Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)

1930-02-20 / 9. szám

— 47 — pontja szerint újból előterjeszthetik, illetőleg, lm az A. U. .147. szakasza vagy a H. U. 81. szakasza szerint' készült jegyzőkönyvet a természetes atya időközben bekövetkezett halála miatt az atya újabb elismerésé­ről készítendő jegyzőkönyvvel pótolni nem lehet a feleket arra kell utasítani, hogy a 377—1922. M. E. számú rendelet (Belügyi Közlöny 1922. évf. 246. lap értelmében fordülajnak az illetékes kir. járásbíróság­hoz a természetes atvaság elismerésének bírói mcg1- állapilása végett. 9. Szerb-Horvát-Szíovjén hatóság­nak magyar állampolgár családi nevének átváltó,/lá­tására vonatkozó engedőimét a magyar jog szabályai szerint érvényesnek tekinteni nem lehet s igy az ennek alapján teljesített utólagos bejegyzéseket az A. L. hatodik részében előirt szabályok szerint !■ irátáiból liatálytalanitani kell. — illetőleg — ha az ala'pbe-i jegyzés újból való anvakönyvvíezéssel póloltatik (l. pont) — a névváltoztatásra vjonatkozó utólagos be­jegyzést az uj bejegyzésből ki kell hagyni. Nem'kell hatálytalanítani azt az utólagos bejegyzést, amely olyan volt magyar állampolgár családi nevének át­változtatására vonatkozik, aki a trianoni szerződéssel állampolgársági rendelkezései értelmében Szerb-Hor- vát-Szlovén állampolgárrá vált; ha a vonatkozó alap­bejegyzést pótolni kell (1. pont) az ilyen névváltoz­tatásra vonatkozó utólagos bejegyzési az uj bejegy­zésbe is fel kell tüntetni, lü. A Szerb-Horvát-Szlovén belügyminiszternek a mozgósítóit fegyveres erőhöz tartozó egyének halálesetéről szóló közléseit a ma­gyar jog szerint nem lehet érvényesnek tekinteni s az ezek alapján foganatosít ott anyakönyvi bejegyzé­seket az A. U. hatodik részében előirt szabályok sze­rint hivatalból hatálytalanítani kell: a bejegyzések alapjául szolgáló iratok hozzám fel tér jeszlcndők. Ellenben nem kell hatálytalanítani azokat a bejegyzé­seket. amelyeket a Szerb-Horvát-Szlovén belügymi­niszter részéről az A. U. 69. §-a értelmében történi közlés alapján foganatosítottak, mert az A. U. 69. §-a értelmében a bejegyzés az érdekelt felek által be­mutatott külföldi anyakönyvi kivonat alapján is meg­történhetik. a m. kir. belügyminiszter közlése tehát nem érvényességi kellék. Ha az ilyen bejegyzést nem anyakönyvyezető teljesítette ,áz A. U. 68. §-a szerint kell eljárni. 11. Az A. II. 129. szakaszában felsorolt külföldi állampolgárok személyi állapotát érintő azok­ról az anyakönyvi bejegyzésekről, amelyekről kivo­natok a megszállás miatt hozzám felterjeszt bet ők nem voltak s a (hiulasztás eddig nem pótoltatott, -p ki­vonatok pótlólag felterjes z tend ők. 12. A megszállás ideje alatt szüneteli népmozgalmi slatisz,- tikai adatszolgál látási (A. U. 131—439. §-ai) pótolni kell. 13. Ha az anyakönyvekbe a bejegyzés tárgyiét* képező adatok hiányosan vezettettek be. evek pótlása végett az A. U. hatodik részében szabályozol! kiigazí­tási el aj rést kell folyamatba tenni. Az alapbejegyzé­sek számára rendelt és üresen maradt rovatokat, amelyekbe most már nem lehet bejegyzéseket tel­jesíteni. az anyakönyvvezelő vízszintes vonallal huzza át. (A. U. 62. szakasz.) Ha azonban az alapbejegyziés újból való anyakönyvvjezéssel pótoltatik (1. pont) az ez iránt megindítandó eljárás során a hiányos ada­tokat ki kell deríteni s a kiderített adatokkal kiegé­szítve kell az esetet újból bejegyezni. Azokban a be­jegyzésekben. amelyeket a bejelentők (házasulók, há­zassági tanuk) vagy az anyakönyvyezető bármi okból nem írtak alá. az elmaradt aláírások felügyelő ható­sági engedély nélkül pótlan.dók. (A. U. 63. szakaszá­nak nyolcadik bekezdése.) Nincs helye ilyen pót­lásnak, ha a bejegyzés újból való anvakönyvvezés- sel póloltatik (1. pont), mert abban az esetben az A. U. 68. szakasza szerint kell eljárni. Ha az ilyen aláírás nélkül maradi anyakönyvi, alapbejegyzések utólag sem pótolhatók, úgy ebben az esetben szin­tén újból való anyakönyvezésnek vau helye. (A. U. 68. §-ának 5. pontja.) 14. Az anyakönyvi kerületnek* az 1894. XXXIII te. 2. szakasza értelmében, illetőleg az 1904. XXXVI. te. 1. szakaszában megállapított, székhelyen kívül, úgyszintén az A. U. 26. szakasza szerint meghatározott hivatalos helyiségen kívül, ve­zetett anyakönyveket nem lehel a személyi állapot közhiteli nyilvántartásának tekinteni; ennélfogva az ezekben az anyakönyvekbe teljesített bejegyzéseket nem létezőknek kell tekinteni s az említett anya­köm vekbe bejegyzett születéseket, házasságokat és haláleseteket az A. LT. 65. szakasza alapján és a 66. szakaszban előirt szabályok szerint hivatalból utó­lagosan anyakönyvezetni kell. Budapest, 1939. évi ja­nuár hó 4-én. A miniszter rendeletéből: Blalia sír­helyet Ies átlamtilkár. 1090—1930. szám. Valamennyi Főszolgabíró és Polgármester Urnák! (Külön is kiadatott.) Fenti miniszteri leiratot tudomásul s abban jel­zett esetekben leendő miheztartás végett amidőn köz­löm, tudomására hozom, hogy a miniszteri leiratot arra való tekintettel, hogy azl valamennyi anya- könyvvezető teljes szövegében ismerhesse — a Vár­megyei Hivatalos Lapban is közzé tétettem. Szombathely, 1930. január 17. Dr. Horválh Kálmán sk., alispán. 28.004- 1929. szám. Határidő: február 28. Tárgy: Az 1930. évi Törvénygyűjtemény és Ren­deletek Tárának megrendelése. Valamennyi járási főszolgabíró, városi polgármester, községi és körjegyző Urnák! (Külön is kiadatott). Utasítom a községi és körjegyző urakat, hogy 1930 február 28-ig az illetékes járási föszolgabirákhoz jelentsék be, hogy az 1930. évi Törvénygyűjtemény és Rendeletek Tárából hány magyar, valamint hány magyar és német példányra lenne szükségük. A járási főszolgabíró urakat felhívom, hogy a községi és körjegyzők, valamint a saját szükségletü­ket feltüntető összesítő kimutatást határidőre küldjék be, ezen határidőre küldendő be a megyei városok kimtatása is. Megjegyzem, hogy a járási főszolgabíró urak a Rendeletek Tára megrendelésére, minthogy a rende­letek a Belügyi Közlönyben amugyis megjelennek, — nincsenek kötelezve, amennyiben azonban azl meg­rendelik, azok árának megtérítésére igényt nem tart­hatnak. * s^S Egyúttal közlöm, hogy a m. kir. minisztériumnak 820—1924. számú rendelete következtében a Belügyi Közlöny előfizetői, az Országos Törvénytár valameny- nyi számát a «Belügyi Közlöny» mellékleteként meg­kapják, ennek következtében a Belügyi Közlöny elő­fizetői részére a Törvénygyűjtemény megrendelése fe­leslegessé válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom