Verhovayak Lapja, 1930. február-március (13. évfolyam, 2-3. szám)
1930-03-01 / 3. szám
JOURNAL OF THE VERHOVAY AID ASSOCIATION VOL. XIII. 1930 MÁRCIUS HÓ. NO. 3. A három nagy Magyar Egylet tisztviselőinek értekezlete. HATÁROZAT. A Verhovay Segély egylet, az Amerikai Magyar Segélyző Szövetség és az Amerikai Magyar Református Egyesület alulirt elnökei és titkárai az egyletek egyesítése tárgyában 1930 január 29-én, Ligonierban, Pa. a Református Egyesület Árvaházában közös gyűlést tartottak, melynek eredményeként kijelentik, hogy: mivel a biztosítás terén mindhárom testület egyforma alapon működik, tagjainak ugyanazon befizetések ellenében ugyanazon kedvezményeket adják, előnyősnek és tagságukra nézve hasznosnak látják ezen testületek egyesítését. Kijelentik tehát, hogy: 1. A legjobb tudásuk szerint munkálni fogják ezen testületek egyesítését. ■ 2- Az erre vonatkozó lépéseket közösen és haladéktalanul megteszik azáltal, hogy szakértővel dolgoztatják ki az egyesített testület értékelését és működési tervezetét, melynek költségeit a nevezett testületek taglétszámukhoz mérten viselik. 3. Minden jelenlegi testület minden tagjának jelenleg érvényben levő jogai érvényben maradnak s az egyesülési szerződésben biztosíttatnak. 4. Az egyesülésre való végső döntést alulirt tisztviselők a nevezett testületek tagságai jogának tartják s afölött a leendő működési tervezet megismerése után a tagság dönt. Verhovay Egylet részéről: Bozsvay János, elnök; Bartha M. József, számvevő, Bencze János, titkár. Ref. Egyesület részéről: Kővér Sándor, elnök. Molnár István, titkár. Bridgeporti Szövetség részéről: Dezső János, elnök. Walke- János, titkár.----------o---------Be van töltve a Kp. pénztámoki állás. íisr --------Sok kellemetlenségen kellett keresztül mennünk, amig sikerült a kp. pénztárnoki állásra olyan embert megválasztani az egylet igazgatóságának, aki meg tudta szerezni a szükséges $100,000.00 bondot. Mi tudjuk, hogy minden lehetőt elkövettünk, hogy a konvenció határozatának eleget tegyünk, a pénztárnoki állás betöltésére vonatkozólag, mégis el kellett tűrnünk, hogy bizonyos személyek, alaptalan vádak özönét szórják a fejünkre, mert nem akartuk kitenni magunkat annak, hogy olyan egyénekkel vitatkozzunk az ügyben, akiknek semmi köze sincsen a Verhovay Segély Egylethez-El kell ismernünk azt, hogy joggal tételezhették fel tagtársaink, a kik azon rosszakaratú hírlapi támadásokat olvasták, hogy a kp. tisztviselők és az igazgatóság nem követett el minden lehetőt az ügy befejezése érdekében, mert olyan ügyes ravaszsággal voltak a vádak megírva, hogy azok, a kik nem ismerhették a helyzetet, kénytelenek voltak igazat adni a vádaskodóknak. A kp. hivatalban azonban meg lesznek őrizve azok a levelek, amelyek mindenkor igazolni fogják, hogy a kp. titkár, a ki ebben az ügyben hivatva volt megtenni a szükséges intézkedéseket, minden lehetőt elkövetett arra nézve, hogy a kp. pénztárnoki állás betöltése minél elébb befejezést nyerjen. Varga J. Mihály, az egylet kp. pénztárnoka felb. 10-én foglalta el az állását. Ezt megelőzőleg, a régi pénztárnok elkészítette a zárszámádásokat, hogy mikor az uj pénztárnok megérkezik, (ami már jelezve volt, hogy meg fogja kapni a bondot) nyomban átvehesse az állást. Az egylet vagyonának, az uj pénztárnok által való atszámolása és az összes könyvek és iratok átnézése azonban, minek elintézésénél a kp. titkár és számvevő is jelen voltak, feb. 14-én fejeződött be, mely napon jelen yolt az egylet elnöke is, hogy személyesen győződhessen meg az átadás, illetve átvétel helyességéről. Február elsejétől 14-ig tehát semmiféle utalás nem volt eszközölhető, ami miatt