Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (35. évfolyam, 1-35. szám)

1937-07-15 / 18. szám

— 214 ­Vasvármegye' Alispánjától. 5571—1937. szám. Valamennyi Közigazgatási Hatóságnak. (Külön is kiadatott.) Tudomásvétel és esetleges további megfelelő eljárás céljából kiadom. Szombathely, 1937. május 6. Alispán rendeletéből: DR. FORGÁCS JOZSF.F sk. vm. aljegyző, tb. főszolgabíró. ül. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. Másolat. A m. kir. földmivelésügyi miniszter­nek 34.600—1937. F. M. számú körrendeleté. A rühösség ellen fokozott védekezés. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertő­ző állatbetegségekről vezetett itteni nyilvántar­tás adatai szerint a rühösség, de különösen a lo­vak rühössége — amiint erre különben az 1937. évi tavaszi állatvizsgálat tárgyéban kiadott 130.584 —1936. F. M. számú (B. K. 1937. évf. 12. napon) rendeletemben már felhívtam a figyelmet — a múlt év közepe óta feltűnően terjed. Minthogy a rühösség nemcsak a beteg állatok leromlása és a gyógykezelés költségei áital okoz igen lényeges gazdasági károsodást, hanem az­által is, hogy a külföldre irányuló állatkivitelünk elé sokszor elháríthatatlan akadályokat gördít ennélfogva továbbterjedését minél előbb megkell állítani és a betegséget mindenképen el kell fojtani. Elfojtásának lényegesebb akadályai annál ke- vésbbé lehetnek, mert a 100.000—1932. F. M. sz. (a rendeletet az érdekelt hatóságok közvet­lenül kapták meg) rendelet 452—463. §-aiba fog­lalva erre a célra alkalmas, többszörösen kipró­bált rendszabályok állanak rendelkezésre és csu­pán e rendszabályok pontos és erélyes végrehaj­tásáról kell gondoskodni. Ennek érdekében a következőkre hívom fel Alispán (Polgármester) urat. A rühösség okozta fentemlitett gazdasági ká­rosodásokra utalással a legkiterjedtebb módon haladéktalanul hívja fel a gazdaközönséget, hogy hasznos háziállatainak rühösségben történt meg­betegedését, vagy e betegségre gyanús állapo­tát, mihelyt azt észleli, annál inkább azonnal je­lentse be a helyi állategészsügyi hatóságnak, mert a rühösség elterjedését főképen a be nem je­lentett, eltitkolt esetek okozzák és mert éppen ezért a bejelentés elmulasztását a törvény szigo­rúan bünteti. Utasítsa a helyhatósági állatorvosokat, hogy az állatok egészségi állapotát állandóan éber figyelemmel kisérjék s minden kínálkozó alkal­mat használjanak fel arra, hogy a nagyobb szám­ban együtt tartott, főképen a közösen legeltetett, továbbá az utak építésénél használt állatokat a rühösség szempontjából tüzetesen megvizsgálják, a vásárra felhajtott állatok vizsgálatánál pedig a rühösségre különös súlyt helyezzenek; ott pe­dig, ahol közlegelőre járó állatok között már megállapittatott a rühösség, minél sűrűbb idő­közökben ismételten vizsgálják meg azokat a megelőzőleg a beteg állatokkal legeltetett, tehát fertőzésre gyanúsaknak tekintendő állatokat, ame­lyek a 100.000—1932. F. M. sz. rendelet 452. §-a (2) bekezdésének 1. pontja értelmében nem különittettek el. Utasitsa továbbá a nevezett állatorvosokat, hogy a rühösség elleni védekezések, valamint a rühös állatok szakszerű gyógykezelésének fon­tosságára minden alkalommal hívják fel a gaz­daközönség figyelmét, s ha annak előfeltételei fennállanak, hassanak oda, hogy az érdekelt ál­latbirtokosok a rühösség gyógykezelésénél minél kiterjedtebben alkalmazzák a kéndioxyd-gázzal való gyógykezelést, amellyel a leggyorsabban, leg eredményesebben és nagyobb számú állat gyógy­kezelése esetén egyszersmind a legkisebb költség­gel gyógyítható a betegség. Végül arra is utasítsa a helyhatósági állat­orvosokat, hogy a beteg és a beteggyanus álla­tok gyógykezelésének megkezdésekor kellő fi­gyelemmel legyenek az állatok tartási helyének fertőtlenítésére (az u. n. előzetes fertőtlenítés s hogy az állatok gyógyulásának megál­lapításánál valamint a fertőtlenítés végre­hajtásánál különös gondossággal járjanak el, nehogy a betegség újból fellépjen; ugyanezen okból ajánlatos az áilatok gyógykezelését —még a betegség legenyhébb eseteiben is — megismé­telni, hogy ez alkalommal az atkáknál sokkal el- lenállóbb s az első gyógykezelés alkalmával eset­leg el nem pusztult petékből időközben kikelt at­kák is elpusztíitassanak; a fertőtlenítést minden esetben a fenthivatkozott rendelet 49. sz. mellék­lete 2. pontja 4. §-ának (1) bekezdésében meg­határozott módon azaz mésztej helyett 2—3 °/o-os kreotannal végeztessék, mert csak az illanó fer­tőtlenítőszer képes a rések és repedésekbe húzó­dott rühatkákat is megsemmisíteni; a fertőtlení­

Next

/
Oldalképek
Tartalom