Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)

1934-04-15 / 7. szám

- 94 ­dapesti lakos (IX., Thaly Kálmán-utca 58.) or­vos Budapest—székesfőváros telephellyel beteg­szállító gépjármüvállalatot tartson üzemben. Az engedélyes ezt az üzemét az ország egész terü­letén ezidő szerint a BN. 201., 202., 203 rendsz. ellátott gépjárómüvekkel folytatja, az említett gépjárómüvek valamelyikének üzemképtelenné vá­lása esetén pedig engedélyezett egy tartalék gép­járómüvet használhat. Sokszor életbevágóan fon­tos az, hogy a betegek mielőbb gyógyintézetbe (klinika, kórház stb...) juthassanak és szakszerű orvosi kezelés alá kerülhessenek. Ennek lehető elömozdilása céljából kivételesen megengedem, hogy az engedélyes betegszállító gépkocsijait — további rendelkezésig — piros lámpával és kü­lönleges hangjelzökészülékkel (hárorohangu kézi­kürttel) is elláthassa. Az üvegfedőlappal ellátott ajtóju piros lámpát a betegszállító gépkocsik kocsiszekrényén elől középen a kocsi felső ke­retén tulterjedően kell felszerelni. A különleges hangjelzőkészüléket (háromhangu kézikürt) csak akkor szabad használni, ha a gépkocsi be­tegért megy és gyógyintézetbe (klinika, kórház stb...) beteget szállít, Minden más.esetben a kü­lönleges hangjelzőkészülék helyett az egyhangú kézikürtőt kell használni. Ebből a célból köte­les az engedélyes a betegszállító gépkocsijain ez idő szerint felszerelve levő kézikürlöt eze­ken a gépjármüveken a jövőben is állandóan' üzemképes állapotban tartani. Felhívom Címe­déi, hogy fentieket miheztartás végett az alá­rendelt hatósági közegekkel is közölje. Buda­pest, 1931. március 28. A miniszter rendeleté­ből. ^ Aláírás, sk. miniszteri osztályfőnök. Vasvármegye Alispánjától. 5824—1934. szám. Valamennyi Főszolgabíró és Polgármester Urnák! (Külön is kiadatott.) Fenti rendeletet tudomásul vétel s közhir- rététel végett kiadom. Szombathely, 1934. április 5. Dr. Horváth Kálmán sk. alispán Másolat: .Vakokat Gyámolító Dunántúli Egyesület Szombathely. Ikt. szám: 173—1931. Méltóságos dr. Horváth Kálmán Urnák, Vas- vármegye Alispánjának, Szombathely. Méltósá­gos Alispán Ur! Huszonkilenc éve immár, hogy a Ve kokat Gyámolító Dunántúli Egyesület és a vele kapcsolatos ipari foglalkoztatót megala­pították. Ezalatt a huszonkilenc év alatt az egyesület és az intézet vezetősége féltékenyen őrködött az intézet jó hírneve fölött, mert csak így remélhette, hogy a magyar társadalom, amely jelentékeny mértékben fenntartója ennek az intézetnek, csak az esefben lesz segítségére, ha megfelel mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a nemes alapítók az alapításkor az intézmény céljául kitűztek. Az intézménymiek ez a jó hírneve, sőt azt mondhatjuk, becsülete van ma veszélyben. Ismeretlen egyének — agiint az sok esetben Lüdomáspnkra jutott — járják be a Dunántúl városait és községeit és selej­tes gyári keféket árusítanak horribilis árakon a vakok készítményei gyanánt. Tudomásunkra jutott, az is, hogy a községekben a bírókkal ki- doholtatják, hogy mindenkinek kötelessége ven­ni a »vakok készítményéből«. Aki nem vesz tőlük, azzal szemben gorombán, sőt gyakran terrorisztikusan lépnek fel. 1934. március hó 21—22-én Répcelakon jelent meg kél fiatalem­ber, akik a vakok budapesti intézete megbi- zottjainak adták ki magukat s házról házra járva, keféket, cipőkrémet és ceruzát árusítot­tak a vakok készítményei gyanánt. Akik nem akarlak tőlük vásárolni, azokkal szemben dur­vák voltak. Március hó 22-én őriszenlpéteren a község birájával goro.inbáskodtak, mert nem akart vásárolni s végül is a bíró kénytelen volt a tolakodókat kidobni. Hasonló módon jártak el Sopronlövön, továbbá Sopron, Zala és Győr- vármegye sok-sok községében. Felesleges kü­lön hangsúlyoznunk, hogy ezek a tolakodó há­zalók intézményünknek mily mérhetetlen er­kölcsi károkat okoznak, mert a közönség 99 százaléka azt hiszi, hogy mi küldjük ki ezeket a tolakodó és szemlelenkcdő árusítókat. De nemcsak erkölcsi, hanem súlyos anyagi káro­kat is okoznak, mert hisz készítményeinket ily módon nem is tudjuk értékesíteni. A meines,cé­lú és hivatását hűen, becsületesen teljesítő in­tézményünk nevében mély tisztelettel kérjük Méltóságos Alispán Urat, kegyeskedjék segít­ségünkre jönni abban, hogy ezt a házalási ügyet a vakok gyámolílásával és ipari képzé­sével foglalkozó intézetek javára végleg rendez­hessük. Szives tájékoztatására mély tisztelettel közöljük Méltóságoddal, hogy a vakok ma­gyarországi intézetei közül egyik sem foglalko­zik házalással, azért, aki »a vakok intézete k iküldölt«-jének adja ki magát, az nyil­vánvalóan félre akarja vezetni a hatóságokat és a közönséget, hogy ezáltal mcgnemérdemelt haszonhoz jusson. A vakok intézetei a szombathelyi, budapesti, szegedi és mis­kolci legális utón ügynökök utján igyek­szenek áruikat értékesíteni. Az ügynö­köknek szigeru utasításuk van arra, hogy csak a viszonteladó kereskedőket kereshetik fel megrendelések céljából. Kétséglelen tehát, hogy előttünk ismeretlen egyének visszaélnek a va­kok, helyesebben a vakok intézetei nevével, ezért mély tisztelettel kérjük; Méltóságos, Alis­pán Urat, kegyeskedjék erre az illetékes közsé­gek elöljáróságainak figyelmét felhívni s adá­si tani, hogy a jövőben a k időből ást tagadják! meg és hogy a vakok: nevében jelentkező há­zalókat igazoltassák. Amennyiben házalási en­gedélyük nem volna, kérjük ellenük a törvé­nyes eljárás megindítását. Az esetben, ha há­zalási engedélyekkel rendelkeznérnek, tisztelet­tel kérjük a »vakok intézetei nevében« való áru­sítás betiltását, myl a vakok gyámolitásával

Next

/
Oldalképek
Tartalom