Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-27 / 13. szám

- 80 —

egutóbb élvezett fizetése az évi 1400 koronánál magasabb volt, a X. fizetési osztályba, s akiknek legutóbb élvezett fizetése évi 1400 K, vagy ennél alacsonyabb volt, a XI. fizetési osztályba.

c) Azt a vármegyei tisztviselőt, aki nyugalomba helyeztetésének időpontjában olyan szolgálati pótlékban részesült, amely törzsfizetését egy magasabb fizetési osztályra rendszeresített törzsfizetésre kiegészítette, a nyugdij összegének megállapítása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha ő ebbe a magasabb fizetési osztályba tartozott volna.

d) A vármegyei tiszti nyugdíjalap terhére ellátást élvező olyan volt vármegyei alkalmazottak, (özvegyek, árvák) részére, akik nem a vármegye területén laknak és ellátásukat a vármegye alispánja által a belügyminiszterhez annak idején felterjesztett számfejtőkönyvi (tartozási kivonat) adatai alapján belügyminiszter által kibocsátott utalvány rendeletre a lakhelyük szerint illetékes állampénztáraknál kapják, a minisztérium rendelete értelmében járó nyugellátás a nyugdíjazás iránt intézkedő vármegyei alispán hivatott megállapítani és az illető nyugdíjasok, özvegyek és árvák részére annál az állampénztárnál kiutalni, melynél nyugellátásukat ezidőszerint is kapják, illetőleg amelynél nyugellátásuknak folyósítását kifejezetten kérik.

36. §.

Azoknál a vármegyei tisztviselőknél, akik nem tartoznak fizetési osztályokba, valamint az egyéb alkalmazottaknál a nyugdij összegének megállapításánál az arra az állásra és arra a fizetési fokozatra nézve megállapított fizetést kell alapul venni, amelyet az illető nyugalomba helyeztetésének időpontjában betöltött.

Azoknál az altiszteknél, akik az altiszti állásoknak 6000—1923. M. E. számú rendelet 9. számú kimutatásában feltüntetett csoportokba való helyezése előtt helyeztettek nyugalomba, a nyugdij összegének megállapításánál az arra az állásra nézve megállapított fizetést kell alapul venni, amelyet az illető nyugalomba helyeztetésének időpontjában betöltött; megjegyezvén, hogy a kinevezett hivatalszolgáknál az egyéb altisztekre, a nem kifejezetten műszaki teendőket ellátott altiszteknél pedig a kezelő altisztekre nézve megállapított fizetés veendő alapul. A nyugdij összegének a megállapításánál az az irányadó, hogy az illető alkalmazott hányszor teljes 3 évet töltött abban az állásban, amelyet nyugalomba helyeztetésének időpontjában betöltött. Ha ezt nem lehetne megállapítani, akkor a legalacsonyabb fizetési fokozatra nézve megállapított fizetést kell alapul venni.

37. §.

A Magyarországtól elszakított területeken állomásozott, de később Magyarország területére átjött vármegyei tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak az elszakított területen a trianoni békeszerződés hatályba lépésének napjáig, vagyis 1921. évi julius hó 26-ig töltött ideje beszámítható, szolgálati időnek tekintendő, az az idő azonban a vármegyei tisztviselő, vagy egyéb alkalmazott az 1921. évi julius hó 26-ától kezdve valamely utódállamnak a tényleges szolgálatában töltött, a nyugdij szempontjából nem számítható be, de a szolgálat megszakításának nem tekinthető.

38. §.

A kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydijban), valamint ezen szabályrendelet 48. §. alapján kivételesen engedélyezett ellátásokban részesülőknek ellátását annak a mindenkori fizetésnek, amelyre az illetőnek igénye lenne, ha még tényleges szolgálatban állna, ugyanannyi százalékával kell megállapítani, mint ahány százalékát képezi a részükre engedélyezett ellátás az általuk a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak. Amennyiben a kizárólag kegyelmi ellátásban (kegydijban) részesülőknél ez a százalék 40 8/o-nál kevesebb lenne, a kegydijat a fentenb említett fizetésnek 40 °/o-ában kell megállapítani.

39. §.

A napidijasoknak (dijnokoknak, szakdijnokoknak) egy hónapra járó nyugdiját az 1923. évi julius hó 1-étöl kezdve a napidljasi alkalmazásban töltött és ezen szabályrendelet 18. §. értelmében beszámítható idő alapvétele mellett a napidljasi alkalmazás 13. évére megállapított napidijnak:

a) tízszeres összefével kell megállapítani, ha ez az idő 10 évnél több, de 15 évnél kevesebb;

b) tizenötszörös összegével, ha ez az idő 15 évnél több, de 20 évnél kevesebb ; •

c) húszszoros összegével, ha ez az idő 20 évnél több, de 25 évnél kevesebb;

d huszonnégyszeres összegével, ha ez az idő 25 évnél főbb, de 30 évnél kevesebb ;

e) huszonnyolcszoros összegével, ha ez az idő 30 évnél több, de 35 évnél kevesebb ;

f) harminckétszeres összegével, ha ez az idő 35 évnél több, de 40 évnél kevesebb ;

g) harmincötszörös összegével, ha ez az idő 40 évnél több.

40. §.

A nyugbérre igényjogosult vármegyei alkalmazottaknak egy hónapra járó nyugbérét, az 1923. évi julius hó 1-étől kezdve, az ilyen alkalmazásban megszakítás nélkül töltött idő alapul vétele mellett, a napi- béies szolgai alkalmazás tizeeharmadik évére megállapított napibérnek:

a) tízszeres összegével kell megállapítani, ha az idő 10 évnél több, de 15 évnél kevesebb;

b) tizenötszőrös összegével, ha ez az idő 15 évnél több, de 20 évnél kevesebb;

c) tizennyolcszoros összegével, ha ez az idő 20 évnél több, de 25 évnél kevesebb :

d) huszonegyszeres összegével, ha ez az idő 25 évnél több, de 30 évnél kevesebb;

e) huszonnégyszeres összegével, ha ez az idő 30 évnél több, de 35 évnél kevesebb;

f) huszonhétszeres összegével, ha ez az idő 35 évnél több, de 40 évnél kevesebb;

g) harmincszoi os összegével, ha ez az idő 40 évnél több.