Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (29. [!40.] évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-31 / 3. szám
66 lagos részét kivonatban három példányban az alispánhoz negyedévenkinl fed kell [erjeszteni. (9) A kivetés érvényesítését a községi elöljáróság (m. városi adóhivatal) hirdetmény vagy más szokásos módon közhírré tenni köteles. Az évközben eszközölt kivetés érvé nyesi léséről esetrői- lesetre a feleket ugyanúgy kell értesíteni. Az érvényesített kivetési lajstromot a7- érdekeltek a köhirré- létel, illetőleg az értesítés napjától számított tizenöt papon belül megtekinthetik, amely idő alatt fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezések felett a vármegye közigazgatási bizottságának adóügyi albizottsága határoz, melynek határozata ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A fellebbezésnek (panasznak) halasztó hatálya nincsen. (10) A kivetett tenyészállatdijat legkésőbb minden év szeptember havának 1. napjáig a községi (m. városi) pénztárba kell befizetni. Azt a tenyészállatdijat, amelyet a (8) bekezdés értelmében utólag vetettek ki, legkésőbb minden év decemi- ber hó 1. napjáig kell a községi (m. városi) pénztárba 1 Kifizetni. Késedelmes fizetés esetében a te- Vyészállatdíj után a közadókra megállapított késedelmi kamatot kell fizetni. A szeptember hó 1. napjáig, illetőleg december hó 1. napjáig be nem fizetett tenyészállatdijat közadók módjára kell behajtani. A tenyészállatdij lefizetéséről nyugtát kell kiállítani. A tenyészállatdijak biztosítására és behajtására, az elévülésre, valamint a tévesen befizetett, vagy jogellenesen beszedett díjak vissza- fizelésére a közadó kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók. A befolyt tenyészállatdíjakat mindén hét végén az Alap 83.572 számú postalakarékpénztári csekkszámlája javára he kell fizetni. A törvényhatósági apaállatok haszná'ali díja. 31. g. (1) Az Alap bevételét képezik az 1940:XIII. te. 3. §-a elsői bekezdésének d) pontjában említett és a törvényhatósági apaállatok használata után évenkint fizetendői használati díjak. (2) A használati díj legkisebb, illetőleg legnagyobb mértéke a következő: bika után 100, 250 pengő, vagy a vételár 15 o/opa, kan után 25, 50 pengő, vagy a vételár 15»/o:-a. kos után 10, 15 pengő, vagy a vételár 15o/0;-a, kecskebak után 5, 10 pengő, vagy a vételár 15 o/o.i-a, (3) Az előbbi bekezdésben említett határértékek figyelembevételével és a törvényhatósági állattenyésztési bizottság (37. §.) meghallgatásával az alispán évente megállapítja minden egyes törvényhatósági apaállat évi használati diját. Ennél a megállapításnál figyelembe kell venni egyrészt az átengedett apaállat vételárát, minőségét és lenyész- értékét, másrészt az apaállattartó község (m. város) vagy közűiét anyagi helyzetét és a fedeztetési díj nagyságát. (4) Ha a törvényhatóság a köztenyésztést törvényhatósági apaállatokkal már teljesen ellátta és ha az Alap egyéb célkitűzése is megengedi, a használati díj mértékét a (2) bekezdésben említett legkisebb mértékig — az állattenyésztési bizottság (37. §.) meghallgatása után — az alispán csökkentheti. (5) A köztenyésztés céljára átengedett törvényhatósági apaállatok után minden év szeptember hó 15. napjáig kell a használati díjat az Alap 83.572 számú postatakarékpénztári csekkszámlája javára befizetni. Az Alap egyéb bevételei. 32. § (1) A 155.00—1941. F. M. számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a vármegye . . . 9198—941. sz. szabályrendeletével létesített állat- tenyésztési alapjának, — — — — — — ■— összes vagyona a követelésekkel és tartozásokkal együtt az Alapot illeti. (2) Az 1940:XIII. te. 3. §-ának első bekezdésének e)—g) pontja értelmében az Alap bevételét képezik : a) a törvényhatósági apaállatok biztosításából a 19. §. (15) bekezdése és az apaállatok értékesítéséből a 23. §. szerint lie folyó összegek; b) az 1908.XL1II. törvénycikk és az 1940:XJI1. te. 2. §-a alapján megállapított apaállatbeszerzési kedvezmények, illetőleg segélyek; c) egyéb bevételek és adományok; Az Alap költségvetése. 33. § (1) Az Alap kezeléséről naptári évenkint költségvetést kell készíteni, amelyben az évi bevételeket és kiadásokat részletesen elő- kell irányozni. (2) A költségvetést a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség és a törvényhatósági állattenyésztési bizottság (37. §.) meghallgatásával az alispán a m. kir. belügyminisztérium alá rendelt vármegyei számvevőség közreműködésével állítja össze. (3) A költségvetést az Alap rendeltetése tekintetében a 36. §. (1) és (2) bekezdésében foglalt részletezés szerint kell fejezetekre felosztani és ezeken a fejezeteken belül további rovatokra. A szükséges összegeket rovatonkint, sőt szükséghez képest alrovatonkint kell előirányozni. (4) Az alispán köteles a költségvetést részletesen megokolni és az állattenyésztés helyzetéről jelentést tenni. Ebben a jelentésben ki kell terjeszkedni a következőkre: a) a vármegye tenyészirányai és azok megoszlása a községek (m. városok) szerint; b) a köztenyésztéshez tartozó nőivarú állatok száma, minősége és megoszlása tenyészirányok szerint és községek (m. városok) között; c) a vármegyében lévő apaállatok száma és megoszlása tenyészirányok szerint és az egyes községek (m. városok) között; d) a törvényhatósági apaállatok száma az egyes
