Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-04-10 / 15. szám
937 április 10 11 -ik oldal ■Verhovayolí JapjQ --LEGESLEGESLEGUJABB JELIGÉNK: Nem jó az em- j berekkel viccelni, mert az emberek gorombábbak, mint a vicc. A TÓTÁGAS, MINT ANGOL NYELVMESTER É;l £ Wmk 1tMjai !■ ■ fi < f Miután azt tapasztaljuk, hogy az amerikai magyarok még mindig jobban tudnak magyarul, mint angolul, elhatároztuk, hogy olvasóink számára külön angol-iskolát nyitunk és nem sokat cifrázzuk a dolgot, de mingyárt meg is kezdjük az oktatást. ELSŐ LECKE OLD BILL: Öreg számla. JUSTIFY: Juszt! tejtermelési munkálatokat végez. FOR SÁL E : Szélnek ereszteni. MILITANT: Mili néni. ALIÉ N L I Q U O R TRADE: Éljen az alkohol kereskedelem. SNORE: Horkolni. Snor er tehát: horkoló. LOW VOICE: Nyerítés. APOSTOLIC: Az a nyr ás, ahová a leveleket dobják be a postán. DISCARD: A tűzoltó főparancsnok kardja. SELFISH': Halat árulni. ACADEMIC SPIRIT: Akad-e még egy szesz? NAPKIN; Munkaidő. PITYOK MESTER KI5MISÉRŐL jött az iskola. Szép sorban, kettesével. Elől az apróbbak, hátrább a nagyobbja és legvégül Pityók Vendel tanito ur kopott lebernyegben, esernyővel és fején a világ legzöidebb feketekalapjával. Amint befordultak az iskolaudvarra, éppen a pincébe! jött kifelé Mali asszony, a tanitóné. Mérgesen hajigálta két vastag karját, amin látszott, hogy nedves homok között turkált. Arca egyáltalán nem volt keresztényi, de a gyerekek mégis ráköszönték a Dicsértesséket. — Mindörökké, — mordult rájuk a tömérdek asszony és mingyárt folytatta is: — Hogy a menydörgös ménkű csapjon az ilyen nyirkos pincébe, hát nem megrohadt minden sárgarépánk! A tanító szerényen, szeliden állt meg: ,-— Megrohadt? — Mind. Annyi sincs, hogy egy tál levest főzhetnék. És a kert is ásatlan még. A hernyó is a fákon. Az udvar egy szemét, a káposztáshordó ott bűzlik a pincében, két tyúkom kotlik és nincs egy veszekedett tojás, amit alájuk rakhatnék. És itt ez a sok kölyök. A faluban annyi jógazda. A Pilátusát, de nagy szamár maga, Vendel! — De lelkem, Málikám, a gyerekek előtt__ — Szamár maga a gyerekek előtt is. Hát ki ássa fel a kertet? Én? Ki seperje fel az udvart? Én? Ki szedje le a hernyót? Én? Répát, káposztát, lisztet, kenyeret, szalonnát, korpát, mindent én szerezzek? Tán még a tojást is én . . . — De, lelkem Málikám . . . Pityók mester busán vonult be az iskolába. A zsivajgas azonnal elhalkult. Minden gyerek megérezte a szomorúságát. Mozdulatlanul nézték, hogy jár-kel hátratett kezekkel a görcsös pádimentumon. Vásott cipőben, rojtos nadrágban. Valamit tényleg tenni kell és már mozgott is agyában valami ötlet, de olyan csend volt, hogy semmikép sem lehetett a nebulókra ráripakodni. De egy plajbász mégis csak legurult valamelyik pádról. Nagyot koppant, — Ki volt az? Te voltál Pirityi Pestu?......... Legényesedő nagy suhanc állt fel: — Nem. . . de igenis, hogy én mindig Pirityi Pestu vótam . . .---- Gazember. Mind gazember ott hátul. Mars ki innen. Az udvart kisepritek, a kertet felássátok, a hernyót leszeditek. Lókötók, akik vagytok. És mig a neveket sorolta, szelíd szeme kikékült, mint felhő múltán az ég. Már csak a kicsik voltak benn. Mosolygott rájuk. Jó— Ej, koma, de sok bajotok van azzal az Ujelőrével, pedig nincs olyan nemzetiszinü lap egész Magyar Amerikában. ' f — Hát hogy mondhatsz mán ilyet? — Hát úgy, hogy vörösnek tartják, fehér papirra nyomják és ződeket ir. szívvel. —— Olvasunk. És mutatta a nádpálcával a falitáblán: Ur-ir...Tini-ri. De ekkor eszébe jutott a két kotló és a tojás, ami nincs. Félbeszakította az olvasást. Pálcájával megveregette az asztalt, mint egy karmester. És nagyon nyájás hangon, hogy minden borút elosszlasson, imigyen szólt Pityók mester: — Most pedig versikét mondunk a kistyuktól és a tojásról, amiből kibújik a kis csibe, a jógazdasszonyok öröme, mert kis csibéből lesz a jó rántott csirke. Úgy bizony. Erről mondunk versikét. No rajta, szépen utánam: “KOT-KOT-KOT-KOT-KOTKODÁCS, MINDENNAPRA EGY TOJÁS’’. — Nagyon helyes. Nocsak mondd meg Berka Ferkó, mit is tojik a kis lyuk? — Kis csibét. — Szamár vagy, Ferkó. Nem csibét, de tojást. No mondjuk mingyájan egyszerre: To-jást. És hogy senki el ne felejtse, holnap minden derék gyerek hoz magával egy-egy szép fehér tojást. No mondjuk valamennyien, hogy valamiképen el ne felejtsük: