Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)

1934-01-30 / 2. szám

23 ff. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek Másolat: 86.COO—1933. VI. 3. szám. Körrendelet valamennyi vármegye alispánjának és th. város .polgármesterének. Az 1934. évi mezőgazdasági munkáknak s kü­lönösen pedig az aratási és cséplési munkáknak kiellő időben és zavartalan módon való elvég­zése, úgyszintén a hivatásos mezőgazdasági munkásoknak a mezőgazdasági termelés kere­tén belül lehetőleg teljes számban való elhe­lyezkedésének biztositáda érdekében a követ­kezőket rendtelem: 1. Terjessze ki a t. Cim gondoskodását és törvényes jogkörében kövessen el mindent abban a tekintetben, hogy a munkaadók az aratási és csépiéyi munkákra és általában bármely gaz­dasági munkára a hivatásos mezőgazdasági mun­kásokat szerződtessék, vagyis azokat, akiknek az ily munkák elvégzése képezi keresetét és jö­vedelmi forrásukat. 2. Külföldieknek az országi területén mező- gazdasági munkák végzésére való alkalmazása a 100.000 -1930. B. M. számú rendelet értelmé­ben (a 18. §-ban felsorolt esetek kivételével) ál­talában csak munkavállalási engedély alapján szabad. A munkavállalási engedély megadását a munkaadóknak a munkahely szerint illetékes hatóságánál kell kérnie. ^(100.000—1930. B. M. számú rendelet 15—18. és 20. §-ai.) Ezek a munkaadókkal azzal a figyelmeztetéssel közlen­dők, hogy külföldiek részére mezőgazdasági munkák végzésére munkavállalási engedélyt csak akkor lesznek hajlandók adni, ha a ' belföldi munkaerő már teljes kielégítést nyert, illetőleg a munkaadó igazolja azt, hogy a szükséges bel­földi munkaerők a hatósági gazdasági munka­közvetítő szervek utján sem voltak biztosíthatók. A hatóságok utasítanilók, hogy a munkavál­lalási engedély iránt előterjesztett kérelmek fel- terjesztése alkalmával érdemleges javaslatuk megtételénél a fenti szempontokra figyelemmel legyenek és külföldi munkásoknak szabályszerű engedély nélkül való alkalmaztatása esetében a 100.000—1930. B. M. számú rendelet értelmében minden esetben a legszigorúbban járjanak el. 3. Figyelmeztetendök a gazdasági munkaadók és gazdasági munkások és egyben felhívom a t. Cimet, valamint az alárendelt hatóságokat és az egyidejűleg megkeresett .gazdatársadalmi és mun­kásérdekképviseleti szervezeteket, hogy a saját hatáskörükben minden rendelkezésre álló esz­közzel hassanak közre aziránt, hogy a gazdasági munkaszerződések megkötésénél az alábbiak fi­gyelembe vétessenek: a) aratást, hordást, nyomtatást, .cséplést és általában bármely gazdasági munkát nem cseléd minőségben elvállalni szándékozó munkásokkal a munkaszerződés az 1898:11. t.-c.-ben. meghatá­rozott módon és a törvény rendelkezéseinek meg­felelően mindig írásban és a munkaadó, annak intézkedésére jogosított megbízottja, vagy a mun­kások többségének lakhelyén illetékes községi elöljáróság s illetőleg törvényhatósági és me­gyei városokban az 1929:XXX. t.-c. 44. §-ában foglalt rendelkezés szerint a polgármester, vagy az általa az ügy intézéssel megbízott tisztviselő előtt kötendő meg. (1898:11. t.-c. 8., 9., 10. §-ai). Úgy a munkaadónak, mint a gazdasági mun­kásnak egyformán érdeke, hogy a gazdasági munkaszerződést a törvény által meghatározott módon és a törvény rendelkezéseinek megfelelően kössék meg, mert ellenkező esetben a szerződés a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető s igényeiket csak a magánjogi szabályok sze­rint bírói eljárás utján érvényesíthetik, mely el­járás költségei mindkét félre súlyos anyagi ter­het jelentenek. Figyelmeztetendök a gazdasági munkaszerző­dések megkötésénél az 1898:11. t.-c. értelmében közreműködni hivatott községi elöljáróságok, il­letve községi jegyzők (városokban az ügyinté­zéssel megbízott tisztviselő), hogy a szerződések megKötésénél való közreműködésükben a törvény 13., 14., 16. § ai rájuk vonatkozó rendelkezéseinek megtartását mindenkor szigorú kötelességüknek ismerjék. b) Elemi csapás következtében rendszerint felmerülő és a munkáltatás rendjét is. zavaró bérviták és nézeteltérések elkerülése céljából a szerződésben az elemi csapás esetében fizetendő munkabérre nézve külön megállapodást létesít­senek. c) Mindazokban az esetekben, amikor a mun­kások elhelyezése, elszállásolása* a munkaadónak feladata, a szerződésben a munkaadó a gazdasági munkásoknak a közegészség és "körerkölcsiség kívánalmainak megfelelő elhelyezését biztosítsa. A munkások elhelyezését illetőleg az 1921. évi genfi nemzetközi munkaügyi konferencián a mezőgazdasági munkások szállási és fekhelye tár­gyában hozott és országos határozattal elfoga­dott elvek alapján a munkaadóknak a gazdasági munkások elhelyezéséről a következőképpen kell gondoskodni: i A munkások szállásai (lakóhelyei) hideg idő­ben füthetők legyenek. Minden munkásnak külön fekhelye (ágya) legyen és oly elhelyezése, mely által lehetővé válik, hogy a munkás kellőkép tisztálkodhassék. A fekvés céljaira használt szal­ma, tprek stb. állandóan cserélendő. A munkások szállásai (lakóhelyei) nemek szerint elkülöniten- dők. A munkáscsaládok részére kijelölt lakóhe­lyek a gyermekek elhelyezésére megfelelő be­rendezéssel látandók- el. Istállók, akiok, pajták a munkások által szállásul, lakóhelyül, megfelelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom