Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)
1929-07-11 / 28. szám
240 — ’ (10) Ha a marhalevélkezelő a másodlat kiadását megtagadja, erről a felet, a megtagadás indokait is magában foglaló végzéssel értesíti. A fél ezen intézkedés megváltoztatása iránt az elsőfokú állategészségrendőri hatósághoz fordulhat, mely .hatóság az ügyet megvizsgálni és a fél által előterjesztett kérelem tárgyában szabályszerű határozatot hozni tartozik. (11) A jelen szakasz (3) bekezdésében jelzett esetben a fél a marhalevél elvesztését az állatjának tartási helyére nézve területileg illetékes elsőfokú állategészségügyi hatóságnál tartozik bejelenteni és ezen hatpság előtt tartozik tulajdonjogát beigazolni, valamint az elvesztés tényét valószínűvé tenni. A hatóság a fél által bemondott adatok valódiságának megállapítása céljából a szükséghez képest helyszíni nyomozást foganatosíthat és az eljárás befejezte után, az összes ténykörülmények egybevetése és mérlegelése alapján határoz az új marhalevél kiszolgáltatásának kérdésében. Ha az új marhalevél kiadása mellett dönt, úgy ennek kiállítása és kiszolgáltatása iránt az illetékes marhalevélkezelőt határozatilag utasítja és határozatában az új marhalevél rovtaiba vezetendő adatokat is felsorolja. Egyben intézkedik, hogy a régi (elveszett) marhalevél megsemmisítése a Budapesti Közlönyben a fél költségére közzététessék. (12) A marhalevél-másodlat kiállításáért a 30. §-ban megállapított kezelési díjak szedhetők. ! .. 28. §. (1) Ha a marhalevéllel ellátott állaton a marhalevél kiállítása után herélés, nagyobb állandó forradás, új bélyegezés alkalmazása, a szín megváltozása, stb. folytán az állat felismerését befolyásoló lényeges változás állott be, úgy a tulajdonos köteles a marhalevelet kiigazítás céljából a marhalevélkezelőnek haladéktalanul bemutatni. (2) A kiigazítás céljából bemutatandó a marhalevél akkor is, ha abban téves bemondás, illetve bejegyzés folytán valamely, az 1—7. rovatokban foglalt adatok helyességét lényegesen befolyásoló hiba fordul elő. (3) Ily célból a marhalevelet rendszerint azon marhalevélkezelőnek kell bemutatni, aki azt kiállította, illetve — amennyiben tulajdonátruházási nyilatkozattal ellátott marhalevélről van szó — aki a tulajdonátruházási nyilatkozatot a marhalevélre vezette. (4) Ha azonban a tulajdonos állatját nem abban a községben (városban) tartja, ahol a marhalevél kiállíttatott, illetve ahol arra tulajdonátruházási nyilatkozat vezettetett, úgy a marhalevelet kiigazítás végett az állat tartási helyére nézve területileg illetékes marhalevélkezelőnek is bemutathatja. (5) A marhalevélkezelő a kiigazítás végett bemutatott marhalevél adatait összehasonlítja a marhalevéliktatókönyvben, illetve a tulajdonátruházásról vezetett jegyzőkönyvben a kérdéses marhalevelet illetőleg foglalt adatokkal, amennyiben pedig az állat leírásában előforduló hiba kiigazításáról vagy pedig az állat külemében előfordult változás bejegyzéséről van szó, az állat elővezetését is kívánhatja, vagy — amennyiben pl. a tulajdonos nevének vagy lakhelyének kiigazításáról van szó —• a tényállás megállapítása céljából tanukat is hallgathat ki. (6) A kiigazítás oly módon viendő keresztül, hogy a marhalevélkezelő a marhalevélen a kiigazítandó adatot — úgy azonban, hogy továbbra is olvasható maradjon — áthúzza és mellé vagy fölé a helyes adatot vezeti be és egyben a szabályszerű módon történt kiigazítást aláírásával és hivatalos pecsétjével igazolja. Pl. „P. H. Helyesbítettem. Paks, 1930. V/23. N. N. marhalevélkezelő.“ (7) Amennyiben a marhalevélkezelő a bemutatott marhalevél helyesbítését, illetve kiigazítását bármely okból megtagadja, úgy erről a felet végzésileg írásban értesíteni köteles. Ezen végzés ellen a fél az I. fokú állategészségrendőri hatósághoz feífolyamodással élhet, mely hatóság a helyesbítés, illetve kiigazítás kérdésében végérvényesen határoz. (8) A jelen szakasz (4) bekezdésében jelzett esetben a kiigazítást eszközlő marhalevélkezelő a marhalevéliktatókönyv, illetve a tulajdonátruházásról vezetett jegyzőkönyv adatait hivatalos úton szerzi be attól a marhalevélkezelőtől, aki a kiigazítandó marhalevelet kiállította, illetve a tulajdonátruházási nyilatkozattal ellátta. Az ilyen megkereséseknek a marhalevélkezelők soronkívül tartoznak megfelelni. (9) A marhalevélen eszközölt kiigazítás a marhalevéliktatókönyvnek, illetve a tulajdonátruházásról vezetett jegyzőkönyvnek a kiigazított marhalevélre vonatkozó részében is megfelelően keresztül vezetendő. Ily célból a jelen szakasz (4) bekezdésében jelzett esetben a kiigazítást eszközlő marhalevélkezelő a kiigazításról hivatalosan értesíteni tartozik azt a marhalevélkezelőt, aki a kiigazított marhalevelet kiállította, illetve tulajdonátruházási záradékkal ellátta. (10) Vasúti állatrakodások esetén a szállító fél kérelmére a berakásnál eljáró állatorvosszakértő is jogosult a marhalevél második, harmadik és negyedik rovataiban netalán előforduló, nyilvánvalóan tévedésből vagy elírásból eredő csekélyebb jelentőségű hiányokat és hibákat kijavítani, az esetben, ha a kiigazítandó marhalevél nem a rakodóállomás községében állíttatott ki és ennek folytán a kiigazításnak az erre egyébként illetékes marhalevélkezelő által való keresztülvitele az állatszállítmánynak aznap való berakását és elindítását lehetetlenné tevő késedelmet okozna. Az állatorvos szakértő a kiigazítást a jelen § (6) bekezdésében előírt módon viszi keresztül és azt — az ugyanott jelzett módon — saját névaláírásával és hivatalos pecsétjével igazolja, egyben pedig a ki
