Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)

1929-12-05 / 55. szám

— 453

Másolat. Magyar királyi belügyminiszter. Szám: 195213/1929. VII. Tárgy: „Prostitutio“ című könyv lefoglalása tárgyában. A m. kir. állami rendőrség budapesti és valamennyi kerületi főkapitányának, valamennyi vármegye alispánjának, valamennyi csendőrkerületi parancsnokságnak. A budapesti kir. büntető törvényszék vizsgálóbírája 1929. évi október hó 23-án kelt 11.634/929. 2. számú végzésével Sándor József és társa budapesti cég kiadásában megjelent és Budapesten a „Viktória“ nyomdájában előállított „Prostitutio“ című könyv lefoglalását rendelte el. Erről Címet tudomás és a lefoglalás foganatosítása végett értesítem. Budapest, 1929 november 2-án. A miniszter rendeletéből: Issekutz Aurél sk., helyettes államtitkár.

26070/1929. szám.

Valamennyi Járási Főszolgabíró Ürnak!

(Külön is kiadatott.)

Tudomásvétel és megfelelő eljárás végett kiadom.

Szombathely, 1929 november 13. Alispán helyett:

Vidos Árpád sk., vm. főjegyző.

Másolat. Magyar királyi belügyminiszter. Szám: 195. 851/1929. VII. Tárgy: Bécsi röpirat című sajtótermék elkobzása. M. kir. állami rendőrség budapesti és valamennyi kerületi főkapitányának, valamennyi vármegye alispánjának, valamennyi csendőrkerületi parancsnokságnak. A miskolci kir. törvényszék, mint büntető bíróság 1929. évi október hó 5-én kelt B. 6202/1929. számú ítéletével a Wienben megjelent „Bécsi röpirat“ című nyomtatványnak a magyar büntető törvények hatályosságának területén levő példányait elkobozni és megsemmisíteni rendelte el. Erről Címet tudomás és az elkobzás, illetve megsemmisítés foganatosítása végett értesítem. Budapest, 1929 november 5. — A miniszter rendeletéből: Issekutz Aurél sk., helyettes államtitkár.

26487/1929. szám.

Valamennyi Főszolgabíró Ürnak!

(Külön is kiadatott.)

Tudomásvétel és megfelelő eljárásra kiadom.

Szombathely, 1929 november 18. Dr. Horváth Kálmán sk., alispán.

Másolat. M. kir. földmívelésügyi miniszter. 48445/1928. IX. 2. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Egyik vegyvizsgáló állomásnak a turófélék forgalmának ellenőrzése folyamán észlelt visz- szaélésekről beszámoló jelentéséből megállapítottam, hogy az illetékes I. fokú közigazgatási hatóságok abban a téves felfogásban vannak, hogy olyan külföldi gyáros ellen, aki hamisított vagy az érvényben lévő magyar törvényes rendelkezéseknek meg nem felelő jelzésű turóárút hoz forgalomba, nem lehet eljárni, éppen azért olyan esetekben, amikor a magyar kereskedő közvetlenül külföldi gyárostól hozat túrót, hiábavalónak látják a még eredeti felbontatlan állapotban érkező áruból ellenőrzés céljából mintát venni. Tudomásul és miheztartás végett közlöm, hogy ez a felfogás téves, mert a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895: XLVI. t.-c. 11. §-a világosan kimondja, hogy ennek a törvénynek határozmányai az ország területén forgalombahozott termékekre alkalmazandók akkor is, ha azok az ország területére máshonnan hozattak be. Amennyiben tehát valamelyik külföldi gyáros vagy kereskedő a turófélékre Magyarországon fennálló jogszabályok értelmében hamisított, vagy meg nem felelő jelzéssel ellátott árut hoz forgalomba, a hivatkozott törvénycikk 3. §-ának c), illetve d) pontja értelmében büntetendő tilos cselekményt követett el, miért is az eljárást ellene folyamatba kell tenni. (Kih. b. t. k. 4. §., R. b. sz. 4. §,) Lehetséges, hogy az ítéletet az idegen gyároson vagy kereskedőn nem lehet végrehajtani, mert az illető külföldön tartózkodik, legtöbb esetben azonban az ítélet végrehajtására is alkalom nyílik utólag abban az esetben, ha a külföldön tartózkodó1 terheltnek itt az országban ingó vagy ingatlan vagyona van, vagy a behozott árut el lehet kobozni, avagy újabb behozatal alkalmából áruit mint gyanúsat, zár alá lehet venni. Ezenfelül az elítélt! külföldit, ha Magyarországra jön, a Rbsz. határozmányai alapján előzetes letartóztatásba lehet helyezni, végül az elmarasztaló ítéletet közölni lehet az érdekelt kereskedői körökkel azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben ilyen gyárostól vagy kereskedőtől árut vesznek, s az nem felel meg a magyar törvényes követelményeknek, cselekedetük gondatlan eljárásnak minősülhet, s mint alanyi tényálladékhoz tartozó tényelem, elmarasztalásukat, vagy a kihágás súlyosabb elbírálását vonhatja maga után. Felhívom a törvényhatóságot, hogy jelen rendeletem tartalmáról az 1895: XLVI. t.-c. alapján ellenőrzésre és elsőfokban ítélkezésre hivatott I. fokú hatóságokat tájékoztassa s hívja fel egyben azokat arra is, hogy a hamisító személyének könnyebb felderítése s ilyképen a hamisított áruval való visszaélésnek a forgalom első szakában való megakadályozása végett a kiskereskedőktől olyankor is vegyenek mintát, amikor akár hazai, akár külföldi gyárostól vagy nagykereskedőtől érkező áru tartályát kimérés céljából fel nem bontotta. — Hívja fel végül az I. fokú hatóságok figyelmét a turófélék és a gomolyasajtok előállításának és for-