Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (29. [!40.] évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-31 / 3. szám
— 87 — 21. számú minta a 14. §-hoz. A KÖZTENYÉSZTÉSRE SZOLGÁLÓ APAÁLLATOK GONDOZÓINAK FONTOSABB TUDNIVALÓI, KÖTELESSÉGEI: 1. Az apaállatgondozó köteles engedelmeskedni a munkaadónak és mindazoknak, akik hivatva vannak arra, hogy az apaállatok elhelyezését, tartását, gondozását és használatát ellenőrizzék. Ehhez képest köteles a vármegye alispánjának, a járási főszolgabírónak (m. város polgármesterének), a községi' elöljáróságnak, továbbá a vármegyei és járási m. kir. gazdasági felügyelőnek, a járási m. kir. (kör-, községi, m. váróéi) állatorvosnak, illetőleg mindezek kiküldötteinek utasításait szigorúan betartani. 2. Az apaállatok istállójában (óljában, aklában), valamint a hozzátartozó épületekben és udvarban állandóan a legnagyobb tisztaságot és rendet kell tartani. 3. Az apaállatgondozó köteles a reá bízott állatokat hűségesen ápolni, etetésükről, itatásokról és jártatásukról lelkiismeretesen gondoskodni és azokkal szelíden bánni. 4. Az apaállatgondozó osak a köztenyésztéshez tartozó tenyészérett nőivarú állatok fedeztetését engedheti meg. A nőivarú állatot tenyészérettnek kell tekinteni, ha a a) magyar tarka, telivér szimmentáli, szim- pientáli üsző a tizennyolc hónapot, b) alföldi miagyar és erdélyi magyar (u. n fehér) üsző a huszonnégy hónapot, c) mangalica süldő a tizenkettő hónapot, d) fehér hússertéssüldő a kilenc hónapot, e) jerkebárány és kecskegida ,a tizenöt hónapot betöltötte. 5. Egy apaállat naponta legfeljebb csak két nőivarú állatot fedezhet. Két nőivarú állat fedeztetése között legalább 6 órai időköznek kell lenni. Ugyanazt a nőivarú állatot egy napon belül rendszerint csak egyszer szabad fedeztetni. Kivételesen a nehezen fogamzó teheneket kétszer, a sertéseket pedig többször is szabad fedeztetni. 6. Az apaállatot az istállóban tartás ideje alatt kizárólag csak ellenőrzött egyedi fedeztetésre szabad használni. Ezért a fedeztetési jegy bemutatása és átadása kötelező. 7. A fedeztetési jegyet a nőivarú állat tulajdonosának kérésére a községi (m. városi) marhalevélkezelő díjmentesen állítja ki. 8. A fedeztetési jegyek különböző színűek és pedig la teheneké kék, a bivalyteheneké zöld, az anyakocáké rózsaszínű, az anyajuhoké sárga és az anyakecskéké narancsszínű. 9. Minden jegy három (A, B és C) lapból áll, melyek közül az A) a fedeztetésre ad engedélyt, a B) a fedeztetés megtörténtét igazolja, míg a C) a fedeztetés ellenőrzésére szolgál. A jegyek sorszámmal vannak ellátva olyan módon, hogy az egy jegyhez tartozó lapok sorszáma egyforma. 10. A marhalevélkezelő a fedeztetési jegy kiállítása alkalmával csak azokat a rovatokat tölti ki, amelyek a nőivarú állat tulajdonosának nevét és lakhelyét, továbbá az ivarzó nőivarú állat nevét, színét és korát (esetleg ellenőrzési számát) tüntetik fel. Ezenkívül a marhalevélkezelő a jegyre ráírja a jegy kiállításának helyét és idejét és a jegyet ellátja névaláírásával, valamint pecséttel. Az így kiállított fedeztetési jegy A) és B) lapját a marhalevélkezelő átadja a nőivarú állat tulajdonosának. A fedeztetési jegy C) lapja a fedeztetés ellenőrzése végett a marhalevélkezelő őrizetében marad. 11. A fedeztetési jegy a kiállításának napjától számított négy hónapig érvényes. Egy fedeztetési jegy alapján csak egy nőivarú állatot szabad fedeztetni, éspedig négy hónapon belül legfeljebb három ízben. A fedeztetési jegy érvényessége szempontjából a nehezen fogamzó teheneknek egy napon belül a kétszeri, a sertéseknek pedig egy napon belül a többszöri fedeztetése egy fedeztetésnek számít. 12. A nőivarú állat tulajdonosa a fedeztetési jegy A) és B) lapjait fedeztetés előtt az apaállat- gondozónak átadni tartozik. Az apaállatgondozó köteles megvizsgálni a fedeztetési jegy érvényességét ős megállapítani, hogy a fedeztetési jegy az elővezetett nőivarú állatra vonatkozik-e, 13. Az apaállatot nem szabad olyan nőivarú állathoz engedni, amelynek ivarszervéből nyálkás, genyes, vöröses szürke, vagy sárgás váladék ürül, melynek hüvelyén a nyálkahártya erősen piros és rajta .apró sárgás- göbök, sebek vagy fekélyek láthatók, továbbá, amely nem rendes időben ellett, amely nem rendes időre, vagy nem önmagától ve ■ tette el a magzatburkot. Erre nézve a fedeztetésre felvezetett nőivarú állat tulajdonosát minden esetben ki kell kérdezni. Abban az esetben, ha fedeztetés végett láthatóan beteg nőivarú állatot vezetnek az apaállathoz, az apaállatgondozó teendői a következők: köteles a) a fedeztetést megtagadni; b) a nőivarú állat tulajdonosától a fedeztetési jegy A) és B) lapját bevonni; c) a nőivarú állatot a fedeztető helyről minél hamarább elvezettetni; d) a fedeztető hely talajára esetleg lefolyt zavaros hüvelyváladékot az alatta lévő földdel együtt eltávolítani és az állatorvos által kijelölt helyen összegyűjteni, vagy megfelelő helyen elégetni; e) a bevont fedeztetési jegy A) és B) lapját a községi elöljáróságnak (m. város polgármesterének) beszolgáltatni és egyben az esetről jelentést tenni. 14. Ugyanazt a nőivarú állatot harmadízben csak abban az esetben szabad fedeztetni, hal az első fedeztetéstől számított 60 napnál nem több idő telt el. vagy pedig, ha a nőivarú állat tulajdonosa állatorvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a nőivarú állat egészséges és nem szenved olyan betegség