To-jást. Holnap minden derék gyerek hoz magával to-jást. Ismételjük: Egy to-jást vagy két tojást. A kórusos, énekes szép adóztatás kihallatszott a kertbe, ahol Máli asszony parancsnokolt és Pirityi Pestu nyomán hat szépszál gyerek ásta a jövendőt. A zöldséges kertet. Máli asszonyt vidám kedvre fordította a kórusos tojás-lecke és az ásókról eléje boruló fekete föld. Az udvart is seperte már egy-két elszánt nebuló. Hiába no, meglágyult a szive és inkább gondolta csak mint mondotta:---- Nem is olyan szamár ez a Vendel! TARNÓCY ÁRPÁD. SZERELMI REGÉNY Igen tisztelt uram! Kedves barátom! Édes barátom! Édes szivecském! Drága mindenem! Egye tlen szerelmem! Mindenem . . . Édes szivecském! Édes barátom! Kedves barátom! Tisztelt barátom! Tisztelt uram! Igen t. uram! Gazember! KIS MESÉK A szakember Az őrültekházából megszökött egy tébolyodott. Egy ideig keresték, nem találták, belenyugodtak. Évek múltán tudták csak meg. mi lett belőle : Elmeszakértő. A papucshős A papucshős meghalt es eltemették. Négy hétig rek' ruta volt a lelkek ármádiájában és az újoncok ott nem kapnak a kiképzés alatt kimenőt. Mikor azután megtanulta az összes menyei himnuszokat és beleverték a fejébe, hogy kell felhőt söpörni, glóriákat pucoválni és nem kápráztatta el a legnagyobb örök világosság sem, így szólt hozzá Szent Péter a,pó: — No, fiam, ma éjjel hazanézhetsz egy kicsit. — Haza? Éjjel? — dadogta a papucshős. -— Inkább meghalok. A revolver Egy tehetséges pesti fiatal ember annyira letört már, hogy nem volt öt centje, amin spagátot vehetett volna magának. De elhatározta magában, hogy meghal, tehát kölcsönkérte egyik jóbarátja revolverét és kiment egy parkba, hogy főbelőjje magát. Miközben a revolver szájába nézegetett, mást gondolt. Kijött Amerikába és lapot alapított. A kakuk Ispiláng ur, aki romantikus természetű ember volt, kiment tavasszal az erdőbe és megkérdezte a kakukot. hogy hány évig él? Az udvarias kakuk elkezdett kakír kolni. De a huszonötödik kakukszónál Ispiláng urat megütötte a szél. — Peches ember, — szólt a kakuk a fán. — Ha meg nem lapitja a szél, még legalább ötvenet bemondtam volna neki. ÖRÖKSÉG — Asszonyom, a férje, a legjobb barátom volt , . Nem maradt utána valajni csekélység, amit magammal vihetnék örök emlékül?-i- Nem maradt szegény férjem után más csak én . . . CSIP-KE MÉRT IDEGENEDNEK EL a szülőhazától az Amerikában élő magyarok? Ezzel a kérdéssel fordul társadalmunkhoz a Szabadság. A mi megállapításunk az. hogy “A MAGYAROK” nem idegenednek el a szülőhazától. A TÓTÁGAS AZT HISZI, hogy az egységfront, bizonyos kérdésekben okvetlenül kiépülne Magyar Amerikában, ha az Uj Előre nem állítana “spanyolfalat” a magyarok közé. A VERHOVAY Segélyegvlet félszázados működését a honalapító Árpád szobrával ismerte el Magyarország. Reméljük, hogy, ilyen formában fogja elismerni egyéb intézményeink raunkálodását is és még a következő szoborkitüntetéseket osztja ki: a Református Egyesületnek Bethlen szobrát, az amerikai magyar sajtónak “Ollós” Mátyás szobrát, a Rákóczi egyletnek, természetesen, Rákóczi szobrát és a Szövetségnek, még természetesebben, Károlyi Mihály szobrát. OLVASSUK, hogy. egy 9 éves kislánynak gyermeke született. Már csak az van hátra, hogy egy kislány a saját fiával jöjjön világra. AZ AMERIKAI KORMÁNY varjulevest ajánl a népnek. Reméljük, hogy nem varjulevesen fog felépülni a beígért prosperitás? ISMÉT EGY MAGYAR .DICSŐSÉG: Megállapitást nyert, hogy Hopta József ur, Amerika legügyesebb . . . pénzhamisítója, szintén magyar ember. A régi világban járt szájról-szájra ez a párbeszéd: — Mi az, hogy közhivatal? — Ahol legalább hárman együtt vannak és keresik a negyediknek a hibáját. * * * Egy tisztviselő megkérdezte hivatali kollegájától: — Hát csakugyan leszokjál a dohányzásról? — Hónapok óta nem szidok semmit. —És amióta nem dohányzói, mivel foglalkozol a hivatalban? TETTENÉRÉS Amerikai asszonyok beszélgetnek : —Végre megtudtam, hol tölti estéit az uranj— Hol? — Odahaza. — És ezt csak most tudod? — Képzeld, tegnap véletlenül este otthon maradtam. Dr. Singh angol orvos sze-. rint álmatlanság ellen biztos hatású szer, ha az ember reggel éhgyomorra, két nyers tojást kis kanállal megeszik. Aki viszont nem akar elaludni, annak merem ajánlani,egyék meg lefekvés előtt tizenkét keménytojást. Vil; Iával. ,
