Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)

1925-01-22 / 4. szám

arcképes igazolványai a 7 illetve 14 aranykorona téritményi összeg és 50 aranyfillér kiállítási illeték mellékelése mellett hivatalomhoz 1925 évi február hó 10-ig beterjesztendők, ezen határidő után a kiállítási illeték már felemelt mérvben.

Megjegyezni kívánom még, hogy a vasúti igazolványok érvényesítéséért járó illeték 50 aranyfillér, mely minden esetben az igényjogosultat terheli.

A hivatkozott B. M. rendelet szerint (lásd Belügyi Közlöny 1925. évi I. számában) a vármegyei igény- jogosultak hivatalomhoz, a rendezett tanácsú városi igényjogosultak pedig a polgármesterhez nyújtják be érvényesítendő arcképes igazolványaikat, mely hivatalok által az igényjogosultság fennforgásának a fennálló szabályok szerint való megállapítása után a 14 aranykorona téritményösszegnek az akkor érvényes szorzószám szerint kiszámított papirkorona ellenértékét a magyar királyi póstatakarékpénztárnál a belügyministerium részére „autonómiák áilamvasuti menetdijkedvezmény téritményei számlája“ elnevezéssel nyitott 60.156. számú bevételi csekkszámla javára biankó csekklappal befizettetik, az erről szóló csekkelismervény az igazolással ellátott s a kiállítási illeték lerovására szolgáló m. kir. póstaértékjegyel felszerelt kimutatásokhoz, illetőleg kérvényekhez csatoltatik, s ezzel, valamint az igazolványokkal együtt az a Máv. szombathelyi üzletvezetőséghez továb- bittatik. A községi igényjogosultak, — akik alatt kizárólag az élethossziglan megválaszlott községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők értendők a téritmények ily módon való befizetéséről a községi elöljáróság gondoskodik, a befizetéséről szóló csekkelismervényt azonban nem közvetlenül az üzletvezetőséghez hanem az érvényesítendő arcképes igazolványokkal és a kiállítási illetékkel együtt a főszolgabíróhoz terjeszti be, aki azt az igényjogosultság fennforgásának az előirt módon való igazolása után a fenti helyre juttatja tovább. A befizetéshez kitöltetlen (biankó) csekklapok használhatók, melyen a csekkszámla száma pontosan feltüntetendő. Természetesen egy csekklappal egyszerre több együttes kérelmező után esedékes összegek is befizethétők kiknek nevei a póstalakarékpénztár befizetési lap közlemények céljára szolgáló helyén feltüntetendők.

Az érvényesítendő arcképes igazolványok továbbítását megelőzőleg a polgármester és a főszolgabíró valamint hivatalom, mindazokról akiknek az igazolvány kiváltása céljából az igényjogosultság fennforgását igazolta, két példányú kimutatást készíteni, a kimutatást az arcképes igazolványok érvényesítési határidejének letelte után lezárni és az egyik példányt a belügyministerium központi számvevőségéhez beküldeni köteles. A kimutatás végén összegezendő, hogy kü’ön hány tényleges alkalmazott és ennek családtagja, s külön hány nyugdíjas és ennek családtagja részére kéretett az arcképes igazolvány kiállítása.

A vármegyei tényleges alkalmazottak és ezek családtagjai részére járó arcképes igazolványok érvényesítéséhez a tériímény összeg befizetése ezúttal azonban még nem kívántatik m^g, úgy hogy ezek után ez alkalommal csak az 50 aranyfillér kiállítási illeték fizetendő be. «

Az arcképes igazolványok hivatalos utazásokn.ál is fel használhatók. Az 1924. évi julius hó 1 fői kezdve a kedvezményes és a rendes menetdij közti különbözet a MÁV. részére nem lesz külön megtéritendő. Ellenben, ha a kiküldetés valamely magánfél terhére történik, a magánféltől beszerezendő teljes menetdijat a MÁV. részére át kell utalni.

Az 1925. évre szóló érvényesítés határidejét az 1924. évi december hó 15-től 1925. évi február hó 15-ig terjedő időt a kereskedelemügyi minister ur azzal állapította meg, hogy az ezen határidőn túl benyújtott kérelmeknél háromszoros kiállítási illetéket (1.5 aranykoronát) kell leróni. Ugyancsak 1.5 aranykorona illeték jár az elveszett igazolványok újból való kiállítása esetében is.

Szombathely, 1925. január 19.

Alispán helyett:

_________ Vidős s. k. főjegyző.

v

— 26 —

Másolat: M. kir. Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium. Szám: 147,510—1924. IV. Valamennyi vármegye és törvényhatóság első tisztviselőjének, valamint Budapest székesfőváros Polgármesterének.

A m. kir. állami gyermekmenhelyek kötelékében állami gondozás alatt álló 7—15 éves gyermekek után esedékes és az 1901. évi XXI. t.-c. 3. §-a értelmében az illetőségi községeket terhelő gondozási dij és ruházati köllségtéritmény hátralékok oly nagy mérveket öltenek, hogy azok visszatérítésének elmulasztása a gyermekvédelem feladatának teljesítését alapjában veszélyezteti.

Midőn alispán, polgármester urat a fizetni köteles városok és községek ezen kötelezettsége teljesítésének szorítására nyomatékosan felhívom, egyben — nehogy a hátralékban álló városok és községek azzal a kifogással élhessenek, hogy tartásdijaknak időközi változtatását nem ismerve, azokat évi költségvetésükbe beállítani nem tudják s igy megfelelő fedezet biztosításáról gondoskodni nem képesek, a 7—15 éves állami gondozásba vett gyermekek után a bekövetkezett szükségszerűség folytán időszakonként megállapított gondozási dijak és ruházati költségek mérveit az alantiakban közlöm:

I. Gondozási dijak.

1. A 10881—1920. számú rendelettel 1920. évi április hó 1-től 7—10 éves korig 30 korona, 10—15 éves korig 25 korona.

2. A 2 éven felüli beteg, továbbá testi, vagy szellemi fogyatkozásban szenvedő gyermekek után a fent megállapított tartásdijon felül még havi 10 korona pótdij is fizethető.

2. a) A 15000—1923. számú rendelettel 1923. évi március hó 1-től 7—12 éves korig havi 400 korona, 12—15 éves korig 200 korona, az intézetekben elhelyezettek után havi 2000 korona.

3. Az 59652—1923. számú rendelettel 1923. évi julius hő 1-től 7—12 éves korig havi 1200 korona, 12—15 éves korig havi 600 korona, az intézetekben elhelyezettnk után havi 6000 korona.

4. A 98000—1923. számú rendelettel 1923 évi október hó 1-től -7—12 éves korig havi 14000 korona, 12—15 éves korig havi 10000 és intézetekben elhelyezettek után havi 60000 korona.