Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (25. évfolyam, 1-55. szám)
1927-03-10 / 10. szám
-Jagys, Tulok József dr. főszolgabíró urnák Hivatalból j átalányozva. XXV. évfolyam. Vasyár Csonka-Magyarország nem országi Egész Magyarország mennyország! Szombathely, 1927. március 10. 10. sz. Előfizetési ár: Egész évre 16 pengő. Hivatalos hirdetések „Vasvármegye Hivatalos Lapja“ szerkesztőségéhez (Vármegyeház) küldendők. Hirdetési dijak: Szavankint 4 fillér, legkisebb hirdetési dij 32 fillér. Megjelenik minden csütörtökön. VASVARMEGYE HIVATALOS LAPJA SÍ3* Szerkesztő: VIDOS ÁRPÁD várm. főjegyző. Helyettes szerkesztő: DOSLA VILMOS várm. irodaigazgató. I. Vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok. Kivonat Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szombathelyen, 1927. évi február hó 21-én és folytatva tartott évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 2709. ai. 1927. —17. kgy. 1927. szám. Olvastatott a m. kir. Belügyminiszter 50201—1927. sz. körrendeleté a községi és i|ak^|ősógek- nek távbeszélő állomással való ellátása tárgyában amint következik: Valamennyi vármegye alispánjának. (Kivéve: Bács-Bodrog, Békés, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok és Zemplén vármegyéket A m. kir. posta és távirda vezérigazgatója tudomásomra hozta, hogy az ország területén még jelenleg is 64-1 olyan jegyzőség (körjegyzőség) van, amely nincs távbeszélő állomással ellátva Felesleges hangsúlyoznom azokat a fontos közigazgatási érdekeket, amelyek a jegyzőségeknek távbeszélő állomással ellátását indokolttá teszik, ezért Alispán űrügyeimét csupán következőkre hivomfel: A szóbanlevő jegyzőségeket a távbeszélővel ellátás szempontjából három csoportba lehet sorozni. 1. Az első csoportba tartoznak azok a jegyzőségek, amelyeknek területén már van távbeszélő központ. 2. A második csoportba tartoznak azok a jegyzőségek, amelyeknek területén jelenleg ninc3 távbeszélő központ, de annak létesitése esetén az érdekelt község területéről más előfizetők jelentkezését is lehet remélni. 3. A harmadik csoportba tartoznak azon a jegyzőségek, ahol jelenleg nincs távbeszélő központ és annak létesitése nem is látszik indokoltnak, mivel ott más előfizetők jelentkezésére nincs kilátás. E jegyzőségek távbeszélő állomásai a járásuk területén már meglevő, vagy újonnan létesítendő legközelebbi távbeszélő központokhoz lennének, mint külterületi távbeszélő állomások bekapcsolva. Az első csoportba tartozó jegyzőségek az A) alatti, — a második csoportba tartozó jegyzőségek pedig a B) alatti kimutatásban vannak felsorolva. Azok a távbeszélő állomással el nem látott jegyzőségek, amelyek sem az A), sem a B) alatti kimutatásban nem szerepelnek, a harmadik csoportba tartoznak. Az, hogy hány harmadik csoportbeli jegyzőség van a vármegye területén, a C) alatti kimutatásból tűnik ki. Az első csoportba tartozó jegyzőségeknek távbeszélő állomással ellátása akadályba egyáltalában nem ütközik, mert ezek 80 pengő belépési dij befizetése esetén azonnal bekapcsolhatók. Ha a vármegye területén vau ilyen csoportbeli jegyzőség, ez esetben Alispán ur intézkedjék haladéktalanul az iránt, hogy az a távbeszélő hálózatba azonnal bekapcsoltassék, s egyúttal gondoskodjék arról, hogy a 80 pengő belépési dij, úgyszintén a távbeszélés havonként fizetendő dija az érdekelt község (jegyzőség) illetve körjegyzőség 1927. évi költségvetésében fedezetet találjon. A második csoportba tartozó jegyzőségekben illetve körjegyzőségekben szükséges uj távbeszélő központok és összekötő áramkörök létesítési költségeinek 50%-át a posta viseli. Ugyancsak a postát fogják terhelni azok a költségek, amelyek a már meglevő összekötő vezetékeknek a forgalom lebonyolítása érdekében szükséges szaporítása következtében állanak elő. Az ezeken felül felmerülő költségekről, valamint a harmadik csoportba tartozó jegyzőségekben illetve körjegyzőségekben létesítendő külterületi távbeszélő állomások költségeiről a C) alatti kimutatás nyújt tájékozást. A községi pótadó-kulcs megkötöttsége következtében, a községek háztartási kiadásaikat nehezen tudják fedezni, és emiatt a pótadó megengedett mértékét a legtöbb esetben kimerítik. Tekintettel arra, hogy az utóbb említett költségek a második és harmadik osoportba tartozó községeket aranytalanul megterhelnék, amelynek viselésére esetleg anyagi erővel sem rendelkeznének, — másrészt tekintettel arra,
