Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1940. január-december (27. [!38.] évfolyam, 1-25. szám)
1940-12-31 / 25. szám
— 366 szalmáért pedig 8 kg. búzánál, illetve a búzának ( a Futura által arra a községre megállapított i áránál. Abban az esetben, amikor az aratók szalma- járandóságának megfelelő kereszt számú gabona nem lesz külön összehordva.,, vagy nem lesz a termett gabonakeresztiek száma alapján elszámolva, 100 kg. szemre: 200 kg. őszi szalma, illetve 160 kg. tavaszi szalma számítandó., mint legkisebb mennyiség. Amennyiben a gazdaság az aratás alkalmával az aratóknak kévekötő aratógéppel segít, kát. holdankint másfél férfi napszámot, marokrakó aratógép használata esetében pedig egy férfi napszámot van joga az aratók által visszaszolgáltatnia, de köteles az általa géppel learatott terület után a teljes részt kiadni. Lófogatu gereblye egy napi munkájáért a gazdaság legfeljebb 2 férfi napszámot szolgáltathat vissza az aratókkal. A visszaszolgálandó napok együttesen az összes arató által szolgálandó le és a leszolgálá- sáig a biztosíték visszatartható. Az arató keresetéből, abban az esetben, ha a szerződésben az őszi terménybetakarulási munkákat is vállalták, (répa, tengeri stb.), kaszá- sonkint és kötözőnkint 200 kg. vegyesgabonánál, marokszedőnkint pedig 100 kg. vegyes gabonánál több a gazdaság részéről biztosíték fejében vissza nem tartható. M a g 1 e n : Aratásáért, keresztberakásáért, vagy petren- cébe gyűjtéséért és behordásáért a megállapított legkisebb munkabér, szakmánybér esetében kat- holdanként élelmezés nélkül 90 kg., élelmezés mellett 80 kg., búza. Aratásáért, keresztberakásáért, vagy petnen- cébe gyűjtéséért pedig a megállapított legkisebb munkabér szakmánybér esetében kát. holdankint élelmezés nélkül 80 kg., élelmezés mellett 70 kg. búza. R o s 11 e n : Nyüvéséért, esetleges forgatásáért és kereszt- berakásáért a megállapított legkisebb munkabér szakmánybér esetében kát. holdanként élelmezés nélkül 200 kg. búza. Az aratási, hordási és cséplési időre járó élelmezés legkisebb mértéke a következő : Naponta és személyenkint: kenyérliszt 70 dkg főzőliszt 35 dkg., hús 7 dkg., zsír 3 dkg., só 3 dkg., bab 10 dkg., burgonya 50 dkg., tej fél liter, vagy leves, ecet 1.5 del, füszerpénz 4 fillér. Ha a gazdaság nem tejet, hanem levest ad a munkásoknak, abban az esetben napi 3.50 dkg. zsírt köteles adni a munkásoknak. A szakácsnőt a gazdaság fizeti és adja a főzéshez szükséges tüzelőt. A gazdaság adhat élelmezésül csak az aratás és hordás idejére, 3 hétre, kaszásnak, marokszedőnek, kötözőnek személyenkint 100 kg. vegyes gabonát (fele búza, fele rozs) és 1 kg. zsírt. Amennyiben az aratás 3 hétnél tovább tartana, abban az esetben ahány nappal tovább tartott az aratás, annyi napra arányosan jár még személyenkint a 100 kg. vegyesgabonának és 1 kg. ^sírnak a többlet napra eső mennyisége. A burgonya részes munkájúra vonatkozóan megállapított legkisebb munkabérek. A burgonya részes munkájával járó alább megjelölt kézimunkákért megállapított legkisebb munkabér jobb termöképességü földön a termés egynegyede, gyengébb képességű földön a termés egyharmada. Amennyiben a munkás csak a burgonya szedését végzi, abban az esetben a részbér jobb termöképességü földön egytizede, gyengébb termő képességű földön a burgonya egynyolcada. A munkaadó a földet jó termöerőben, továbbá vetésre előkészítve köteles átadni és vetőgumót is tartozik szolgáltatni. A munkást terhelő kézimunka alatt érteni kell a vetéssel (ültetéssel), műveléssel (3-szori kapállással és töltögetéssel), betakarítással (beleértve a válogatást is) és behordással ^beleértve az elvermelést is) kapcsolatos összes kézimunkát. Amennyiben a munkás munkáján felül egyéb szolgáltatásra is köteles. £pld. vetö.gumó adására), ennek helyben szokásos értékét a munkaadó megtéríteni tartozik. Jobb termöképességü föld alatt kell érteni azt a földet jnely 5—10 éves átlagban 55 mázsáig felül terem,, gyengébb termöképességü föld alatt pedig az 55 mázsa átlagtermésen alulit. A munkás részét a gazdaság köteles hazaszállítani. Abban az esetben, ha az ültetést a gazdaság vég^j, a részesmunkás 4 napot köteles a gazdaságnak visszaszolgálni.
