Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1938. január-december (36. évfolyam, 1-35. szám)

1938-01-15 / 1. szám

tása érdekében mintegy ösztönükké vált, s melyet főkép a vonóállatok használata tesz könnyűvé számukra. A cigányok — kevés kivétellel — cse­lekedeteiket, életmódjukat tekintve, törvényen kí­vül álló bűnöző, közveszélyes egyének, kiket csak szigorú, következetesen és állandóan végrehajtott intézkedésekkel lehet megfékezni és rendes élet­módra szorítani. Fentiek előrebocsátása után, a megyei vá­rosok polgármestereit — továbbá a járási főszol- gabirák utján — a községek elöljáróságait felhi- vom, mikép a hatóságuk területén lakó cigányok­nak megfelelő módon adják tudomásukra, hogy öszvért, vagy szamarat csak az elsőfokú rendőr- hatóság engedélyével szerezhetnek és e vonóálla­tokra vonatkozó marhalevél csak rendőrhatósági engedély alapján állítható és irható át nevükre; vonóállatok vétele előtt tehát, az illetékes rendőr- hatóságnál kötelesek jelentkezni. Figyelemmel az állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. t. c. végrehajtása tárgyában, 100.000 —1932. F. M. sz. alatt kiadott utasítás 147. §-ának 1. bekezdésére a (vándor) cigányok lovai állandó állategészségügyi felügyelet ala.t állanak, — mi­végből Címek hozzák a hatóságuk területén lakó cigányok tudomására, hogy e rendeletszakasz 5., 7. bekezdése értelmében, lovaikat a helyhatósági, vagy a járási m. kir. állatorvos által kijelölt hely­re és időben, de feltétlen minden hónapban egy­szer, állategészségügyi vizsgálat céljából elővezet­ni kötelesek; ennek elmulasztása esetén az előve­zetést a hatóság eszközli és az állat tulajdonosa ellen a V. U. 574. §-ának 81. pontjába ütköző ki­hágás miatt a feljelentést az illetékes r. b. bíróság­nál megteszi. Címek a marhalevélkezelöket meg­felelőkép utasítsák. E körrendeletét tudomásvétel és megfelelő éljárhatás iránti megkereséssel a megyei városok­ban székelő államrendörségi m. kir. kapitánysá­goknak, a szombathelyi csendőrosztályparancsnok- ságnak és épugy a törvényhatósági m. kir. állat­orvosnak megküldöm. A járások főszolgabiráit felhívom, mikép a fentebb előadottakra figyelemmel, a legnagyobb körültekintéssel és közvetlen intézkedéseik utján is hassanak oda, hogy hatóságuk területén a cigá­nyok lovat, öszvért, vagy szamarat — valamely rendkívüli méltánylást érdemlő esetet kivéve — egyáltalában ne szerezhessenek, mivégből az elő­irt rendőrhatósági engedélyt tagadják meg. E rendelkezéssel kapcsolatos netáni kihágások sanctióját illetőleg hivatkozom: az 1928. évi XIX. t. c. 5. §-ában, 100. § a V. U. 574. §-ának 1. pontjában 575. §-ának 2, 3, 5. 6, 7, 10, 11. pontjaiban foglaltakra, azzal a hozzáadással, hogy a T. 102. §-ának 3. pontja és a V. U. 577. §-ának c) pontja alapján: a tudva hamis, hamisított, vagy más állatra vonatkozó marhale­véllel elkövetett visszaélés, mint kihágási cselek­mény fennforgása esetében, az a vonóállat, mely­re nézve a kihágás elkövettetett: elkobzás tárgya: az elkobzott állat értékesítésére, az eladási ár ho- vafordítására a V. U. 581. és 582. §-ai irányadók. Fentebbi rendelkezéseim célja, hogy a cigá­nyok kóborlásaival kapcsolatos, abból eredő, az élet- és vagyonbiztonság elleni bűncselekmények­nek a lehetőséghez képest minél teljesebben gátat vessek s hogy a cigányokat állandó helyhez- kötöttségük folytán: munkás, rendes életmódra szorítani megkíséreljem, miért is közrendészeti és közbiztonsági szempontokból e nagyjelentősé­gű feladat megközelíthetése, elérése céljából Cí­mektől elvárom, hogy intentióimat teljesen ma­gukévá téve, rendelkezéseim végrehajtása körül kellő eréllyel, körültekintéssel és állandó aktivi­tással járnak el. II. Felhívom továbbá Címetek figyelmét Veszprém vármegye alispánjának azon értesítésére hogy a minden év szeptember hó 7-én és 8-án a csatkai szentkutnál megtartott búcsú alkalmával Vasvármegye egyes községeiből is — a szombat- helyi esendőrosztályparancsnokság megállapítása szerint leginkább a celldömölki és ostffyasszony- fai őrskörletek területéről — hatósági engedéllyel ellátva, tömegesen jelentek meg cigányok, rész­ben saját kocsijukkal, részben fuvarosok igénybe­vételével, s ott lelkigyakorlatok végzésének leple alatt botrányos mulatságokat rendeztek. Ezen összejövetelt használják fel a cigányok leginkább arra. hogy az ifjabb cigánylegények a eigányleányokkal összeismerkedve, vadházasságo­kat kössenek. Tekintettel arra, hogy a fentieken felül az ott megjelenő cigányok a közbiztonságot és vagyon­biztonságot is nagymérvben veszélyeztetik, út­közben lopnak, rabolnak és testisértéseket követ­nek el, — felhívom Címeteket, hogy ezen össze­jövetelt feltétlenül akadályozzák meg és ezen idő­tájban semminemű cim alatt ne adjanak enge­délyt a cigányoknak lakóhelyükről való eltávo­zásra. — Ennek kapcsán felhívom Címetek figyelmét a 257.000—1928. B. M. sz. körrendelet 6. pontjának azon rendelkezésére, hogy a rendőrhatóságoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom