Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (24. évfolyam, 1-53. szám)

1926-01-14 / 1-2. szám

- 6 —

Ink. 25—926. A vármegye összes elemi iskolák tantestületeinek.

A fenti cim alatt 1924. évben felhívást intéztem a tanítósághoz az iskolánkivüli népoktatás felkarolása érdekében. Ezen felhívásom eredménnyel is járt, mert megyénk legtöbb községében a Leventék téli oktatása szépen folyt és folyik. De minden uj intézmény, úgy ez is a kezdet nehézségeivel küzdött. Nem volt egységes irányítás, nem volt egységes munkaprogramm, így a tanítók és egyéb előadók saját erejükre, leleményességükre voltak utalva. S legtöbben abban a hibába estek, hogy előadásokat csak a Leventék részére tartottak, holott ezen előadásoknak a nép minden rétegére ki kell terjedni. Természetes, hogy ennek következtében a kívánt siker sem volt olyan, mint azt várni lehetett volna.

Ezen hibák kiküszöbölése érdekében a Vkm. ur ismételten és sürgősen elrendelte a vármegyei központi és a helyi iskolánkivüli népművelési bizottságok megalakítását, továbbá egységes népművelési tájékoztatót adott ki, mely a jövőben irányelvül szolgál.

Fenti két rendeletnek főbb pontjait az alábbiakban közlöm:

A) A vármegyei iskolánkivüli népművelési bizoltságok elnöke az alispán, ügyv. elnöke a kir. tan- felügyelő, titkára a Vkm. által kinevezett egyén Tagjai a bizottságoknak: egyesületek, intézmények, hivatalok delegáltjai, továbbá választott egyének. Vasvármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága a megye területén levő összes lelkészeket, tanítókat tagjává választotta. Ezen tagság feljogosítja a Bizottság tagjait, hogy a bizottsági gyűléseken megjelenjenek, szavazzanak és indítványokat tegyenek.

A helyi bizottságok megszervezésénél a következőket kell szem előtt tartani.

1. A bizottság tagjai közt feltétlen helyet kapjanak az iskolaszékek, Levente Egyesületek és a községi elöljáróságok. Kiegészítve a Levente Egyesület vezetősége, lehet a helyi Ink. vezetősége is.

2. A bizottságot alakuló gyűlésre a főszolgabíró, illetve a jegyző hívja össze.

3. A bizottság áll: elnökből, jegyzőből, pénztárosból és minden ezer lakós után 3—6 ig terjedő bi zottsági tagból. Nagyobb községekben, városokban, alelnök, könyvtáros is választható.

4. Két három közelfekvő község közös bizottságot is alakíthat.

5. A bizottság alakuló gyűléséről jegyzőkönyvet vesz fel, azt beküldi a vármegyei bizottság címére, csatolva a bizottság elnökségének és tagjainak névsorát, feltüntetve azok foglalkozását és lakását.

6. Az alakuló gyűlésen á bizottság mérlegelve a helyi viszonyokat, határoz afelett, hogy az előadások és tanfolyamok közül, mely típust választja. A jegyzőkönyvben ez is felveendő.

7. Ismeretterjesztő előadások és tanfolyamok tervezétéhez szükséges nyomtatványt központi Bizottságtól lehet igényelni.

8. A helyi bizottságok időközönként gyűlést tartanak, ahol a felmerült kérdéseket megvitatják esetleges módozatokról, újításokról gondoskodnak. Ezen gyűlésekről szintén jegyzőkönyv veendő fel s az a központi Bizottsághoz beküldendő.

9. A helyi bizottság igyekezzék odahatni, hogy a községi elöljárósággal évi költségvetésében megfelelő összegű kulturadót vegyen fel a kiadások (u. m. tiszteletdijak, könyvtárak szervezése) fedezésére.

B) Az iskolánkivüli népművelési tevékenységet a Vkm. 93000—924. és 17000—925. számú rendelete szabályozza.

A népművelési tevékenység történhetik:

a) ismeretterjesztő előadások, sorozatok és

b) népművelési tanfolyamok által.

Az ismeretterjesztő előadások célja a művelődédési vágy felébresztése. Tárgyát a helyi viszonyok szabják meg, tehát szabadon választhatók. Egy egy előadás egy óránál hosszabb ne legyen. Az előadások vonzóbbá tételére ének és zeneszámokat, szavalatokat, monológokat, melodrámákat, kisebb színdarabokat kell beállítani.

A népművelési tanfolyam lehet:

a) analfabéta tanfolyam,

b) elemi ismeretterjesztő tanfolyam,

c) általános ismeretterjesztő tanfolyam.

Az analfabéta tanfolyam célja: vagy csupán az Írásnak és olvasásnak, vagy ezenfelül a négy számtani művelet megtanítása is. A tanfolyam 60 óránál kevesebb nem lehet. A tanfolyamra 30-nál több tanuló nem vehető fel.

Az elemi ismeretterjesztő tanfolyam célja az elemi ismereteknek pótlása, kiegészítése és felnőttek gondolkodásához mért módon.

Az általános ismeretterjesztő tanfolyamok célja: szintén a továbbképzés. Tárgykörét veheti a helyi vi szonyok figyelembevételével a következőkből:

1. Az ember lelki és erkölcsi világa.

2. Testiani és egészségtani ismeretek.

3. Szülőföld és honismeret.

4. Gazdasági ismeretek,

5. Természettudományi ismeretek.

6. Társadalmi ismeretek.

7 Jogi ismeretek.

8. Nemzeti irodalom, történet, művészet.

9. Gyakorlati számolás, mérés és fogalmazás stb.

Az oktatási órák száma egy-egy tanfolyamon 60-nál kevesebb nem lehet.

A tanfolyamokon csak azok vehetnek részt, akik a tanköteles koron túl vannak.

A tanfolyamok költségeit elsősorban lehetőleg helyi forrásokból kell fedezni. Erre szolgálhat az önkéntes pénzbeli adományok, községi hozzájárulás stb.

\