Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)
1930-02-22 / 10. Rendkívüli szám
56 l) a k) alatt emlitett közalapokból, vagy közalapítványokból fenntartott intézetek tanitószemélyzete körében eltöltött szolgálat, mégha ezek ellátás tekintetében nem tartoznak is a h) alatt emlitett nyugdíjintézetek kötelékébe; m) a m. kir. államvasutak nyugdíjintézetének vagy nyugbérpénztárának kötelékébe tartozó állásban, végül n) az állam kezelése alatt álló bányászati, vagy erdészeti társládához hozzájáruló állásban eltöltött szolgálat. o) aki mint ügyvéd, királyi közjegyző, vagy királyi közjegyzöhelyettes választatik törvényhatósági tisztviselővé, kérheti a törvényhatósági bizottságtól, hogy előző ügyvédi, közjegyzői vagy közjegyzőhelyettesi gyakorlatából legfeljebb 15 év beszámittassék. Ezen rendelkezés szerint beszámítható idő tartamát a polgári időszámítás szerint kell meghatározni. Azoknál, akik törvényhatósági tisztviselővé a jelen rendelkezés hatálybalépése előtt választattak meg ügyvédi, közjegyzői vagy közjegyzőhelyettesi állásukból a jelen szakasz szerint hozzászámithatónak jelzett időt lehetőleg teljesen, legfeljebb azonban 7 évet kell beszámítani a szolgálati idejükbe. E szakasz alapján beszámítható időre eső évi nyugdijjárulékot azonban az illető a nyugdíjalapba befizetni köteles. Á nyugdijjárulék kiszámításánál azon kezdő fizetés veendő figyelembe, melyet a megválasztott tisztviselő a törvényhatósági szolgálatba lépés idejében élvez, aki 40 éves korának betöltése után lép szolgálatba ezen kedvezményre igénnyel nem bírhat. Ezen kedvezmény kiterjeszthető községi szolgálatba lépés esetére is. (s) A felsorolt állásokban eltöltött szolgálaton kívül azonos feltételek mellett, beszámít minden olyan más szolgálat is, amelyet az állami szolgálatnál is beszámítanak. 15. §. V szolgálati idő megállapítása. A beszámítható szolgálati idő tartamát a polgári időszámítás szerint kell megállapítani. Ennél a megállapításnál az egész éveken felül maradó időt, ha az a hat hónapot meghaladja, egy egész évnek kell számítani, ha pedig nem haladja túl a hat hónapot, figyelmen kívül kell hagyni. 16. §. A szolgálati idő kedvezményes számítása. (1) Kedvezményesen kell számítani a szolgálati idejét annak az alkalmazottnak, akinek tudomány- egyetemen, műegyetemen, vagy jogakadémián szerzett végzettsége van és aki főiskolai tanulmányait e szabályrendelet értelmében beszámítható tényleges szolgálatba történt belépést megelőző időpontba fejezte be. (2) Ugyancsak kedvezményesen kell számítani a szolgálati idejét annak az alkalmazottnak, aki szolgá- latbalépése időpontjában más főiskolán, vagy akadémián szerzett képzettséggel bir, de csak abban az esetben, ha az illető főiskolára vagy akadémiára való felvételének feltételét a középiskola nyolc osztályának bevégzése után az érettségi vizsgának sikeres letétele képezte, a főiskola vagy akadémia befejezéséhez legalább négy évi tanulmány szükséges és az alkalmazott olyan állást tölt be, amelyhez éz a'főiskolai, vagy akadémiai képzettség kívántatik meg. Q Az (0 és (2) bekezdésben foglaltaktól kivételnek csak azoknál van helye, akik, bár főiskolai képzettségüket szolgálatba lépésük után szerezték meg, azonban az 1912: LXV. te. hatálybalépésének időpontjában már alkalmazásban állottak és főiskolai tanulmányukat a törvény hatálybalépését megelőzőleg szerezték meg. Ezeknél a kedvezményes számítást kell alkalmazni abban az esetben, ha szolgálati idejüknek kedvezőbb számítása mellett magasabb összegű nyugdíjra lenne igényük, mint összes beszámítható szolgálati idejüknek egyszerűen való számítása mellett. Ilyen alkalmazottnál csak a főiskolai tanulmányok befejezésének (abszolutórium) napjától kezdve töltött szolgálati időt lehet kedvezően számítani, az ezt megelőző időt pedig teljesen figyelmen kívül kell hagyni. (4) A kedvezményes számítás szerint minden teljesen betöltött 7 havi szolgálat 8 hónapnak számit. A 7 hónapnál kevesebb maradékidőt egyszerűen kell számítani. (5) Annál a vármegyei vagy községi alkalmazottnál, aki korábban katonaállományu hivatásos tiszt, katonaorvos, vagy altiszt volt, a csapatállományban valósággal eltöltött szolgálati idejének minden teljes 4 hónapját 5 hanpnak; aki pedig az 1921: XXXII. te. 10. §-ának b) bekezdésében emlitett katonai szolgálati minőségben működött, ebben a minőségben valósággal eltöltött szolgálati idejének minden teljes 7 hónapját 8 hónappal kell számítani. Ezzel a számítással a szolgálati időhöz 5 évnél többet hozzászámítani nem lehet. (e) Szolgálati idő kedvezményes számításának csak akkor van helye, ha az alkalmazottnak beszámítható szolgálati ideje 9 évet és 6 hónapot meghalad. 17. §• Hadi évek lés háborús katonai szolgálat beszámítása. (x) Ha a vármegyei vagy községi alkalmazott az 1914—1918. évi háborúban résztvett, feltéve, hogy az állandó ellátásra való igényt már megszerezte, szolgálati idejéhez annyiszor kell egy hadi évet hozzászámítani, ahány naptári évben legalább 3 hónapon át katoni szolgálatot teljesített, vagy — tekintet nélkül katonai szolgálatának időtartamára — ahány naptári évben harcban vett részt, vagy az ellenség előtt megsebesült, vagy hadi viszontagságok, köztük járványos betegségek következtében szolgálatra képtelenné vált. (..) Ha vármegyei vagy községi alkalmazott hadifogságba esett, az 1922. év végéig hadifogságban töltött évei közül mindazok, amelyekben az illető legalább 3 hónapot hadifogságban töltött, szintén hadiéveknek számítanak, ha egyébként a hadifogságba jutás és a hadifogságban tanúsított magatartás igazoltatott. (3) A háborúban eltöltött katonai szolgálat idejét is be kell számítani annál a vármegyei vagy községi alkalmazottnál, aki katonai szolgálatát megelőzően nem állott polgári szolgálatban, ha a katonai szolgálatból 30 napot meg nem haladó megszakítással lépett át a polgári szolgálatba, vagy ha a megszakítás hosz- szabb ugyan, de már katonai szolgálatával megszerezte a nyugdíjigényt. Q A hadi éveket, továbbá a hadifogságban eltöltött időt, valamint a polgári szolgálatot megelőző katonai szolgálat idejét nem lehet kedvezményesen számítani.
