Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (25. évfolyam, 1-55. szám)
1927-05-05 / 18. szám
— 105 — A község területén kivételesen és csak akkor emelhető: 1. ha más épülettel össze nem függ s ha minden oldala a szomszéd határtól legalább 20 m.-re esik; 2. ha templomtól, iskolától, kórháztól és oly középülettől, melynek használata az üzem zaja által akadályoztatik, legalább 100 m.-re esik; 3. ha az engedélyezési eljárás során a hatóság oly előírásokat és kikötéseket állapíthat meg, melyek betartása esetén az üzemnek a szomszédok egészségére való káros hatása avagy tüzveszélyessége megszüntetettnek tekinthetők. Az 1887. évi 12.724. számú földmives, iparjós kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében telepengedélyhez kötött sertéshizlaldák azonban a község belterületén egyáltalában fel nem állíthatók és ilyenek részére telepengedély ki nem adható. A telepengedélyhez kötött üzlettelepeknél az 1884. évi XVII. te. és következő szakaszaiban foglalt rendelkezések is figyelembe veendők s az épitkezósi szempontból szükséges tárgyalás a telepengedélyezési tárgyalással lehetőleg egy időben tartandó meg, de az ópitósi engedély ügyében a vóghatározat külön és csak akkor hozandó meg, ha a telepengedélyezésre vonatkozó véghatározat már jogerőre emelkedett. 18. §. Iskolák és ovodák épitósónól a vallás- és közoktatásügyi miniszter 72870—17. számú körrendeleté, vasúti tüztávlaton belül való ópitósnól az 1528. ein. 76. illetve a 7177—903. számú kereskedelmi miniszteri rendelet, a közvágóhidaknál az 54300—908. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet, gazdasági cselédlakásoknál az azokról alkotott vármegyei szabályrendelet intézkedései is szem előtt tartandók. Úgy állami, mint községi iskoláknál és óvodáknál az építkezési engedély csakis a közigazgatási bizottság által már helybenhagyott tervek alapján adható meg az elsőfokú hatóság által. Általában mindazon épitkezósek engedélyezésénél, amelyekre országos rendeletek vagy külön jogszabályok vonatkoznak, ezeknek különös rendelkezéseit is figyelembe kell venni. 19. §• Minden községi építkezésre (községháza, tűzoltólaktanya, orvosi lak, vágóhid stb.) a th. közgyűlési jóváhagyás kérésével egyidejűleg a tervek és költségvetések vagyonjogi és műszaki elbírálás végett Vas vármegye Alispánja utján az államépitészeti hivatalhoz bemutatandók és csak ennek meghallgatása után hozott közgyűlési határozat alapján foganatosíthatók. Minden ilyen építkezésnél a közszállitási szabályzat szigorú betartása biztosítandó, miért is a szabályszerű eljárási költségeknek az építtető terhére leendő felszámithatása mellett ilyen építkezések keresztülviteléhez kikérendő az államépitészeti hivatalnak hivatalból leendő közreműködése a versenytárgyalás kiírásánál, a beérkezett ajánlatok elbírálásánál, a folyamatba tett építkezés a szükséghez képest időközönkénti ellenőrzésénél, a teljesített építkezés felülvizsgálatánál és leszámolásánál, mégis tekintettel az államépitészeti hivatalok szolgálatára vonatkozó „Általános Utasítás“ 74. §-ában foglaltakra, mivel pedig eme munkálatok általában és rendszerint hivatalos órán túl végezhetők el, a leszámolást teljesítő szakközeg részére az építtetők terhére épületenként nyolc pengő külön díjazás jár (lásd 88748—925. IV. keresk. miniszteri rendeletet). 20. §. Valamely teleknek építési célokra való felosztása csak előzetes hatósági engedély alapján történhetik. A hatósági engedélyt a két példányban benyújtandó tervek alapján az államépitészeti hivatal és hatósági orvos meghallgatása mellett elsőfokon az illetékes járási főszolgabíró adja meg. Kérelmező tartozik a felosztás mikéntjét feltüntető méretezett tervet műszaki leírás kíséretében a főszolgabírónak benyújtani. Az igy felosztásra kerülő építési telkeken az építkezésnek mily módon való kivitelét a jelen szabályrendelet vonatkozó §-ainak figyelembevételével esetről-esetre a hivatkozott szakértők bevonásával a járási főszolgabíró határozza meg. A felosztásra kerülő telek tulajdonosa esetleg tulajdonosai kötelesek mérethelyes szakszerű szabályozási tervet készíteni s abban az esetleg szükséges uccák, gyalogjárók szélességét, a házak elhelyezési irányvonalát, telkeknek házhelyekül való felosztásánál az egyes házhelyek minimális szélességét, végül a netán szükséges egyéb különleges szabályozási adatokat megállapítani. Zsák uccák létesítése nem engedélyezhető. Vitás esetekben, hogy a szabályozási terv költségeit a község vagy az érdekeltek tartoznak-e viselni, első fokon a járási főszolgabíró s másodfokon s végérvényesen a vármegye alispánja határoz. A költségek felosztására vonatkozó határozat a szabályozási terv jóváhagyását nem akadályozhatja. Uj ucca nyitása esetén a községi képviselőtestületnek határoznia kell, hogy közcélra: templom, iskola, játszótér, vásártér stb. igényel-e területet, mely esetben azok hozzávetőleges terjedelmét is közölni kell, ugyanakkor azok megváltására vonatkozólag is határoznia kell. A szabályozási terv elkészítésénél az alábbiak veendők figyelembe: 1. Az uccák lehetőleg 160 m. szélességgel liasitandók ki, kisebb forgalmú mellékuccák 14'0 m. szélességgel létesíthetők. Ez utóbbi esetben a kocsiút 7-0 m., a kétoldali árok 1'5—15 m., a gyalogjárda 2'00—200 m., az előbbi esetben pedig a kocsiút 8 m-, a kétoldali árok 15—20 m., a gyalogjárda 2—250 m. széles legyen.