sok levelet kaptunk a fiókok tisztviselőitől, hogy késnek a betegsegélyek és egyéb utalások. Mivel az átadás idején nem volt idő arra, hogy minden ilyen értelmű levélre megadhassuk a kellő választ, szükségesnek véltük ezt a tagság tudomására hozni, hogy tisztába legyenek a késés okával. Most, hogy ez a sokáig húzódó kényes ügy is befejezést nyert, igyekezni fogunk a felgyülemlett munkákat a lehető legrövidebb időn belül feldolgozni és oda hatni, hogy a jövőben ne legyén oka panaszra tagtársainknak a segélyek kiutalásának késése miatt. bekM önto. Amidőn csak egy pár percre az ismeretlenség homályálból kilépek a Verhovayak színpadjára, hogv bemutassam magamat, legelőször is üdvözlöm a Verhovay testvéreket. Sok mondani valóm nincsen, de azért tudom, hogy a tagtestvérek érdeklődnek mégis, ami természetes, hogy ki tölti be a pénztárnoki állást a központban. 43 éves vagyok, születtem Sárospatakon, Zemplén megyében és 12 évés koromban kerültem Amerikába, South Bendbe, ahol egy hónap híján 31 évig laktam. Még mint gyermek a gyárba kerültem, ahol 10 évig dolgoztam. Dolgoztam könnyű és nagyon nehéz munkán s ezért megtudom érteni a munkás lelki világát, mert köztük nőttem fel s velük szenvedtem-Vallásom római katholikus, de én előttem nincs külömböző felekezeti Isten, hanem csak egy igaz Isten, mindfi^Sjűrik Istene. Áz én vallásomnak csak egy pontja van: “Szeresd uradat Istenedet teljes erődből, teljes elmédből és szeresd felebarátodat, mint Önnön magadat.” A múltamról szükségtelen Írni, azt legyenek nyugodtan a Verhovayak, elintézte alaposan a bond társaság mielőtt megadta a 100,000 dolláros bondot. Négyhétig drót kefével hántották súrolták a hátamról a bőrt, de szerencsésen kiálltam. Azonban a rossz akayatu névtelen levelek folytán kicsi híja, hogy meg nem buktam a vizsgán, nem magam miatt, hanem mert egyletünk belső élete nagyon rossz akaratú egyének által valótlan megvilágításban volt a bond társulat előtt feltüntetve. A bond társulat fő embere ki is jelentette, hogy ehez hasonló eset még nem fordult elő irodájában, hogy bond kérdésre vonatkozólag annyi névtelen és alaptalan árulkodás történt volna. Dicséretünkre legyen mondva. Ezzel kapcsolatban szabadjon megemlítenem magyar lapjaink legtöbbjének előttem érthetetlen magatartását. Amikor nem volt pénztárnok, akkor folyton azt írták, hogy igy a klikk úgy a klikk, nem engedi be az uj pénztárnokot, akárki legyen is az, s mikor bejöttem kilenced napjára említette meg egy lap, hogy a pénztáros elfoglalta helyét. Ezt nem sértett személyes hiúságból említem meg, mert amilyen csendben éltem és dolgoztam 31 évig, olyan csendben óhajtok élni és dolgezni tovább. Nem vágyok publicitásra, hanem legalább a tagok meglettek volna nyugtatva, hogy most már van pénztáros és nem lettek volna bizonytalanságban, hogy mikor lesznek már kiutalva a sok betegsegélyek és más címen esedékes összegek- Ennyit, ha én nem is, de a tagság megérdemelt volna. Befejezésül arra kérem a Verhovay tagtestvéreket, hogy legyenek jóakarattal irántam, hogy megkönyitsék ezzel felelőségteljes állásom betöltését én pedig ígérem azt itt a nagy nyilvánosság e^őtt, hogy minden erőmmel, tehetségemmel azon leszek, hogy .ennek a szép és hatalmas egyletnek a további fejlőd \ elősegítsem, hogy azt a színvonalat tartsa megr , melyet megérdemel magyar amerikában ' mindenek előtt csakis egyletünk érdekét te ^ ágálni és megvédeni tőlem telhetőleg, annak^^#V'mn kéznek a vezetésével, amely engem ide y óén engem úgy segéljen. VARCÍi MIHÁLY, Kp. pénztárnok. ACCEPTANCE FOS RULING AT SPECIAL RATE of POSTAGE PROVIDED FOR SECTION 1103, ACT of OCT. 3-1917 AUTHORIZED Feb. 24, 1927
