Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)
1929-12-19 / 57. szám
472 — VÉGHATÁROZAT. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye alispánjának javaslatát magáévá téve, a következő szabályrendeletet alkotja. Szabályrendelet a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről. I. Köztenyésztési célokra használható apaállatok. 1. §• Vasvármegye területén köztenyésztési célokra csak hatóságilag megvizsgált, alkalmasnak talált, fülbélyegzett, tenyészigazolvánnyal ellátott és amennyiben község tulajdonát képezik, a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség közbenjöttével vagy hozzájárulásával a jelen szabályrendeletben előírt úton beszerzett apaállatok használhatók. A m. kir. gazdasági felügyelőség útján, illetőleg közbenjöttével beszerzett tenyészállatok a beszerzés évében vizsgálat alá nem esnek, feltéve, ha azok a rendes őszi apaállatvizsgálat után jutottak rendeltetési helyükre. II. A köztenyésztés fogalma alá tartozó állatállomány. 2. §. A köztenyésztés fogalma alá esik: a) Apaállatokból: a községek, közbirtokosságok, társulatok, állattenyésztési egyesületek stb. köziilet által tartott minden apaállat, továbbá a magántulajdont képezők közül is mindazok, amelyeket tulajdonosaik mások anyaállataira is használni kívánnak. b) Anyaállatokból: a köztenyésztés fogalma alá esik: 1. mindazok anyaálLománya, amelyekhez a közös apaállatokat használják, 2. a gazdasági cselédek anyalállatai mindazon esetek kivételével, hol a cselédtartó gazda ugyanazt az apaállatot bocsátja a cselédek rendelkezésére, melyet a saját anyaállatjaihoz használ. III. A köztenyésztés iránya. 3. §. A vármegye területén köztenyésztésre a) szarvasmarháknál kizárólag berni simmenthali (pirostarka) fajta bikák; b) sertéseknél, a hússertés .joksieri, linkolnsieri, berksieri vagy német hússertés fajták (vagy hazai kondorszőrü mangalica fajta kanok használhatók; c) a juhtenyésztés tekintetében tenyészirány kijelölése tárgytalan. 4. §. A sertéstenyésztés tekintetében követendő tenyészirányt, valamint az eddigi tenyészirány megváloztatását a községi képviselőtestületi közgyűlés határozza meg. Az ily határozat érvényességéhez a képviselőtestület kétharmad többsége szükséges. A képviselőtestületnek a tenyészirány megváltoztatására vonatkozó határozata, felebbezés hiányában is felterjesztendő a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, aki a határozat felett a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség meghallgatásával végérvényesn dönt. Ha a képviselőtestület valamely tenyészirány változást határoz el és ezen határozat jóváhagyást nyer, a tenyészirány 5 éven belül csak a m. kir. Földmívelésügyi Miniszter engedélyével változtatható meg. Egy községben csak egy fajta tenyészkan tartható köztenyésztésre. IV. Apaállatok számaránya, minősítése és beszerzése. 5. §. Minden községben 70 darab tehénre legalább egy tenyészbika, 30 darab mangalica kocára, illetve 20 darab hússertésre 1 darab tenyészkan, 60 darab anyajuhra 1 kos kell, hogy essék. Minden másféléves kort betöltött üsző az anyaállatlétszámba beszámítandó és a tartandó apaállatok száma ennek figyelembevételével állapítandó meg. Ha valamely községben a kellő számú apaállat az őszi apaállatvizsgálat alkalmából nincs meg, vgy selejtezés folytán hiány áll elő, a szükséglet beszerzéséről az 1894. évi XII. t.-c. 25. §-a és a 76.200/1921. sz. F. M. rendelet alapján a járási főszolgabíró (polgármester) a várm. m. kir. gazdasági felügyelőség útján hivatalból gondoskodik. A főszolgabíró idevonatkozó rövid úton is közölhető határozata ellen 15 napon belül a vármegye alispánjához lehet felebbezni, aki a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség meghallgatásával 15 nap alatt érdemileg határozni köteles.
