Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)
1925-11-30 / 49. szám
Szabályrendelet-gyűjtemény uj kiadás 106-ik ffizet. 6893—1923. szSm. Szabályrendelet a „Vasvármegyei gróf Tisza István emlékalap" létesítése és kezeléséről. 1. §. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága a ‘ közgyűlési terme részére megfestette a mártírhalált halt nagy államférfinak, gróf Tisza Istvánnak művészi arcképét és a kép festési költségeire gyűjtött összegből a felmerült kiadások fedezése után fennmaradt 41372 koronából „Vasvármegyei gróf Tisza István emlékalap“ néven a vármegye kezelése és felügyelete alatt álló vármegyei alap létesítését határozta el abban a reményben, hogy az alap vagyona adományokból és alkalmi gyűjtések utján még tetemesen gyarapodni fog. V 2. §. A „Vasvármegyei gróf Tisza István emlékalap“ rendeltetése a nagy államférfi és hazafi emlékének az országban de különösen a vármegyénkben leendő ébrentartása és ápolása. Ehhezképest elsősorban az évi kamatok, elkerülhetetlen szükség esetén azonban a tőkeösszeg is felhasználhatók oly célokra, amelyek az emlékalap rendeltetésének megfelelnek s aminők gróf Tisza István emlékünnepélyek rendezése, illetve ily ünnepélyek rendezésének támogatása, a nemzet nagy mártírjának geszti sírjához való elzarándoklás esetén koszorú és esetleges egyébb kiadások költségeinek viselése, a vármegye tulajdonát képező Tisza-képről reproduktióknak készítése és azoknak a vármegyebeli községeknek községházaikon leendő elhelyezése céljából való kiadása stb. Ahoz azonban, hogy a tőke valamely hányada is fel használtassák, a törvényhatósági bizottság hozzájárulása szükséges. 3. §. A fel nem használt kamatjövedelem évenként a tőkéhez csatolandó. Ép így a netáni gyűjtésekből vagy adományokból származó" összegek is. 4. §• Az alapot érdeklő utalványozások a vármegye alispánjának hatáskörébe tartoznak, aki az ezen alap terhére menő utalványozások előtt a „Vasvármegyei gróf Tisza István emlék- bizottságot“ meghallgatni köteles. 5. §. A törvényhatósági bizottságnak 1921. február 21-én tartott évnegyedes közgyűlésében kelt 2234/21. sz. határozatával megválasztott és a törvényhatósági bizottság által tetszés szerinti számú tagokkal kiegészíthető „Emlékbizottság“ elnökét, helyettes elnökét és jegyzőjét saját kebeléből választja, akik tisztüket díjtalanul látják el. Úgy az emlékbizottság tagjainak, mint ä tisztikarnak megbízatása első Ízben az első általános tisztujitásig, azután pedig 6—6 évre szól, Az „Emlékbizottság“ a hatáskörébe tartozó ügyeket ülésben intézi el. Az ülést az elnök (h. elnök) hívja össze, 5 bizottsági tag írásbeli kívánságára köteles az elnök a bizottságot összehívni. Határozatképességhez az elnökön kívül 5 tag jelenléte szükséges. A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülés jegyzőkönyveit az elnök (h. elnök,) és jegyző hitelesítik.
