Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1938. január-december (36. évfolyam, 1-35. szám)
1938-01-15 / 1. szám
tása érdekében mintegy ösztönükké vált, s melyet főkép a vonóállatok használata tesz könnyűvé számukra. A cigányok — kevés kivétellel — cselekedeteiket, életmódjukat tekintve, törvényen kívül álló bűnöző, közveszélyes egyének, kiket csak szigorú, következetesen és állandóan végrehajtott intézkedésekkel lehet megfékezni és rendes életmódra szorítani. Fentiek előrebocsátása után, a megyei városok polgármestereit — továbbá a járási főszol- gabirák utján — a községek elöljáróságait felhi- vom, mikép a hatóságuk területén lakó cigányoknak megfelelő módon adják tudomásukra, hogy öszvért, vagy szamarat csak az elsőfokú rendőr- hatóság engedélyével szerezhetnek és e vonóállatokra vonatkozó marhalevél csak rendőrhatósági engedély alapján állítható és irható át nevükre; vonóállatok vétele előtt tehát, az illetékes rendőr- hatóságnál kötelesek jelentkezni. Figyelemmel az állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. t. c. végrehajtása tárgyában, 100.000 —1932. F. M. sz. alatt kiadott utasítás 147. §-ának 1. bekezdésére a (vándor) cigányok lovai állandó állategészségügyi felügyelet ala.t állanak, — mivégből Címek hozzák a hatóságuk területén lakó cigányok tudomására, hogy e rendeletszakasz 5., 7. bekezdése értelmében, lovaikat a helyhatósági, vagy a járási m. kir. állatorvos által kijelölt helyre és időben, de feltétlen minden hónapban egyszer, állategészségügyi vizsgálat céljából elővezetni kötelesek; ennek elmulasztása esetén az elővezetést a hatóság eszközli és az állat tulajdonosa ellen a V. U. 574. §-ának 81. pontjába ütköző kihágás miatt a feljelentést az illetékes r. b. bíróságnál megteszi. Címek a marhalevélkezelöket megfelelőkép utasítsák. E körrendeletét tudomásvétel és megfelelő éljárhatás iránti megkereséssel a megyei városokban székelő államrendörségi m. kir. kapitányságoknak, a szombathelyi csendőrosztályparancsnok- ságnak és épugy a törvényhatósági m. kir. állatorvosnak megküldöm. A járások főszolgabiráit felhívom, mikép a fentebb előadottakra figyelemmel, a legnagyobb körültekintéssel és közvetlen intézkedéseik utján is hassanak oda, hogy hatóságuk területén a cigányok lovat, öszvért, vagy szamarat — valamely rendkívüli méltánylást érdemlő esetet kivéve — egyáltalában ne szerezhessenek, mivégből az előirt rendőrhatósági engedélyt tagadják meg. E rendelkezéssel kapcsolatos netáni kihágások sanctióját illetőleg hivatkozom: az 1928. évi XIX. t. c. 5. §-ában, 100. § a V. U. 574. §-ának 1. pontjában 575. §-ának 2, 3, 5. 6, 7, 10, 11. pontjaiban foglaltakra, azzal a hozzáadással, hogy a T. 102. §-ának 3. pontja és a V. U. 577. §-ának c) pontja alapján: a tudva hamis, hamisított, vagy más állatra vonatkozó marhalevéllel elkövetett visszaélés, mint kihágási cselekmény fennforgása esetében, az a vonóállat, melyre nézve a kihágás elkövettetett: elkobzás tárgya: az elkobzott állat értékesítésére, az eladási ár ho- vafordítására a V. U. 581. és 582. §-ai irányadók. Fentebbi rendelkezéseim célja, hogy a cigányok kóborlásaival kapcsolatos, abból eredő, az élet- és vagyonbiztonság elleni bűncselekményeknek a lehetőséghez képest minél teljesebben gátat vessek s hogy a cigányokat állandó helyhez- kötöttségük folytán: munkás, rendes életmódra szorítani megkíséreljem, miért is közrendészeti és közbiztonsági szempontokból e nagyjelentőségű feladat megközelíthetése, elérése céljából Címektől elvárom, hogy intentióimat teljesen magukévá téve, rendelkezéseim végrehajtása körül kellő eréllyel, körültekintéssel és állandó aktivitással járnak el. II. Felhívom továbbá Címetek figyelmét Veszprém vármegye alispánjának azon értesítésére hogy a minden év szeptember hó 7-én és 8-án a csatkai szentkutnál megtartott búcsú alkalmával Vasvármegye egyes községeiből is — a szombat- helyi esendőrosztályparancsnokság megállapítása szerint leginkább a celldömölki és ostffyasszony- fai őrskörletek területéről — hatósági engedéllyel ellátva, tömegesen jelentek meg cigányok, részben saját kocsijukkal, részben fuvarosok igénybevételével, s ott lelkigyakorlatok végzésének leple alatt botrányos mulatságokat rendeztek. Ezen összejövetelt használják fel a cigányok leginkább arra. hogy az ifjabb cigánylegények a eigányleányokkal összeismerkedve, vadházasságokat kössenek. Tekintettel arra, hogy a fentieken felül az ott megjelenő cigányok a közbiztonságot és vagyonbiztonságot is nagymérvben veszélyeztetik, útközben lopnak, rabolnak és testisértéseket követnek el, — felhívom Címeteket, hogy ezen összejövetelt feltétlenül akadályozzák meg és ezen időtájban semminemű cim alatt ne adjanak engedélyt a cigányoknak lakóhelyükről való eltávozásra. — Ennek kapcsán felhívom Címetek figyelmét a 257.000—1928. B. M. sz. körrendelet 6. pontjának azon rendelkezésére, hogy a rendőrhatóságoknak