőségéhez, hogy küldje irodájába mindazokat a tanukat, akiket ebben az- ügyben ki akar hallgatni. Az esküdtszék pedig beidézte Edsel Fordot, a vállalat ügyvezető elnökét s a kihallgatása meg is történt, mellyel az ügyészség azonban nem sokat ért el, sőt az egész fronton a munkásság mintha békiilékenyebb húrokat kezdene pengetni, mert hiszen az uj Ford munkarend célja az, hogy a River Rouge-i hatalmas gyártelep 90 ezer munkása közül minél többnek nyújtson munkaalkalmat a közel jövőben, amikor csökkenteni kell a termelést. ROOSEVELT ELEJTETTE TOGREFORM TÖRVÉNYJAVASLATÁT A kormány sajtóorgánumai világgá kürtölik, hogy az elnök elérte célját s igy elejtette jogreform javaslatát a Kongresszushoz intézett levelével, mert szerinte immár nincsen veszélyben az amerikai demokrácia, a kemény harcot megnyerte sí a népjóléti törvények egész sorozatának fennmaradása biztosítva van és Roosevelt alkotmányos előjoga alapján Van Devonter, a Legfelsőbb Bíróság legkonzervatívabb, lemondott “New Deal ellenző” tagja helyett egy uj főbírót ajánlhat a Kongresz* szusnak kinevezésre. A harc tehát befejeződött s győzelem talán egész társadalmunknak is a győzelme lett s Roosevelt tovább haladhat a maga utján. Azt hiszem, mindnyájunk óhaja azonban az, hogy a többi törvényjavaslatoknál “ne engedjen a negyvennyolcból” s ne változzon meg a “változó időkkel” mert talán sohasem volt szükség annyira az elnöki jóakaratra és az elnöki erélyességre, mint most van, midőn a “relief”-re előirányzott milliókat már megszavazták s a W.P.A. további munkássága biztosítva van, midőn a közérdeklődés központjába került az adócsaló milliomosok elleni elnöki üzenet, midőn tárgyalja a Kongresszus most a munkások munkabéreinek és munkásainak szabályozását célzó törvényjavaslatot is és midőn beterjesztette Roosevelt legújabb üzenetét is, melyben azt javasolja, hogy állítsanak fel állami és kerületi bizottságokat az árvizek, az aszály, a porvihar és más természeti csapások által sújtott vidékek hathatós támogatására. A NÉMETEK BOSSZUBOMBÁZÁSA Az elmúlt héten az európai háborús feszültség ismét a végpontján állott. — Spanyol loyalista repülők az i b i z a i tengeröbölben a “Deutschland” nevű német hadihajót bombázták, mely alkalommal két tucat nazi tengerészt megöltek és közel százat megsebesítettek. —— A nemzetközi jog e súlyos megsértésére nemcsak Németország, hanem Itália is azzal felelt, hogy a bombázás után 8 órával kilépett a nemzetközi serrriegességi bizottságból s Hitler igy szabad kezet kapva, az incidensre bosszubombázással felelt. — Almeria, spanyol kikötővárosban 250 embert — javarészben nőket és gyermekeket — gyilkoltatott le. — Hogy a közvélemény több helyen “az újkori világtörténelem legszörnyiibb és legoktalanabb cselekedetének” bélyegezte ezt a brutális, német bosszuállást, azt sokan természetesnek találják. — Köztársasági elnökünk a múlt héten, azonnal a bombázás megtörténte után tanácskozást tartott a Fehér Házban s a konferencia eredménye az, hogy az Egyesült Államok teljesen távol tartja magát az európai eseményektől és a legcsekélyebb mértékben sem avatkozik bele semmiféle nemzetközi vitás kérdésbe. MRS. ROOSEVELT “LEGKEDVESEBB ÉLMÉNYE” Köztársasági elnökünk feleségét a napokban meginterjúvolta az egyik nagy amerikai lap riportere, aki arra nézve kérdezte meg Mrs. Rooseveltet, hogy mióta férje elnöke lett az Egyesült Államoknak mi volt a — legkedvesebb és legérdekesebb élménye ? “Sok minden történt már velem, — felelte a First Lady, — s igy a sok