Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)
1930-03-06 / 12. szám
- 99 1079—1980. szám. Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnák (Külön is kiadatott.) A főszolgabíró urak utján valamennyi községi elöljáróságnak. Tudomás és miheztartás végett kiadom. Szombathely, 1930. február 11. Alispán rendeletéből: T)r. Takáts Kleiner sk . vm. ib. Főjegyző. Másolat. Magyar Kir. Földmivelésügyi Miniszter. 7T86 1929 IV 2. Körrendelet valamenn vi vármegye alispánjának, valamennyi vidéki mezőgazdasági kamarának, valamennyi vármegyei és városi gazdasági egyesületnek, valamennyi vármegyei és városi m. kir. gazdasági felügyelőségnek és járási m. kir. gazdasági felügyelőnek, továbbá a szarvas- marhatenyésztő egyesületek szövetsége. C.yőr. Kaposvár szarvasmarhatenyésztő, törzskönyvelő és tejtermelést ellenőrzői egyesületnek Székesfehérvár, szarvasmarhatenyésztő egyesületnek Győr. Sopron. Szombathely, Magyaróvár,. Veszprém, Kaposvár. Zalaegerszeg. Szolnok, Nyíregyháza, Orosháza. állattenyésztő egyesületnek Nagykőrös, Meslerorils Iván m kir. gazdasági főfelügyelőnek Győr. Hódmezővásárhelyi tanyai kirendeltségnek. A szarvasmarha tenyésztés fejlesztése érdekében 18117. és 18837 925. sz. a. kelt rendelelehn alapján az egész ország területén megindult fejlesztési munka olyan méreteket öltött, hogy feltétlenül szükségesnek mutatkozik azoknak a kereteknek pontos megjelölése, amelyeken belül a tej ellenőrzésen alapuló okszerű -s céltudatos tenyésztői munkakörben az államigazgatás' szerveit, így elsősorban a vármegyei és a városi gazdasági felügyelőségeket, valamint a tanyai ki- rendeltséget foglalkoztatni kívánom. Mlallenvésztév programmonmak mindenkor igen fontos részét képezte szarvasmarhatenyésztésünk minőségi fejlesztése A nagy világversenyben kettőzötten fontos az, hogy ( kérdéssel a viszonyok mérlegek' e melleit a lehető legintenzívebben foglalkozzam és erre való tekintcllel. ne csak a törvényben lefektetett alap- elvek melleit állítsam a szarvasmarhatenvésztc.s fejlesztésének szolgálatába a vármegyei (városi) gazd. felügyelői kari. hanem a kérdésnek a társadalom megszervezése utján való megoldását a lehetőséghez képest, ugyancsak a gazad sági felügyelő karra bízzam Az 1891. XII. te., továbbá az 1908. XT.Ifi. te. és ezek végrehajtási utasításai a köztenyésztéshez szükséges apaállatok beszerzésére vonatkozéáag tételesen intézkednek s meghatározott jogkört biztosítanak a vármegyei gazdasági. felügyelőségeknek. A törvények által megszabott munkakör ellá ása azonban nem meriti ki azokat a feladatokat, melyeket ár állattenyésztés fejlesztése érdekében ma el kell végezni és éppen azért szükségét látom annak, hogy ez a tisztikar a társadalmi szervezetek megszervezésénél és vezetésénél is vegye ki osztályrészét. Ugyanis az állattenyésztés fejlesztési kérdése e kél munkakörnek harmonikus összekapcsolása révén kerül abba a mederbe, mely alkalmas arra. hogy szarvasmarha állományunkat a külföldi iflamokkal szemben versenyképessé tegye Mindenkor súlyt helyeztem arra és e tekintetben a jövőben sem kívánok elzárkózni az elől. hogy a •rendelkezésemre Utó anyagi eszközökkel a szükséges szarvasmarha .importot támogassam, de emellett a legkörültekintőbb gonddal kívánom a tenyésztés során úgy az importált. mint a hazai állománynál a termelő tulaja douságokal is értékelni és érvényre juttatni, mert csakis igy látom biztosítva a mai fejlettebb gazdasági szükségleteket kielégítő magyar, pirostarka szarvasmarhának kitenyésztését. A gazdasági felügyelőségekre e tekintetben egyaránt szép és nagy jelentőségű munka hárul, melyektől teljes joggal elvárom. hogy amint a múltban e kar jelentős szolgálatokat tett országos viszonylatban a magyar szarvas- marha tenyésztésnek, úgy a jelenben is kötelesség- szerű odaadással, de emellett különös ügyszeretettel fogja betölteni azt a munkakört, mely a szarvas- marhatenycszlés újabb arányú fejlesztése terén rá vár. A már többször említett munkakörnek sarkalatos terve az. hogy az. apaállatok hivatalos utón való beszerzésén kívül, az egyöntetű fejlesztés érdekében a vármegyén kint elkülönítve, szarvasmarha tenyésztő egyesületek alakitassanak, hogy ezáltal egyrészt biztosit lassúk e téren a gazdatársadalmi és érdekképviseleti szerveknek az állam igazgatás szerveivel való együtt működése, másrészt, hogy mód adassék a gazdaközönségnek arra. hogy szarvas- marim tenyésztésének érdekeit autonom egyesüléssel képviselje. Miután pedig nem lényegtelen az, hogy a munka egységesítésének érdekében a gazdasági felügyelőségek irányító szerephez jussanak, kívánatos, hegy nem csupán az. egyesület megalakítását végezzék el. hanem állandó és intézményes összeköttetésbe kerülejnek az életre hivott szervezetekkel iigj. amint az egyes vármegyékben már meg is történt. Természetesen ez nem azt jelenti, liogy az egyesület minden vármegyében tekintet nélkül arra. hogy alkalmasak-e a viszonyok vagy sem. megalakilíassck. Az alakulás csak ott indokolt, ahol a körülmények és a viszonyok alkalmasak s az! szükségessé teszik. Rár elsősorban a vármegyei (városi gazdasági felügyelőségekre bízom annak megítélését. hogy az egyesületnek megalakítása idő- szerü-c vagy sem. mind amellett kívánatosnak jelzem. hogy e kérdés megbízottammal. Mesterovilv Iván m. kir. főfelügyelővel clejje megtárgy altassák. Akár tenyésztő egyesületek, akár csak uradalmi, vagy népies tenyészetekből alakult ellenőrző körzetekre 1 van szó. minden esetben annak az egVséges elvnek kell a munkakivitelnél érvényre jutni, hogy az egyes alakulatokba tömörülő gazdák állatjainak külcmi elbírálása és termelőképessége országszerte egyenlő mértékkel birállassanak el. Miután a lien ne bb jelzett módon történő fejlesztési munkának egyik legfontosabb alapelve a termelésre és kittemre vonatkozó adatok rögzítésé és felhasználása, feltétlenül szükséges a törzskönyvek fetfektelése. ahol ezek céltudatosan felhasználhatok lesznek. Tekintettel arra. hogy a törzskönyvek egységes vezetése rendkívül fontos, szükségét látom annak, hogy azok felfektetésénél és vezetésénél az országos törzs-könyvelő bizottság szabályai mindenkor szémelőtt tartassanak. Hogy pedig e téren az egyöntetűség feltétlen érvényre jusson, minden egyesület, illetve szövetség választmányában az Országos Törzskönyvelő Bizottság egy tagjának helyet kell biztosítani. Ami az egyesületek vezetőségéheji az. Országos TrVrz.skönyvelő Bizottságon >kívüli egyéb szaktényezők szerepét, illeti.
