Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (29. évfolyam, 1-53. szám)
1931-12-10 / 50. szám
— 364 fuvarozó oly vállalatot kell érteni, amelynek közhelyeken (közterületen) a közönség ren delkezésére tartott gép járómüvét csak egészben lehet fuvarozásra igénybe venni. 2. §. .lein szabályrendelet hatályának területén a gép járóművet közhelyen (közterületen) a közönség rendelkezésére tartó gép járómüvei űzött (automobil) bérkocsiipar csak az erre jogosító iparengedély alapján az 1884: XVII., az 1922: XII. és az 1930: XVI. törvénycikkben az idevonatkozó miniszteri rendeletekben és ebben a szabályrendeletben megállapított rendelkezések korlátái között gyakorolható. 3. §. Az engedélyezhető bérkocsik számát azon területre vonatkozólag, amelyre jelen szabály- rendelet hatása kiter jed, külön kisgyűlési véghatározat állapítja meg. 4. §. Iparengedély úgv természetes, mint jogi személyeknek adható, amennyiben a törvényes követelményeknek megfelelnek. A szabályrendeletben megállanított gép1 erejű bérkocsilétszám keretein belül természetes személyek közül iparengedélyre elsősorban azoknak a lófogatú bérkocsiinarosoknak van igényük, akik e szabályrendelet keltétől számított 6 hónapon belül (2 drb. lófogatú iparengedély'beszolgáltatása ellenében) lófogatú bérkocsi iparengedélyükről egyidejűleg történő lemondásuk mellett a gániáróművel űzött bérkocsiiparra áttérni szándékoznak. A fennmaradó iparengedélyekre elsősorban rokkantak, volt hadiföglvok, hadiözvegyek és az 1919. évi ellenforradalomban elhaltak özvegyei tarthatnak igényt. Amennyiben ily igénylők nincsenek, másoknak az iparengedélyt a méltánvladó körülmények egyensúlya esetén jelentkezésük sor rendje szerint kell kiadni. Jogi személyeknek a mindenkori külön kisgyűlési végihatározatban megállapított ösz- szes géperejű bérkocsi létszám 25%-a adható ki. 5. §. A gépjáróművel űzött bérkocsiipar gyakorlására jogosító iparengedélyt községekre nézve az illetékes elsőfokú iparhatóság, városokban a polgármester adja. 6. 8. Az iparengedély elnyerésére irányuló kérvénynek az 1922: XIT. te. 39. §-ában megszabott követelményeken felül még a további adatokat kell tartalmaznia: a) a közhasználatban venni kívánt génjáróművek tipusát (kis vagy nagv kocsi stb.); b) azt a körülményt, hogy az ipart űzni szándékozó személyesen vezeti-e a gépjárművet, vagy e célból gépjárművezető alkalmazottat fog tartani. 7. §. Ha az iparengedély több gépiárómű tartására jogosít, az ipardíjat minden egyes gépjárómű után külön kell befizetni. 8. §. Az engedélyes iparát személyesen vagy üzletvezető alkalmazásával gyakorolhatja, iparengedélyét el nem adhatja, másra át nem ruházhatja, bérbe nem adhatja. 9. §. A gépjáróművel űzött bérkocsi vállalat engedélyese a KGT. 39. §-a értelmében minden egves üzemben tartott géojárómű után a 10. és 12. §-ban feltüntetett összegek erejéig a gép járómű által okozott balesetből kifolvó- lag reá háramló kártérítési kötelezettség fedezetéül szavatossági biztosítást kötni vagv biztosítékot letenni köteles. 10. §. A kötelező biztosítás legkisebb összege a) minden sérült, vagy meghalt személyre 5.000 aranypengő; b) tárgyrongálásra 1.000 aranvpengő; c) bármennyi személy sérülése, vagv halála esetében sem kell azonban a kötelező biztosítás összegének meghaladnia a 20.000 aranypengőt. 11. §. A biztosító intézetek csak olyan általános feltételeket és díjtételeket alkalmazhatnak, amelyeket a biztosító magánvállalatok m. kir. állami felügyelő hatósága a kereskedelemügyi miniszter meghallgatása után jóváhagvott. A biztosításra jogosult társaságok jegv- zókét a biztosító magánvállalatok m. kir. állami felügyelő hatósága időről-időre a hivatalos lapban teszi közzé. 12. §. Ha az engedélyes a biztosítás kötése helvett biztosítékot kiván letenni, a biztosíték összege az első gépjáróműnél 7.500 aranypengő. Az ekként megállapított biztosítéki ösz- szeget minden további gépjárómű után 2 százalékkal növelni kell. A biztosítékul letett összeg egyúttal tárgyrongálás esetére is biztosítékul szolgál. A biztosíték óvadékképesnek nyilvánított értékpapirokban is letehető. Ügy a készpénzbiztosítékot, mint az óvadékképesnek nyilvánított értékpapírokat az iparengedély kiadására jogosult iparhatóság
