Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (30. [!41.] évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-23 / 2. Rendkívüli szám
14 — csökkenteni kell a levonásba hozott élelmezés értékét is. Abban az esetben, ha a munkás hosz- szabb időre (sommás, idénymunkás) órabér alapon fizetett napszámbérre szerződött, az élelmezés értékét csak azokra a napokra lehet levonni, amelyeken dolgozott. Az időjárás következtében előálló kényszerű munkaszüneti és a törvényes időn belüli beteg napokra az élelmezés értékét levonni nem lehet. Szombathely és Kőszeg m. városok területén élelmezésre napi 1.40 P vonható le. ///. >1 teljes napi munkaidőt kitöltő nehéz vagy szakszerűséget igénylő egyes mezőgazdasági munkákra vonatkozóan megállapított legkisebb és legnagyobb órabér határa. A megállapított órabérekhez számítható pótlék: 1. a.) állatok gondozásánál (ide nem értve az állatőrzést és csak az esetben, ha a munka az állatok reggeli és esti gondozását és etetését is magában foglalja) legkisebb és legnagyobb pótlék 10 o/o. b.) kéziműtrágyaszórásnál, (ha a műtrágya ruhára ártalmas) legkisebb és legnagyobb pótlék 20 o/o. 2. a.) aratásnál legkisebb és legnagyobb pótlék 50 o/o. b.) gabonacséplésnél és cséplőgép etetésénél legkisebb és legnagyobb pótlék 40 o/0. e.) kaszálásnál legkisebb és legnagyobb pótlék 50 o/o. 3. A munkaszüneti napokon teljesített munkáért legalább 25 o/0-kal magasabb órabért kell fizetni. A részbérért vagy szakmánybérért dolgozó munkavállalónak munkaszüneti napon teljesített munkájáért órabér nem jár. IV. A mezőgazdasági idénymunkásokra (sommás, hónapos) vonatkozóan megállapított legkisebb és legnagyobb havibér. a.) élelmezés feles gabona (búza—rozs) legkisebb és I. e. munkásnál 200 kg II. o. munkásnál 160 „ III. o. munkásnál 120 „ mellett: készpénz legnagyobb: 30.— P b.) élelmezés nélkül: feles gabona készpénz (búza—rozs) legkis. és legnagy. 300 kg 54,— P 240 „ 42,- „ 180 „ 30.— Abban az esetben, ha az idénymunkás arat, az aratást a munkaadó ugyanazokért a feltételekért köteles néki kiadni, mint amilyen feltételek az aratásnak részben vagy szakmánybán való végzésére meg vannak állapítva, •n r—eeu vag\ siakuiány—afa4ésbél~a—gazdaság—ü—40-áves- átla .git-l-i'gye 1 em (w Wí to I rrH- i iíhIuiUHtW -íi l uKonbar a^sgerzödért't"hónapokra-ielos2lva«a hónapos bér hf Tj iriiP'* t'iifhrr hnyrn«gámi.thatn t.nnvlxcj, met h(iiadhnti7r~~a--4egmagasabb -munkabéreket, x' ■ Abban az esetben, ha a hónapos munkái szerződéses kötelezettségei közé állatgondozás is tartozik, a munkaadó gazda tőle az állatoknak és férőhelyüknek rendes ellátását, tisztántartásái és a napi takarmány készítését az 1907. XLV. t. c. 30. §-a alapján munkaszüneti napon is megkívánhatja anélkül, hogy külön napszámbért lenne köteles fizetni. Az idénymunkás részére kiszolgáltatandó élelemfélesége és legkisebb mennyisége személyen- kint és naponkint a következő: kenyérliszt 70 dkg, fözöliszt 30 dkg, zsir 3 dkg, husi 7 dkg, burgonya 50 dkg, bab 7 dkg, só 3 dkg, tej fél liter vagy fél liter leves, ecet másfél centiliter, füszerpénz 3 fillér. Amennyiben a gazdaság tej helyett levest ad, abban az esetben napi 3 és fél dkg zsírt köteles adni a munkásnak. A fenti élelmiszerféleségek és mennyiségek kiadására azonban a munkaadó csak az esetben köteles, ha törvényes rendeletek másképen nem intézkednek. Ilyen esetben a megállapított legkisebb élelmiszer adag és a rendeletileg esetleg kiadható mennyiségek között mutatkozó különbséget vagy más élelmiszerben vagy pedig a megállapított árban számítva pénzben köteles a munkásnak kiadni. ^" A legkisebb és legnagyobb idény (sommás, hónapos) munkabér nem vonatkozik a munkaszüneti napon teljesített munkára és ilyen munkáért a felemelt napszámosórabér munkabér jár. V’. Az egészbéres gazdasági cselédekre vonatkozóan megállapított legkisebb és legnagyobb évi bér. Az egészbéres, éves gazdasági közcselédek (kocsis, béres, kanász, juhász, stb.) részére megállapított évibér a következő a vármegye egész területére. a. ) gabonajárandóság: legkisebb és legnagyobb 16 mázsa gabona. b. ) föld járandóság: 1. szántóföld megszántva tavaszinak legkisebb és legnagyobb 1200 négyszögöl. 2. kertföld: legkisebb és legnagyobb 200 négyszögöl. c. ) állattartás: 1. tehéntartás: legkisebb és legnagyobb a helyi szokásnak megfelelő tartáson és a tehén borjának tartása elválasztásig nős vagy családos cseléd részére. A nőtlen cselédnek is jár tehéníártás, ha családfenntartó. A nőtlen cseléjdnelv>naponkint egy liter tej jár. A tehén- tartásba munkaadó naponkint kiszolgáltatandó tejjárandósággal megválthatja. A tejjárandóság címén családonkint napi egy és fél liter tej, mint alaptéjjárandóság, ezenfelül a harmadik gyermek«vi 4
