Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)
1929-10-31 / 49. szám
asvármegye Főis’ ,oml «thely ivatalból aSányozva XXVII. évfolyam. Csonka Magyarország nem országi Egész Magyarország mennyország! Szombathely, 1929 október 31. 49. szám. Előfizetési ár: Egész évre 16 pengő Hivatalos hirdetések „Vasvármegye Hivatalos Lapja“ szerkesztőségéhez (Vármegyeház) küldendők. Hirdetési díjak: Szavankint 4 fillér, legkisebb hirdetési díj 32 fillér. Megjelenik minden csütörtökön. VASVARMEISE HIVATALOS LAPJA Szerkesztő: VIDOS ÁRPÁD várm. főjegyző. Helyettes szerkesztő: DOSLA VILMOS várm. irodaigazgató. 25651/1929. szám. Hiba helyreigazítása. Vasvármegye Hivatalos Lapjának f. évi október hó 30-án megjelent 48. számában a törvény- hatósági kisgyűlés tárgyában közzétett vármegyei szabályrendelet 3. §-ának 4. sorában sajtóhiba folytán írt „póttag“ szó helyett helyesen „póttagok“ szó Írandó és olvasandó. Szombathely, 1929 október 31. Alispán helyett: Vidos Árpád sk„ vm. főjegyző. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeleteb. Másolat. M. kir. földmivelésügyi miniszter. 69312/1929. IX. 2. sz. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A kukoricamoly elleni védekezésre alakult nemzetközi bizottság elhatározta, hogy az egyöntetű eljárás érdekében a bizottságot alkotó három állam, u. m. Románia, Jugoszlávia és Magyarország egyidejűleg az alábbi szövegű rendeleti intézkedést tegye meg: „1. A kukoricamoly egy kis lepkének a hernyója, amely május végétől kezdve a fiatal kukoricanövényre rakja tojásait. A hernyók, melyek a tojásból keletkeznek, befúrják magukat a kukorica növénybe és ezáltal a terméshozamot csökkentik. Ä hernyók a kukoricaszárban, valamint a kukoricacsőben telelnek át. A pillék május végén szállnak ki és megtámadják a fiatal növényt. A gazda súlyos veszteségeket kerülhet el, ha a kukoricaszárat és tövet felhasználja vagy gondosan megsemmisíti, mielőtt a pillék május végén kiszállnának. 2. Aratáskor a kukoricaszár a földhöz közel, vagyis közvetlenül a gyökérnél vágandó le, vagy ha a levágás magasabban történt, a kukoricatövek május hó 15-e előtt a talajból kiemelendők és elégetendők. 3. Miután a kukoricaszárnak jelentős gazdasági értéke van, kívánatos, hogy a gazdák azt takarmány vagy tüzelőanyag céljára a lehetőséghez képest hasznosítsák. Ilyen hasznosítás által a kukoricaszárban tartózkodó hernyók elpusztulnak. A kukoricaszárnak takarmány és tüzelőanyag céljára való napi felhasználása oly módon kell, hogy megtörténjék, hogy hulladék ne maradjon hátra, hanem az naponta gondosan összegyüjtessék, vagy elégettessék, vagy pedig a trágyadomba kevertessék. 4. A kukoricaszárnak állandó háztetőkre vagy kerítésekre való felhasználása tilos. Az egy évnél régibb kukoricaszárból épített háztetők vagy kerítések azonban fennmaradhatnak. A kukoricaszár, mint fedőanyag helyett napraforgó és más alkalmas növények használata ajánlatos. 5. A kukoricanövénynek minden olyan része, amely tavaszra fennmarad, május hó 15-e előtt gondosan elégetendő, vagy a szükséges gonddal elföldelendő. Olyan kukoricaszárat, amely május 15-e után tüzelőanyag céljára szükséges, megfelelő mélységű gödörben kell elföldelni és szalmával, továbbá a gödör kiásásából származó földdel borítani. A gödröt csupán két vagy három napi szükséglet kiemelése céljából szabad kinyitni. Minden kinyitás után a kukoricaszár újra beföldelendő. 6. Valamennyi fenti rendelkezés a cirokra (sorghum) is alkalmazandó. — Miután azok a rendeletek, melyeket a kukoricamoly elleni védekezés kötelezővé tételére vonatkozólag 1926— 29. években kiadtam, ezt az egész kérdést sokkal részletesebben és kimerítőbben szabályozta, mint
