Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (34. évfolyam, 1-33. szám)

1936-10-15 / 27. szám

— 247 — 14. §. Gondnok: Az intézet pénztári, gazdasági és irodai ügyeit a kórházigazgató, illetve kórház­fenntartó rendelkezései alapján az érvényben lévő törvények és rendeletek keretein belül intézi, közvetlen főnöke az igazgató-főorvos. Kezeli a Kézipénztárt és az igazgató-főorvos utalványozá­sára a jelen szabályrendeletben megállapított ke­retek között kifizetéseket teljesít. Vezeti az összes kórházi könyveléseket és az ellátmány számadást minden hó végén lezárja és a megfelelő okmányokkal együtt az alispánhoz terjeszti fel, aki ezt a számvevőséggel felülvizs­gáltatja. Az intézet részére szükséges beszerzé­sekről a zárt, illetve nyilvános versenytárgyalási hirdetményeket a szállítókkal kötendő szerződé­seket az igazgató-főorvos utasítása alapján el­készíti. Az 1300—1932. sz. N. M. M. rendeletben elő­irt forma szerinti betegforgalmi kimutatást Ve­zeti, azt havonta lezárja s az illetékes helyekre felülvizsgálat végett felterjeszti. Negyedévenként az előirt negyedévi, félévenként a félévi, év vé­gén pedig az egész évi betegforgalmi kimuta­tást állítja össze és terjeszti fel. Vezeti a konyha­anyag és fogyasztási anyag számadást, havon- kint lezárja és az eredményt a raktár-készlettel összehasonlítja. Végzi az élelmezési tiszt teen­dőit is. Őrködik a kórházi épületek jókarban tar­tása felett és a szükséges javítási és tatarozá- si munkálatokról kellő időben jelentést tesz az igazgató-főorvosnak. Felügyel a személyzet mű­ködésére és a kórház egész területén és: az épü­letekben a rend, fegyelem és tisztaság fenntar­tásáért felelős. Az igazgató-főorvossal egyetem­ben elkészíti a kórház következő évi költségvetési előirányzatát. Felügyel a kórház takarékos fűté­sére, viz- és villanyfogyasztásra. A kerti mun­kálatokat vezeti. Egyebekben köteles az 1300—1932. sz. N. M. M. rendelet és az 50.000—923. sz. N. M. M. rendelettel kiadott ^pénzkezelési, számviteli és gazdasági utasításban foglaltak szerint, valamint az alispán és igazgató-főorvos rendelkezései sze­rint eljárni. 15. §. Ápolószemélyzet: Feladata a betegek ápo­lása, gondozása, felügyelete és őrizete. Ehhezké- pest köteles minden ápoló az orvosok utasítá­sait követni és az ápolókra vonatkozó utasítást ismerni, a reá bízott betegek jólétéről, bizton­ságáról a legnagyobb odaadással gondoskodni. Minden észlelt rendkívüli esetről az orvost érte siteni, továbbá minden olyan esetről, mely hi­vatalos jelentést von maga után (születés, halál, bűnügyi esetek) az igazgató-főorvosnak tartoznak jelentést tenni. A helyiségek fűtése, világítása, szellőztetése tekintetében az igazgató-főorvos utasítása alapján járnak el. Kötelesek a megálla­pított sorrendben éjjeli inspekciót tartani, nap­pal pedig azon időben, mikor nem tartózkodnak az osztályon, (ebédidő, stb.) osztályonként egy- egy ügyeletest állítani. A kezelésükre bízott osz­tályon átadott ingó leltári tárgyakról elszámolás­sal tartoznak. Alkalmazott szülésznő: A kórház szülési ese­teknél a szülésznél való segédkezés, valamint a gyermekágynál szükséges kezelés elvégzésére szülésznőt alkalmaz, megbízatása egy évre szól s a kórházbizottság jóváhagyásával az igazgató­főorvos alkalmazza. Dijjazása esetenként az igaz­gató-főorvos előterjesztésére a kórházbizottság által megállapított összegben. A személyzet többi tagjainak munkaköre: a) A szegődményes két férfi szolga a ka­pusi szolgálatot, a konyhakerti munkálatokat, valamint a kórházban a beteghordozást és kül- dönci teendőket végzi és télen a fűtésről gon­doskodnak. b) A szegődményes női alkalmazottak pe­dig az osztályokon szükséges házi munkát látják el Hetenként egyszer szabad délutánt (kimenő) élveznek. 16. §. Évi és időleges szabadságok: Az igazgató­főorvos minden évben 6 heti, az osztályvezető alorvos (segédorvos) 4 heti, a gondnok pedig 4 heti szabadságra tarthat igényt az alispán által jóváhagyott időben. Ezen túl terjedő sza­badságot az igazgató-főorvos előterjesztésére az alispán adhat.4-Megfelelő helyettesitésről azonban hatáskörébe gondoskodni köteles. V. Betegek felvétele, ápolása, elbocsátása. Napi ápolási dij és a szedhető külön orvosi díjazás. 17. '§• A betegek felvétele és ápolása, elbocsátása tekintetében az 1300—1932. sz. N. M. M. ren­delet 18. §. irányadó. Amennyiben hivatalos idő­ben hoznak beteget s a beteg előreláthatólag rövidesen meghal, úgy a felvevő orvos a szemé­lyi adatokat köteles tőle, vagy hozzátartozóitól jegyzőkönyvbe venni és a gondnoki irodába át­adni. A betegek a kórházban csak addig ápol­hatok, mig a kórállapot ezt megköveteli. Be­teget akarata ellenére a kórházban visszatartani nem szabad. Kivételt képez a hatósági orvos ál­tal beutalt hevenyfertőző beteg, elmebeteg és a kiskorúak. A beteg elbocsátása felett az igazgató-főor­vos, illetőleg az osztályt vezető határoz. Az el­bocsátott betegek fejlapjai kiállítva és igazgató­főorvos által aláírva, a gondnoki irodába kül­dendők. A betegsegélyző pénztári betegek részére szükséges igazolványokat az elbocsátó orvos ál­lítja ki és az igazgató-főorvos írja alá. A beteg elbocsátása esetén az ápolószemélyzetnél a kór­házi ruházatot és egyéb a kórház tulajdonát ké­pező ingóságokat köteles leadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom