Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)

1930-02-22 / 10. Rendkívüli szám

- 54

(,) A vármegyei és községi tisztviselők, ideértve a kezelőszemélyzet tagjait és mindazokat az alkalmazottakat is, akiknek állása legalább a kezelő tisztviselőknek megfelelő képesítéshez van kötve, fizetésüknek 2 o/o-át, a dijnokok és a többi alkalmazottak fizetésük- 11/2 °/o-át kötelesek nyugdíj járulékként az E. V. Ny.-ba befizetni. .

(3) A nyugdíj járulékot a fizetésből havonként kell levonni, illetőleg visszatartani.

(4) A szabadságon töltött időnek egy évet meghaladó tartama alatt, valamint a felfüggesztett állapotban töltött idő alatt a nyugdíj járulék fizetési kötelezettsége szünetel. Ha azonban a felfüggesztés tartama alatt visszatartott illetményeket az igényjogosultnak utóbb kiutalják, abból a megfelelő időre járó nyugdijjárulékot is le kell vonni.

(5) Az az idő, amely alatt a nyugdíj járulék fizetése szünetelt, a nyugdíj megállapításánál csak akkor vehető számításba, ha az alkalmazott a szünetelés idejére járó nyugdijjárulékot ennek megszűnte után azonnal önként befizette, vagy ha azt a visszatartott illetmények kiutalása alkalmával levonták.

(6) A levont, vagy önként befizetett nyugdijjárulékot sem az alkalmazottnak, sem hozzátartozójának nem

' lehet visszatériteni, sem más nyugdíjintézetnek nem lehet átengedni. Ez a tilalom nem zárja ki a tévesen történt fizetéseknek a visszatérítését.

(7) A nyugdijjárulék fizetésének kötelezettsége a tényleges szolgálat megszűntével, vagy a szolgálat alól való felmentéssel ér véget. A 35-ik szolgálati év betöltésével is megszűnik a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség; azok az alkalmazottak azonban, akik a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejüket már betöltötték, továbbra is kötelesek a nyugdijjárulékot fizetni.

6. §.

A vármegye közönségének hozzájárulása.

Az E. V. Ny.-nak azokat a tartozásait, amelyek a nyugdíjalap jövedelmeiből, az alkalmazottak nyugdíj- járulékaiból és a közsolgálati alkalmazottak illetményeiből levont kereseti adóból nem telnek ki, a vármegye közönségének hozzájárulásából kell fedezni. Az erre a célra szükséges összeget a vármegye költség- vetésébe a kiadások közé kell felvenni.

7. §■

Az E. V. Ny. kiiUségvetése.

Az E. V. Ny. költségvetése a vármegye költség- vetésébe van — ennek II. fejezeteként — beillesztve.

Az E. V. Ny. költségvetése szükségleti és fedezeti részből áll, amelyeknek mindenike a következő rovatokra oszlik:

Szükséglet:

1. Nyugdijak.

2. Lakáspénzek.

3. Családi pótlékok.

4. Özvegyi nyugdijak.

5. Özvegyi lakáspénzek.

6. Nevelési járulékok. **

7. Kegy dijak.

8. Nyugdijmegváltások és végkielégítések.

9. Temetési járulékok.

Fedezet:

1. Nyugdijjárulékok.

2. Kamatjövedelmek.

3. Vármegyei hozzájárulás.

4. Kereseti adó.

8. §.

Az E. V. Ny. zárszámadása.

Az E. V. Ny. zárszámadását a 42.000/1927. B. M. számú,) körrendelet első fejezetében meghatározott minta szerint oly időben kell összeállítani és a törvény- hatósági bizottságnak határozathozatal végett bemutatni, hogy az, a számadási évet követő év május hó végéig a belügyminiszterhez felterjeszthető legyen.

II. FEJEZET.

Az ellátás fajtái.

A) Általában,

9. §.

Az ellátás fajtái.

Az ellátás fajtái: 1. rendszeres, 2. egyszersminden- kori, 3. kivételes ellátás.

1. A rendszeres ellátás: a) az alkalmazott nyugdija, b) az alkalmazott lakáspénze, c) az alkalmazott családi pótléka, d) az alkalmazott özvegyének nyugdija, ej az alkalmazott özvegyének lakáspénze, f) az alkalmazott árvájának nevelési járuléka.

2. Egyszersmindenkori ellátás: a) a végkielégítés;

b) a nyugdijmegváltás; c) a temetési segély.

3. Kivételes ellátás: a) méltányos ellátás aszolgá- lat következtében bekövetkezett szolgálatképtelenség

•esetében; b) kegyellátás; c) árvák életjáradéka.

B] Rendszeres ellátás,

a) Az alkalmazott nyugdíja.

10. §.

Az alkalmazott igénye nyugdíjra.

(1) Az alkalmazottnak nyugdíjra nyílik igénye, ha a naptár szerint számítva — legalább — 9 évet 6 hónapot és 1 napot töltött beszámítható szolgálatban. Kivételt képeznek azok a községi alkalmazottak, akik az 1926. évi 62.000. B. M. számu3) körrendelet alapján létszámcsökkentési állományba helyeztettek; ezek csak tiz évi tényleges (effektiv) szolgálat után kaphatnak nyugdijat.

(2) Az alkalmazott kívánhatja nyugalomba helyezését, ha:

1. olyan testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved, amely öt szolgálatának további ellátására véglegesen vagy huzamosabb ideig képtelenné teszi, vagy

2. a beszámítható javadalmazásával egyenlő ösz- szegü nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte,

vagy - . ...

3. hatvanadik életévét betöltötte.

(3) Az alkalmazott nyugalomba helyezését kívánsága ellenére is el lehet rendelni, ha:

a) az 1. vagy 2. pontban említett feltételek valamelyike bekövetkezett, vagy

b) az alkalmazott állasát törvényesen megszüntették, vagy

2) B. K. 1927. évf. 742., 999., 1303. lapon.

8) B. K. 1926. évf. 465. lapon,