közül igazán nem is tudom, hogy melyiket nevezzem annak és mondjam el Önnek! . . . De talán mégis tudom . . . Igen, eszembe jutott már! . . . — Egy ízben egy nagy new yorki áruházba bementem vásárolni. Az áruház nevét nem vagyok hajlandó Önnel közölni. Ott kiválasztottam egy csomó kisebb holmit, amire szükségünk volt s azt mondtam, hogy a csomagot küldjék el postán erre a címre: — Mrs. F. D. Roosevelt, The White House, Washington, D.C. — Az illető Department Store elárusitónője, aki a rendelést átvette, közömbös nyugalommal, gépiesen irta le a címet, a legcsekélyebb jelét sem mutatva annak, hogy az, akit kiszolgál, az Egyesült Államok első asszonya. — Miután a cimet monoton hangon megismételte és leírta — anélkül, hogy egy pillanatra feltekintett volna, —feltette még a szokásos üzleti kérdést is: LTtca, ház — és szobaszám nem szükséges ?” Földrajzi kuriózumok Ha valaki azt állítja, hogy Nagy-Britaniából Amerikába vasúton tette meg az utat hat óra alatt, -—• ez a kijelentés az első pillanatban még még a közlekedéstechnikai bravúrok mai korszakában is egy Verne-regény, vagy Münchausen fantasztikus kitalálásának hangzik. Holott színtiszta valóság, mert történetesen Kelet-Poroszországban van egy Nagy-Brittania (igy: két tvel) nevű városka. Szászországban pedig egy Amerika nevű község és a két földrajzi távolság között csakugyan vonaton, hat óra alatt kényelmesen meg lehet tenni az utat. Ugyanilyen alapon Rómából Philadelphiába is utazhat az ember néhány óra alatt, mert Róma nemcsak a Tiberisz mellett van, hanem Mecklenburgban is, Philadelphia pedig nemcsak a tengerentúl, hanem közvetlen Berlin közelében. A tengerentúlon különösen kedvelt európai fővárosok és helynevek városelnevezése. Amerikában nem kevesebb, mint tizenkét Párisi, nyolc Varsót, hét Berlint, öt Londont, Liszabont, Budapestet és mindenféle más nagyvárost találunk. A kivándorlók honvágya és gyengéd visszaemlékezése elhagyott hazára hívta életre ezeket a városneveket, amleyeknél nem minden esetben biggyesztették eléje a New (uj) megkülönböztető szócskát. A New, Neu és Sanct szócska egyébként ezer és ezer városnévben előfordul a földön, a világ minden részében, jeléül annak, hogy az emberi; letelepedés és helységalapitás, az ezzel kapcsolatos földrajzi elkeresztezéssel együtt közös logikai gondolatmenetből táplálkozott. A földrajzi elnevezések fantasztikumára jellemző különben, hogy Q-betiivel kezdődő helységnév négyezernél több van a glóbuszon és ebből Németországra —■ ahol meglehetősen keveset használt betű a q — egyedül 250 esik. X-el kezdődő városnév három van Németországban, köztük a felsősziléziai Xiondslas. (De nehogy a keresztrejtvény-szerkesztők felfigyeljenek erre.) Hol született? I-ben. — Akármilyen hihetetlenül hangzik, de Kínában van egy egyetlen I-betiiből álló község. És nem annak lakói az egyetlenek, akik a rekordot tartják az egybetüs, tehát legrövidebb földrajzi elnevezésben, mert Tibetben is van egy U nevű község. Mind a két elnevezés sokkal stilszerübb lenne -— a skótok országában. Vannak teljesen kimondhatatlan városnevek, igy egy felsősziléziai falu, amelyet a teljesen lengyelesen hangzó Zywodczytz névre kereszteltek el ismeretlen alapitói. Lengyelországban magában több ilyen akad, igy például I Szczebrzeszyn. Szép, ugy-e? Tessék csak gyakorolni egy i kicsit. Avagy az orosz Wsse' wolodoblagodatsk község. Bár ez - veszedelmes téma, mert éppen ilyen kimondhatatlannak látszik az angol, német, vagy francia számára a magyar Sátoraljaújhely.
