Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (36. [!37.] évfolyam, 1-32. szám)
1939-06-30 / 16. szám
— 148 re essék. Általában a fűtőnek adandó utasításokban a gépész józan mértékletességet köteles tanúsítani és feladatát a fűtővel együtt az arányos munkamegosztás elvének alkalmazásával elvégezni. 8. Fizetéses sz\ab\adság. Mindazok a gépkezelők (gépészek, fűtők, másodgépészek), akik már 5 éven át riendszleríesen, tehát minden évben úthenger- löknél teljesítenek szolgálatot és évenként legalább átlag 6 hónapot szolgálnak, a 6— 10 szolgálati évben 1 heti, mig la 10 évien felüli szolgálat Után 2 heti fizetéses szabadságot igényelhetnek. A fizetéses szabadságot vagy az aratás idejére eső hengerlési szünetben, vagy pedig az őszi hengerlési, gépszétszerelési munkák teljes befejezése után engedélyezi az alispán. — II. A gépkezelők (gépész és fütő) kötelességei. , 1. Az úlhengerlő üzembe helyezése. Az uthengerlőhöz való kirendelés után a gépkezelők pontosan az előirt időre a géphez utaznak és a rendelkezéseket, amelyek a gép esetleges összeszerelée é üzemképes állapotba helyezésére vonatkoznak, végrehajtják. A gép üzemképes állapotba helyezését az államépitészeti hivatalnak bejelentik és kérik a hengerlési, vagy szántási munka elkezdésére vonatkozó utasítást. 2. A géppel üctló megindulás. A gépész a géppel való megindulás előtt köteles a gép összes biztonsági berendezéseinek (fék, biztonsági szelepek, fesz- mérők, tápszivattyuk, tüzszekrény, ólom- szegcsavar, szikrafogó stb.), valamint az olajozó készülékek és vizállás-mutató jóságáról és azok helyes működéséről meggyőződést szerezni és azok működését napközben is többször ellenőrizni még akkor is ha a géppel a fűtő hengerel, szánt, vagy Utazik. A gőzhenglerlőknél a forrcsöveket és a füstszekrényt a koromtól minden reggel, a kazán felfütése előtt gondosan meg kell tisztítani. 3. Tűzbiztonsági rendszabálgok. Szikrafogónak mindenkor feltétlenül Vagy a füstszekrényben, vagy a kéményre szerelve kell lennie. Szikrafogó nélkül gépben tüzelni, vagy azzal dolgozói minden körülmények között még lakatlan vidéken fs, azonnali elbocsátás terhe alatt tilos. 'Községek, városok belterületén, lakóházak és gyúlékony anyagok közelében mindenkor, de száraz szeles időben különösen nagy gond fordítandó arra hogy a hamuláda zárva legyen, léghuzam fejlesztőt és segédtolattyut alkalmazni, apró, vagy poros szenet tüzrerakni és salaktisztitást végezni nem szabad. Ilyen helyen a tüzrerakást lehetőleg mellőzni kell, de ha az tovább már nem halasztható, a géppel meg kell állni és a tüzrerakás ideje alatt a kéményt állandóan lefedve kell tartani. Általában különös figyelem fordítandó arra, hogy az esetleges szikraképződés megakadályoztassék. Gyúlékony anyagok mellett való elhaladáskor a gépet lehetőleg 'az Útnak a gyúlékony anyagföl távol levő oldalán kell vezetni. 4. A gép leállása utáni kötelességek. A napi munka befejezése, illetőleg a gép leállása után köteles a gépész a fűtővel együtt a gépet és tartozékait gondosan megtisztítani, megolajozni, illetve megkenni, tüzetesen megvizsgálni minden részt, hogy rendben van-e és a szükséges apróbb javításokat, mind például meglazult csavarok, tömszelence csavarjainak meghúzása, esetleges tömitőanyag csere, hibásan működő feszmérő kicserélése stb. elvégezni. Általában köteles biztosítani a gép másnapi üzemzavar nélküli munkáját. A napi' hengerlési munka befejezése után a kazánban a vizet a legkisebb vízállást mutató jegynél legalább 40 mm-rel magasabban kell tartani, a kamu szekrényt el kell zárni és a kéményt felül Ke kell fedni. Ha fagy veszélye áll fenn, az esetben a kazánban gy enge füzet kell d ar tani, a víztartóból és a tápcsőből a vizet ki kell bo- csájtani. Fagy veszély esetén a motorhengerlőnél a hűtővizet a gép leállása után éjjelre le kell ereszteni.
