Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (35. évfolyam, 1-35. szám)
1937-07-15 / 18. szám
— 214 Vasvármegye' Alispánjától. 5571—1937. szám. Valamennyi Közigazgatási Hatóságnak. (Külön is kiadatott.) Tudomásvétel és esetleges további megfelelő eljárás céljából kiadom. Szombathely, 1937. május 6. Alispán rendeletéből: DR. FORGÁCS JOZSF.F sk. vm. aljegyző, tb. főszolgabíró. ül. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. Másolat. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 34.600—1937. F. M. számú körrendeleté. A rühösség ellen fokozott védekezés. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegségekről vezetett itteni nyilvántartás adatai szerint a rühösség, de különösen a lovak rühössége — amiint erre különben az 1937. évi tavaszi állatvizsgálat tárgyéban kiadott 130.584 —1936. F. M. számú (B. K. 1937. évf. 12. napon) rendeletemben már felhívtam a figyelmet — a múlt év közepe óta feltűnően terjed. Minthogy a rühösség nemcsak a beteg állatok leromlása és a gyógykezelés költségei áital okoz igen lényeges gazdasági károsodást, hanem azáltal is, hogy a külföldre irányuló állatkivitelünk elé sokszor elháríthatatlan akadályokat gördít ennélfogva továbbterjedését minél előbb megkell állítani és a betegséget mindenképen el kell fojtani. Elfojtásának lényegesebb akadályai annál ke- vésbbé lehetnek, mert a 100.000—1932. F. M. sz. (a rendeletet az érdekelt hatóságok közvetlenül kapták meg) rendelet 452—463. §-aiba foglalva erre a célra alkalmas, többszörösen kipróbált rendszabályok állanak rendelkezésre és csupán e rendszabályok pontos és erélyes végrehajtásáról kell gondoskodni. Ennek érdekében a következőkre hívom fel Alispán (Polgármester) urat. A rühösség okozta fentemlitett gazdasági károsodásokra utalással a legkiterjedtebb módon haladéktalanul hívja fel a gazdaközönséget, hogy hasznos háziállatainak rühösségben történt megbetegedését, vagy e betegségre gyanús állapotát, mihelyt azt észleli, annál inkább azonnal jelentse be a helyi állategészsügyi hatóságnak, mert a rühösség elterjedését főképen a be nem jelentett, eltitkolt esetek okozzák és mert éppen ezért a bejelentés elmulasztását a törvény szigorúan bünteti. Utasítsa a helyhatósági állatorvosokat, hogy az állatok egészségi állapotát állandóan éber figyelemmel kisérjék s minden kínálkozó alkalmat használjanak fel arra, hogy a nagyobb számban együtt tartott, főképen a közösen legeltetett, továbbá az utak építésénél használt állatokat a rühösség szempontjából tüzetesen megvizsgálják, a vásárra felhajtott állatok vizsgálatánál pedig a rühösségre különös súlyt helyezzenek; ott pedig, ahol közlegelőre járó állatok között már megállapittatott a rühösség, minél sűrűbb időközökben ismételten vizsgálják meg azokat a megelőzőleg a beteg állatokkal legeltetett, tehát fertőzésre gyanúsaknak tekintendő állatokat, amelyek a 100.000—1932. F. M. sz. rendelet 452. §-a (2) bekezdésének 1. pontja értelmében nem különittettek el. Utasitsa továbbá a nevezett állatorvosokat, hogy a rühösség elleni védekezések, valamint a rühös állatok szakszerű gyógykezelésének fontosságára minden alkalommal hívják fel a gazdaközönség figyelmét, s ha annak előfeltételei fennállanak, hassanak oda, hogy az érdekelt állatbirtokosok a rühösség gyógykezelésénél minél kiterjedtebben alkalmazzák a kéndioxyd-gázzal való gyógykezelést, amellyel a leggyorsabban, leg eredményesebben és nagyobb számú állat gyógykezelése esetén egyszersmind a legkisebb költséggel gyógyítható a betegség. Végül arra is utasítsa a helyhatósági állatorvosokat, hogy a beteg és a beteggyanus állatok gyógykezelésének megkezdésekor kellő figyelemmel legyenek az állatok tartási helyének fertőtlenítésére (az u. n. előzetes fertőtlenítés s hogy az állatok gyógyulásának megállapításánál valamint a fertőtlenítés végrehajtásánál különös gondossággal járjanak el, nehogy a betegség újból fellépjen; ugyanezen okból ajánlatos az áilatok gyógykezelését —még a betegség legenyhébb eseteiben is — megismételni, hogy ez alkalommal az atkáknál sokkal el- lenállóbb s az első gyógykezelés alkalmával esetleg el nem pusztult petékből időközben kikelt atkák is elpusztíitassanak; a fertőtlenítést minden esetben a fenthivatkozott rendelet 49. sz. melléklete 2. pontja 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott módon azaz mésztej helyett 2—3 °/o-os kreotannal végeztessék, mert csak az illanó fertőtlenítőszer képes a rések és repedésekbe húzódott rühatkákat is megsemmisíteni; a fertőtlení