Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)
1934-06-15 / 11. szám
— 157 — oktatásügyi minisztérium által fenntartott bábaképző intézetben nyert, az ország területére érvényes I. rendű oklevelük van. E rendelkezés a vármegye területén működő egy pár II. rendű oklevéllel bíró szülésznő szerzett jogait nem érinti. Ezek állásának megüresedése esetén azonban helyeikre már csak az első bekezdésben jelzett oklevéllel rendelkező szülésznők választhatók meg. 2. §• Minden község, amelyben legalább 8U0 la- kós van, tartozik községi javadalmazással okleveles községi szülésznőt alkalmazni. Két egymástól legfeljebb 2 knt-re eső oly község, melyeknek lakossága 1600-nál nem nagyobb, a törvényhatósági kisgyülésnek jóváhagyásával közösen is tarthat okleveles szülésznőt. Olyan községek, amelyek a lentebb említett létekszámmal nem bírnak ugyan, de amelyekben egy okleveles szülésznőre nézve a megélhetés feltételei hatósági megállapítás szerint megvannak, tartoznak az 1938. évi XXXVIII. t. c. 27. §-ának 2. bekezdése értelmében okleveles szülés/nő kiképeztetéséről saját költségükön gondoskodni. 2000-nél több lakossal bíró községek több és pedig 2—5000 lakosig kettő, 10.000 lakosjg három, ezen télül minden további 5000 lakos után egy-egy községi szülésznő tartására kötelezhetők. Ha a községek a szülésznő tartási kötelezettségnek eleget nem tennének, a községi bábát a községek terhére az alispán rendeli ki. 3- § Ha az újonnan rendszeresíteti, vagy megüresedett községi, vagy közös, bábái állásra a pályázat meghirdetése dacára okleveles szülésznő nem jelentkeznék, a község vagy községek a szülésznői állásra alkalmas egyénnek saját költségükön való kiképeztelésére és alkalmazására kötelesek. A község vagy községi csoport költségén kiképzett szülésznő állását csak azon esetben hagyhatja el, ha a községnek vagy községcsoportnak a kiképeztetés folytán felmerült kiadásait megtéríti. 4. §. A községi szülésznőt a község képviselőtestülete, a közös szülésznőt a szülésznő tartására csoportosult községek képviselőtestületei a járási főszolgabíró elnöklete alatt választják. A kijelölés jogát a községi egészségügyi bizottság véleményének meghallgatása után, ott ahol ilyen egészségügyi bizottság1 nincs, vagy két község közösen választ szülésznőt, a községi illetve körorvos, esetleg a járási tiszti orvos, vagy a kerületi szülészeti főorvos véleményének meghallgatása után a járási főszolgabíró gyakorolja, kinek kijelölési jogát azonban az említett vélemények, illetve javaslatok nem korlátozhatják. 5. §• A községi szülésznő évi járandóságát, — amely 500 lakoson alul 150, 1(X)0 lakoson alul 1100, 1500 lakoson alul 450, 1500 lakoson felül 000 P-nél kevesebb nem lehet, — a törvényhatósági kisgyülés jóváhagyásával a községi képviselőtestület állapítja meg. Amennyiben a községi képviselőtestület a szülésznő fizetését megállapítani vonakodnék, vagy amennyiben azt nem a törvényes mérv- l>en szabályozná, az illetményt felebbezés folytán. de hivatalból is a község terhére a törvényhatósági kisgyülés állapítja meg'. 6. §. A községi szülésznőnek kötelessége a hozzá forduló vagyontalan szülőnőknek iügyen, a vagyonnal rendelkező szülőnfőkuek pedig a képviselőtestület által megállapított s a törvényhatósági kisgyülés jóváhagyásával megszabott látogatási díj mellett, szülésznői segélyt nyújtani. A megállapított látogatási díj ellenében a szülésznő köteles a gyermekágyast és az újszülöttet 8 napig gondozni, azokat naponként egyszer. esetleg szükség esetén többször is meglátogatni. Ha a szülésznő szolgálata 8 napon, túl is igénybevótetnék, ez esetben a díjazás kölcsönös megegyezés tárgyát képezi, azonban a szülésznő egy ilyen látogatásért 50 fillérnél többet nem számíthat. 7. §. Nem szorosan vett szülésznői teendők éri, pl. beöntés, stb. 50 fillér számi Lhaló fel. 8. §. A szülésznő tartására egyesített, valamint pusztával bíró községekben, a szülésznő részére 2 km. távolságon túl, természetbeni fuvar, vagy fuvardíj is jár, amelynek mérve a képviselőtestület által a törvényhatósági kisgyülés jóváhagyásával áilapittatik meg. A fuvar díjtalan segélynyújtás eseteiben a községet, egyéb esetekben a díjköteles feleket terheli. ; | A községi szegények hiteles névsora minden év elején a községi elöljáróság által a szülésznőnek átadandó, hogy a szülésznő tudomást szerezhessen arról, kiktől nem igényelhet látogatási díjat, esetleg fuvardíjat. 9. §. A szülésznő minden szülést, amelynél segédkezett 24 óra alatt a m. kir. anyakön ^vezetőnek bejelenteni tartozik. Bejelenteni tartozik továbbá ugyancsak 24
