Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)

1928-04-12 / 15. szám

- 94 — tott kártékony állatok összeszedetni és megsemmisíteni. Az elöljáróság általában köteles az elpusztított kártékony állatok hulláinak összeszedését és megsemmisítését ellenőrizni. A kártékony állatok irtását a vadászati jog bérlője évről-évre tartozik bejelenteni a községi elöl­járósághoz, ki annak megtörténtét ellenőrizni és ezt a járási főszolgabirákhoz bejelenteni tartozik. 17. §. Minthogy a tapasztalat szerint szigorú téli időben, amikor nagy hó van és az megfagy — külö­nösen a szárnyasvad a mezőn nem juthat táplálókhoz, bemegy a házakhoz, ahol tömegesen fogdozzák és pusztítják, a bérlő köteles ilyen időben a vadállomány etetéséről gondoskodni, ami akként is történhetik, hogy a határ több helyén a gazdag vetésekről a hó eltávolíttassák. Amennyiben a bérlő, vetések tulaj­donosaival az etetésnek ily módon való végrehajtására nem tudna megegyezni, köteles a bérlő a községi közdűlő utakon több helyen a havat eltávolittatni és a szárnyas vadat ocsuval kevert polyvával s a nyulakat pedig répaszelettel, szénával vagy lóherrel etetni. Ha a bérlő szigorú tél idején a vadetetés kötelezettségének nem tenne eleget, a községi elöljáró­ság kötelessége ezt foganatosítani a fentirt módon. Ez esetben a vadetetés költsége a bérlő által letett kaucióból fedezendő. A községi elöljáróság ezen joga a szerződésben biztosítandó. 18. §. Kopókkal csak erdei területen szabad vadászni. Agarakkal általában tilos a vadászat. 19. §. A vadállomány fenntartásának és szaporításának biztosítása végett minden egyes község a bérleti szerződésben kikötni tartozik, hogy a bérbeadott területnek a bérleti feltételekben meghatározott és körül­irt bő-od része vódterületnek u. n. vadkamarának meghagyandó, melyen a bérlő a vadászati jogot nem gyakorolhatja; oly helyeken, ahol a községi terület a vadállományt kímélő és tenyésztő uradalmaknak vadban bővelkedő erdejével határos és a községi terület nem az illető uradalom kezében van, úgy véd- területnek, vadkamarának az urodalmi erdő mellett elterülő határrósz jelölendő ki. A községnek ezen joga a vadászati szerződésben biztosítandó. 20. §. Ha a bérlő a kijelölt védterületen ejt el hasznos vadat, akkor kártérítés fejében a lelőtt vadak élő értékét köteles a községnek megtéríteni, ha ezt tenni vonakodnék, jogosított a község a letett bizto­sítékból magát kártalanítani. Az élővad értéke, a lőtt vad mindenkori piaci értékének háromszorosában állapittatik meg. 21. §. Vadászati bérlő köteles minden évben — a vadászati évad végén — az elejtett vadakról pontos jegyzéket 2 példányban beszolgáltatni a községi elöljáróságnak, mely annak egyik példányát az elsőfokú közigazgatási hatósághoz továbbítja. Ezen kimutatások a községi elöljáróságok által megőrizendők és ennek alapján ellenőrizendők az elöljáróságok által, bogy a bérlet idő utolsó évében bérlő ne pusztíthassa ki a vadállományt. A bérlő a bérleti idő utolsó évében is csak legfeljebb annyi vadat ejthet el, mint amennyit a bérleti idő előző évei­ben évenként átlag. Amennyiben a bérlő ezen szakaszban foglalt rendelkezését nem tartja be és a te- nyészanyagot kipusztitaná, a községet kártérítés illeti és ennek biztosítása a szerződésbe beleveendő. 22. §. A jelen szabályrendeletben felsorolt és a bérlőkre kötelező összes feltételeket és korlátozásokat a vadászati haszonbérleti szerződések lényeges pontjaiul kell tekinteni. Ezeket a szerződésekbe oly kikötés­sel kell belefoglalni, hogy nem teljesítésük esetén a haszonbérbeadó község (város) a szerződés egyoldalú, a bérlő kárára és veszélyére történő felbontására is jogosult. 28. §. A bérlő halálával a szerződés az illető bóróv végén általában megszűnik, hacsak különös méltány­lást érdemlő családi okok — pl. törvényes örökösei is fegyverengedóllyel bírnak, — avagy közös háztar­tásban élő testvérével gyakorolta a vadászati jogot, ennek fenntartását kívánatossá nem teszik. 24. §. Ezen szabályrendelet azon rendelkezései, amelyek a vadászati szerződésbe való belefoglalásuk nélkül általános kötelező érvénnyel bírnak, a már megkötött, illetve jóváhagyott haszonbérletszerződós alapján gyakorolandó vadászatra is kiterjednek. 25. §. A vármegye alispánja az ezen szabályrendeletben lefektetett vadóvási és vadtenyésztósi szabályok végrehajtásának ellenőrzésével „vadászat felügyelői“ címmel alkalmas egyént vagy egyéneket bizhat meg, akik rendszeres illetményekben nem részesülnek, de ellenőrzési tevékenységük alkalmával az állami rend­

Next

/
Oldalképek
Tartalom